Kedden kezdődik az új közbeszerzési törvény általános vitája, ami a jelenleg több, mint 400 paragrafusból álló törvényt 175 paragrafusból álló jogszabállyal váltja le. A Transparency International Magyarország (TI) - mely korábban is felhívta már a figyelmet a javaslat hiányosságaira - levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, melyben felhívta a figyelmet a törvényjavaslat korrupciós kockázataira. A TI a legnagyobb problémát abban látja, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők szabadon alakíthatják ki eljárásrendjüket, melyhez nem kapcsolódik majd megfelelő ellenőrzés. Kockázatosnak tartják azt is, hogy kormányhivatal alá rendelték az elsőfokú jogorvoslati fórumot, a Közbeszerzési Döntőbizottságot.
Elmaradt az egyeztetés?
A kormány tervei szerint 2 évig nem indulhat közbeszerzéseken ajánlattevőként az a cég, amely nem adja meg a bérkompenzációt a 300 ezer forint alatti keresetű dolgozóinak. Részletek >>> |
Kormányhivatal lesz a Tanácsból
Jelenleg az Országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá kívánják alakítani. Ha a jelenlegi Tanács helyett egy kormányhivatal működik, ami a döntőbiztosok munkáltatói jogát is gyakorolja, a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra – véli a korrupcióellenes szervezet.
Ismeretlen jogszabályok
A törvényjavaslat egyik jelentős hiányossága, hogy „keretjogszabályi” struktúrára való hivatkozással számos kiemelten fontos területtel nem foglalkozik. Aggályosnak tartja a TI ezt a jogalkotói koncepciót, mivel a megoldandó problémák egy részét kiveszi a közbeszerzési törvényből. Ezzel számos alapvető kérdést, például a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokat nem törvényi szinten fogják szabályozni.
A közbeszerzés rendszerének kormány által javasolt átalakítása tiszta és átlátható viszonyokat teremt, felgyorsítja és igazságossá teszi a közbeszerzési eljárásokat, továbbá előnyben részesíti a kis- és közepes vállalkozásokat - mondta Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár kedden, a közbeszerzési törvényjavaslat általános vitájában a parlamentben. A kabinet képviselője expozéjában hangsúlyozta: a nyolc évvel ezelőtt alkotott közbeszerzési törvény átírása azért vált szükségessé, mert a közbeszerzések megítélése a korrupcióval forrt össze. Fónagy János szerint ez azért alakulhatott így, mert a hatályos jogszabály sok helyen követhetetlen, szakértői segítség nélkül pedig megérthetetlen. Kiemelte: a kormány új szemlélettel, teljesen közérthetően alkotta meg az új közbeszerzési törvényt, amelynek részletszabályait további kis számú végrehajtási rendelet határozhat meg, így a gyakorlatban nem ezeket, hanem a jogszabály szellemét kell majd figyelembe venni. |
Sőt, az új közbeszerzési törvény túlzottan rugalmasra sikeredhet, mivel a nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők az eljárások háromnegyedét (2010-ben 73,8 %-át) az EU értékhatár alatt bonyolították le, melynek értéke az összbeszerzés 26,5 %-át jelentette, azaz évente kb. 400-500 milliárd forintot, a túlzottan rugalmas szabályozás megfelelő ellenőrzés nélkül a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyezteti.
Ellenőrzés és nyilvánosság
A korrupcióellenes nemzetközi szervezet többek között azt is hiányolja, hogy a törvényjavaslat nem foglalkozik megfelelően az ellenőrzés kérdésével, és súlyos problémaként jelölte meg a különböző gazdaságpolitikai céllal indokolt, a versenyt hátrányosan befolyásoló intézkedéseket.
A szervezet pozitívumnak tartja ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat a tervezethez képest már tételesen felsorolja a közzétételi kötelezettségeket. De a TI szerint fontos lenne a szerződésmódosítás és a közbeszerzési szabályzat közzétételére vonatkozó kötelezettség előírása is, illetve a közzététellel kapcsolatos jogsértések megfelelő szankcionálása.
Privátbankár