Közelebb kerültek a placebó titkához

Eddig nem lehetett tudni, hogy min alapszik ez a különbség. Úgy sejtették, hogy biológiai és pszichológiai tényezők játszanak közre - a genetikai okok most tovább színesítik a képet.

A placebók valószínűleg az agy jutalomközpontjára hatnak. Eközben úgynevezett monoaminokat (neurotranszmittereket: ingerületátvivő anyagokat) szabadítanak fel, főképpen dopamint és noradrenalint. Ezeket a kémiai hírvivőket gének ellenőrzik, ezért feltételezték a kutatók, hogy a genetikai különbségek befolyásolhatják a placebók hatását.

Andrew Leuchter és csapata 84, klinikai depresszióban (MDD) szenvedő ember vérét vizsgálta meg, mivel e betegekről ismert, hogy különösen erős náluk a placebohatás. Harmincketten orvosságot kaptak, ötvenketten placebót - írja a Der Standard osztrák újság internetes kiadása a Journal of Clinical Psychopharmacology című szaklapra hivatkozva.

A kutatók azokat a géneket, illetve a közöttük lévő különbségeket vizsgálták, amelyek két monoamin-enzim (COMT és MAO-A) termelését szabályozzák. A legmagasabb MAO-A-aktivitást mutató embereknél jóval csekélyebb volt a placebohatás, mint a többieknél. A COMT-enzim esetében pedig pont fordítva. "A klinikai depresszióban szenvedő, MAO-A- és COMT-genotípusú betegek a két enzim aktivitása nyomán biológiai előnnyel, illetve hátránnyal rendelkeznek a placebókra adott reakcióikat illetően" - mondta Leuchter.

Véleménye szerint a felismerés "nem szolgál egyedüli magyarázattal a placebohatásra, mivel több biológiai és pszichoszociális tényező is befolyásolja azt". A jövőben azonban figyelembe lehetne venni a genotípus hatását a klinikai kutatások megtervezésénél, hogy a gyógyszertesztek megbízhatóbbak legyenek.

Őssejt nélkül is lehet gyógyítani a szív szöveteit
Benézne a fekete lyukakba Kína
Utánanéznek a gének és a vásárlás kapcsolatának
Nem is Armstrongé a híres mondat?
Dohányzás: jobb később, mint soha
Szenzáció: Karl Merk megvakarta a fejét

MTI