Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Szerbiában kormányválság alakult ki, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult Koszovó ügye, s az EU Koszovóval kapcsolatos politikája. A fellángolt viták miatt elhalasztották a politikai megállapodás csütörtökre tervezett aláírását.
Szerbiában kormányválság alakult ki, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult Koszovó ügye, s az EU Koszovóval kapcsolatos politikája.
Egyfelől Boris Tadic elnök Demokrata Pártja (DS), a kormánykoalíció vezető ereje és a G17 Plus párt, másfelől Vojislav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) és a Velimir Ilic vezette Új Szerbia párt áll szemben egymással, s bár ezt még egyik tábor sem mondta ki, az eseményekből ítélve nagyon közel jutottak a teljes szakításhoz.
A régóta érlelődő válságot közvetlenül az robbantotta ki, hogy február 7-ére tervbe vették az Európai Unió és Szerbia politikai megállapodásának aláírását, majd Brüsszelben a tagállamok nagykövetei hétfőn elfogadták az unió koszovói missziójának tervét, amely már csak a külügyminiszterek jóváhagyására vár.
A Szerbiában fellángolt belpolitikai viták miatt el kell halasztani az Európai Unió és Szerbia közötti politikai megállapodás csütörtökre tervezett aláírását - jelentette be Brüsszelben Olli Rehn, az EU bővítési biztosa. Rehn sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy akik Belgrádban az obstrukció mellett döntöttek, "nem hallották meg a szerb nép hangját", amikor az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a lakosság többsége "az európai jövő mellett döntött". Az uniós biztos hozzátette, hogy az EU megállapodási javaslata továbbra is érvényes, és Szerbián múlik, hogy kész-e azt aláírni. Rehn derűlátóan szólt arról is, hogy hamarosan alá lehet majd írni Szerbiával az EU-tagság előfeltételének tekintett stabilizációs és társulási egyezményt.
Vojislav Kostunica, aki "Koszovó megtartását" állította egész tevékenysége és retorikája középpontjába, már pár héttel ezelőtt követelte Boris Tadictól, hogy kötelezze el magát a megállapodás felmondása mellett arra az esetre, ha az EU missziót küld a dél-szerbiai tartományba átvenni az ENSZ-közigazgatás feladatait. A nyilvánosságnak szánt magyarázata szerint ugyanis, ha Szerbia egyezséget köt Brüsszellel, akkor egyben menlevelet is ad az EU-nak ahhoz, hogy részt vegyen Koszovó függetlenségének megteremtésében, vagyis területe, szuverenitása megcsonkításában.
Mivel az államfő ezt elutasította, megvonta tőle a támogatását, ám Tadic egyedül is győzni tudott a vasárnapi választáson, majd megszületett a hétfői brüsszeli döntés, ami után Kostunica egy gyors manőverrel a parlamentbe tette át a küzdelmet, s azt követelte, hogy a törvényhozás azonnal üljön össze, hozzon az EU-t elítélő, a megállapodást elutasító határozatot. Erre ott meg is lett volna a lehetőség, mivel az EU-ellenes radikálisokkal és a szocialistákkal együtt Kostunica pártja túlnyomó többséget képvisel.
A parlament elnöke, Oliver Dulic azonban a DS-ből való, s közölte, hogy hétfőnél, január 11-énél előbb nem lesz ülés. Kostunica ezt obstrukcióként értékelte, s megtagadta, hogy összehívja a kormány ülését, amelynek elvben felhatalmazást kellene adnia Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettesnek, hogy csütörtökön aláírja Brüsszelben a politikai megállapodást. Tette ezt azért, mert a belgrádi parlament többségi elven működik, a feltett kérdésekben a miniszterelnöknek nincs döntő szavazata, s a DS és a G17 Plus miniszterei kényelmes többséget alkotnak a testületben.
Azt, hogy a felhatalmazásra szükség van, sok szakértő vitatja, arra hivatkozva, hogy Djelicet egyszer már megbízták a politikai megállapodásnál sokkal komolyabb, az EU-tagság közvetlen előzményének tartott - elsősorban holland vétó miatt megbukott - stabilizációs és társulási szerződés aláírásával. A helyette sovány vigaszként ajánlott megállapodást tehát újabb felhatalmazás nélkül is aláírhatja a miniszterelnök-helyettes.
Nikolic nem tárgyal
Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke nem akar tárgyalni Boris Tadic államfővel az ország sorsáról. Kemény párharcuk után, vasárnapi elnökválasztási győzelmét követően Tadic közölte, hogy az első, akivel Szerbia helyzetéről, jövőjéről beszélgetni akar, az ellenfele, Nikolic. A rendkívül magas, 68 százalékos részvétellel lezajlott szavazáson - a nem végleges eredmények szerint - Tadic alig 3 százalékpont különbséggel győzött, vagyis egy politikailag félbevágott ország államfőjének tudhatja magát.
Nem tudom, miről beszélhetnék vele - mondta szerdán a radikális politikus. Gratuláltunk egymásnak, s belátható időn belül ennél szorosabb kapcsolat nem várható el tőlünk - tette hozzá.
Nikolic szerint az elnöknek nem vele, hanem koalíciós partnerével, Vojislav Kostunica miniszterelnökkel kellene tárgyalnia, hogy tisztázzák nézeteltéréseiket, elhárítsák az egyre valószínűbbnek tűnő kormányválságot.
A politikus a leghatározottabban kizárta, hogy szövetkezzen Kostunicával, aki ennek az összefogásnak a lehetőségét már hónapok óta nyitva tartja, s újra és újra jelzi, hogy fenyegesse vele a Tadic vezette demokrata tábort. "Semmi értelme, hogy olyanokat támogassunk, akik nem tudják, mennyire bíznak bennük a választók. Időben felajánlottuk nekik az együttműködést, ám ők akkor másképp döntöttek - utalt vissza a múlt évi parlamenti választásra, s még hozzátette: - a jelenlegi körülmények között lehetetlennek tartom az együttműködést."
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Szerbiában kormányválság alakult ki, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult Koszovó ügye, s az EU Koszovóval kapcsolatos politikája. A fellángolt viták miatt elhalasztották a politikai megállapodás csütörtökre tervezett aláírását. 
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
