Komoly kérdéseket vet fel a német "csoda"

Elismerően méltatja az amerikai The New York Times a német gazdaság sikereit. A lap szerint az a tény, hogy egyetlen negyedév alatt 2,2 százalékkal - közel 20 éve történt újraegyesítése óta a legnagyobb mértékben - növekedett a német gazdaság, alátámasztja a német vezetők abbeli meggyőződését, hogy a válságban végig a helyes gazdaságpolitikát választották.

A cikk szerint Németország összekülönbözött európai partnereivel a pénzügyi válságra adandó válasz tekintetében, vitatkozott az Egyesült Államokkal arról, hogy az ösztönzés vagy a szigor politikája a helyes, és mindenkivel szembeszállva követte saját elképzelését arról, hogyan őrizze meg gazdaságának erejét. A kimagasló növekedési ütem - a lap szerint - alátámasztja Berlin számára azt is, hogy a német munkások és vállalatok az elmúlt években meghozták azokat az átmeneti áldozatokat a hosszú távú siker érdekében, amelyeket Németország más partnerei nem mertek vállalni.

A NYT szerint ez tovább erősíti a német politikusok általános meggyőződését, hogy sokkal jobban kezelték a pénzügyi válságot és az azt követő fájdalmas recessziót, mint az amerikaiak, akiket sohasem feledkeznek el emlékeztetni arra, hogy ők vitték a globális gazdaságot ebbe a válságba. A kommentár úgy véli, hogy a válság hevében hozott legközvetlenebb német válaszintézkedés a munkások foglalkoztatottságát fenntartó program széles körű kiterjesztése volt. Ezt előnyben részesítették azzal a megoldással szemben, hogy akkor segítsenek, amikor az alkalmazottak már elvesztették állásukat. De Németország exportvezérelt sikerének gyökerei visszanyúlnak a Gerhard Schröder vezette korábbi kormány idején végrehajtott fájdalmas gazdasági átalakításig.
   

A német exportőrök várakozásai szerint akár már 2011-re elérhető a válság előtti exportvolumen, vagyis a 2012/2013-ra jelzettnél előbb.

Annak idején ugyanis megnyirbálták a munkanélküliségi segélyt, lazították az elbocsátásra és az alkalmazásra vonatkozó munkaügyi szabályokat, a munkáltatók és alkalmazottak együttműködtek a bérek növekedésének kordában tartása érdekében. Mindezzel Németország biztosította, hogy a konjunktúra javulásakor ismét kivehesse részét a növekedésből versenyképes, mozgékony cégeivel, amelyek képesek előállítani azokat az autókat és szerszámgépeket, amelyeket a világ gazdaságai - a feljövők és a fejlettek egyaránt - igényelnek.
   
A pénzügyi válság kezelésével kapcsolatos csata segített világosabbá tenni Németország hidegháború utáni identitását: olyan országot mutatott, amely kevésbé enged a külső követeléseknek és leckéztetéseknek, ugyanakkor feszültebb kapcsolatot is felvállal európai partnereivel - véli a lap. A cikk szerint Noha Németországnak így is maradt bőven hazai problémája, de ma már nem foglalkozik rögeszmésen múltjának történelmi bűneivel, lelkesebben hirdeti gazdasági modelljét, kultúráját és büszke arra, hogy jobb képet tudott kialakítani magáról a világban.
   
Egyes európai bírálók azt hangoztatták, hogy a magabiztosság elbizakodottságba csapott át a görög kormány megsegítésével és a megrendült euró megszilárdításával kapcsolatos vitában. Konkrétan, a megvető lenézés, amellyel a német média Görögországot kezelte, komoly aggodalmat keltett a szövetségesek körében, akik attól tartanak, hogy valami megváltozott, és egy érdekeit keményebben érvényesítő Németország lépett színre. Ez a folyamat megterhelte a francia-német kapcsolatot is, bizalmatlanságot ültetett el, ami kérdéseket támaszt az európai integráció jövőjét illetően is.

MTI