Közpénzügyek: az ÁSZ megszüntetné a "következmény-nélküliséget"

A dokumentum emlékeztet arra, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1989-ben lépett hatályba, az azóta eltelt több mint két évtized rámutatott a jogszabály hiányosságaira, a jelenleg érvényes jogi szabályozás nehezíti a számvevőszéki jelenések hasznosulását. Ezt az okozza, hogy az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem jár szankciókkal, ha a jelentések ajánlásait figyelmen kívül hagyják. Arra is volt példa, hogy a számvevőszék munkatársai egyszerűen nem kapták meg az ellenőrzöttől a szükséges dokumentumokat, ami lehetetlenné tette az ellenőrzés lefolytatását - olvasható az ÁSZ közleményében.

Az ÁSZ szerint a következmények nélküli ellenőrzések felszámolása azt követeli meg, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorítani kell az ellenőrzött szervezet kötelezettségeit és felelősségét. Az új ÁSZ-törvénytől elvárható, hogy a megengedő szabályokkal szemben előtérbe helyezze az eltérést nem engedő előírásokat, a már bekövetkezett jogellenes állapot megszüntetésén túl pedig az esetleg bekövetkező hátrányok megelőzésére is hangsúlyt fektessen.

A közvagyon védelme erősítése érdekében szükséges, hogy a számvevőszék megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzen az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként előállott kárveszély megelőzésére, illetőleg a már bekövetkezett kár enyhítésére.

Szükséges a jelenlegi szabályok szigorítása annak érdekében, hogy a számvevőszék ellenőrzési megállapításai az ellenőrzött szervezet részéről ne csupán intézkedési lehetőséget, hanem cselekvési kényszert teremtsenek a feltárt hiányosságok megszüntetésére - derül ki a dokumentumból.

Hangsúlyosabb szerepet szeretne az ÁSZ

A számvevőszéki jelentések következmény-nélkülisége ellentétes az erős állam koncepciójával is, márpedig a válság megmutatta, hogy csakis a takarékos, de hatékony és erős állam képes megvédeni a polgárait. Az ÁSZ nem bíróság, így ítéleteket sem hozhat, hivatalként magas színvonalú szakértői anyagaival tudja segíteni a jó kormányzást. Ezek hasznosulásához arra van szükség, hogy a számvevők munkáját ne lehessen ellehetetleníteni, ajánlásaikat és megállapításaikat pedig figyelmen kívül hagyni - állítja a közlemény.

A számvevőszék munkájának hasznosulásához szükség van arra, hogy átlátható legyen az ellenőrzési folyamat, és közérthetőek legyenek a jelentések. Ehhez szükséges az is, hogy a számvevőszék belső szervezeti struktúrája is letisztuljon. Az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a jelentések nyilvánossága továbbra is biztosított legyen.

A számvevőszék hatékony munkavégzéséhez szükséges az intézmény függetlenségének szavatolása és megerősítése. Az új törvénynek is ki kell állnia a függetlenség mellett, ideértve a személyi, a pénzügyi és az intézményi függetlenséget biztosító szabályokat is - állítja a közlemény.

A számvevőszéknek feladata a jól irányított állami működés elősegítése, ehhez arra is szükség van, hogy a korábbinál hangsúlyosabb legyen az Országgyűlés, a parlamenti bizottságok és az ellenőrzött szervezetek felé irányuló tanácsadó és javaslattevő szerep. Az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozó, bevezetendő szabályaira tekintettel a számvevőszék tevékenységében a költségvetés véleményezésének is új hangsúlyokat kell kapnia - összegzi az ÁSZ közleménye.

MTI