Koppenhága után: az üzleti világ egy szebb jövőért?
Az üzleti világ lehet a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő mozgatója, miután a koppenhágai megállapodás kezdi éreztetni hatását a világ gazdaságaira, állítja a KPMG
Az üzleti világ kész tenni a klímaváltozás ellen? Az üzleti világ lehet a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő mozgatója, miután a koppenhágai megállapodás kezdi éreztetni hatását a világ gazdaságaira, állítja a KPMG új tanulmánya - tudtuk meg a cég szerkesztőségünknek küldött közleményéből.
A koppenhágai megállapodást alábecsülik, mivel nem sikerült egy jogilag kötelező erejű megállapodást kötni. Azonban egy olyan megállapodás jött létre a klímaváltozást legnagyobb mértékben meghatározó fejlődő és fejlett országok között, amely megalapoz további globális együttműködéseket, törekvéseket a klímaváltozás terén. A megállapodás számos lehetőséget nyit meg az üzleti világ számára” – mondja Várnai Éva, a KPMG üzleti tanácsadási részlegének partnere.
A KPMG nemzetközi tanulmánya a, „The Copenhagen Accord” összefoglaló a folyamatban lévő intézkedésekről, és részletes betekintést nyújt az üzleti világ számára azokról az azonnali hatásokról, melyek befolyásolhatják a nemzetközi piacok működését és kereskedelmét.
A tanulmány négy részből áll, mindegyik különböző álláspontokat mutat be a megállapodás alapján, a technikai elemzéstől egészen a fő érintettek nézőpontjának bemutatásáig.
A kiadvány vizsgálja a koppenhágai megállapodás szövegét, melyet az ENSZ Klímaváltozási Konvenciója fogalmazott meg. A megállapodás szövege nem hosszú – mindössze 12 vállalást tartalmaz, néhány
oldalban –, ennek ellenére fontos koncepciókat tartalmaz a generációk közötti méltányosságról, emberi jogokról és a klímaváltozás tudományáról.
A tanulmány azt is górcső alá veszi, hogy milyen hatásai lehetnek a megállapodásnak a gazdasági folyamatokra, és elemzi, hogyan érintheti az új fejlesztéseket és irányokat, formálva a nemzetközi eljárásokat, beruházásokat és kereskedelmi mintákat. Bemutatja négy eltérő gazdasági hátterű nemzet szemszögéből a klímaváltozásra adott válaszokat: egy gyártó gazdaság (Egyesült Államok), egy nyersanyag-feldolgozásra épülő (Brazília), egy szolgáltató (Nagy-Britannia), és egy afrikai gazdaság válaszait (Dél-Afrika).
Néhány példa ezekből:
2010 elején az Egyesült Államok pénzügyi felügyelete (SEC) kiadott egy útmutatást a tőzsdén jegyzett cégek számára a fenntarthatósági közzétételi kötelezettségről.
Az egyik legjelentősebb új fejlemény az amerikai fogyasztói piac érintettjeinek összefogása, a Fenntarthatósági Konzorcium, amelynek tagjai gyártóvállalatok, nonprofit szervezetek, vezető egyetemek kutatói, kormányzati szervek. Célja, hogy közösen meghatározzanak az ellátási lánc mentén a fogyasztói termékek fenntarthatóságára vonatkozó mérőszámokat.
A brit kormány hosszú távú energetikai előrejelzése szerint 2030-ra a szolgáltató szektor karbon-kibocsátása 11 százalékkal nőhet. Az ambiciózus brit klímatörekvések (2050-ig 80%-os csökkentés) megvalósítása érdekében a brit kormányzat új energiahatékonysági rendszert (Carbon Reduction Commitment) vezetett be a szolgáltató szektor szerepvállalásának további fejlesztésére.
A brazil tőzsde (BM&F Bovespa) 2010-ben karbon-indexet hozott létre az ötven vezető tőzsdén jegyzett cégre vonatkozóan, amely segíti a vállalatok fenntarthatósági szempontú értékelést és a döntéshozatalt a kormányzat és a nyugdíjalapok számára. Ezáltal üzleti szemponttá vált Brazíliában a szén-hatékonyság.
Magyarország számára a tanulmányban bemutatottak közül az amerikai és a brit gazdasági folyamatok lehetnek a legrelevánsabbak, hiszen az amerikai és brit központú vállalatok ellátási láncuk mentén hatást gyakorolhatnak a hazai gazdaságra is. A brazil és amerikai tőzsdei példák pedig jó példát adhatnak a hazai tőzsdei folyamatok továbbfejlesztéséhez is.
Várnai Éva hozzátette: „A koppenhágai egyezség által is támogatott PPP-konstrukciók lehetővé teszik, hogy a zöld fejlesztésekbe beruházó magánbefektetők megosszák a pénzügyi kockázatok terheit az állami szervezetekkel. Jelentős hatással lehet az is, hogy az egyezség irányelvei várhatóan megkönnyítik a zöld beruházások finanszírozására szánt tőke mozgását.”
A KPMG partnere úgy véli, az üzleti világ számára a közeljövőben a kibocsátást csökkentő mechanizmusok elterjedése, valamint befektetői magatartás megváltozása az alacsony kibocsátással járó lehetőségek irányába lehet a legnagyobb hatású változás.
„A koppenhágai egyezség nyomán mintegy 100 milliárd dollárnyi forrás jelenhet meg olyan befektetésre, amelyek a fejlődő gazdaságok kibocsátásának mérséklését segíthetik elő. A társaságok számára kötelező házi feladat, hogy megértsék a koppenhágai egyezség üzenetét, felkészüljenek a lehetséges következményekre, és azokra megfelelő cselekvési programokat dolgozzanak ki. Azok a cégek, amelyek ezt elmulasztják, versenyhátrányba kerülhetnek” - figyelmeztetett a KPMG partnere.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az üzleti világ lehet a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő mozgatója, miután a koppenhágai megállapodás kezdi éreztetni hatását a világ gazdaságaira, állítja a KPMG .jpg)
.jpg)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
