Külföldön is büntetne a médiahatóság

Második ülését tartja Budapesten a Közép-európai Szabályozó Hatóságok Fóruma csütörtökön és pénteken, amelyen a felek megvitatják a térség médiaszabályozási problémáit, s eszmét cserélnek arról, hogyan léphetnének fel közösen a fogyasztók védelmében.

A közép-európai problémák meglehetősen sajátosak, ezért nem elég az európai hatóságok szervezetére hagyatkozni, mert az túl nagy ahhoz, hogy érdemben meg lehessen vitatni egyes specifikus gondokat. A nagy szerveződésben az is problémát jelent, hogy a túl sok ország sokszor elbeszél egymás mellett, nem is értik egymás nehézségeit – fejtette ki a csütörtöki sajtótájékoztatón Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.

A Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Romána, Szerbia és Szlovákia részvételével mintegy egy éve megalakult fórum tagjai azt is megvitatták, hogy hol tartanak az EU-is irányelvek saját jogrendbe való implementálásával. Ennek a tervek szerint 2009 decemberéig meg kellett volna történnie, mi azonban – többekkel együtt – még az elején vagyunk a folyamatnak.

Elérhetetlen vétkesek?

Az emlékezetes „Ne a tévé nevelje a gyereket!” kampányt is ezen együttműködés keretében vettük át a román médiahatóságtól.

Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyes műsorszolgáltatók áthelyezik székhelyüket más országokba, más joghatóság felségterületére, s onnan közvetítenek – sok esetben lazább szabályozás mellett – a kiindulási országba. Így a „küldő” ország hatósága eddig tehetetlen volt az esetleges jogsértésekkel szemben, ami különösen a kiskorúak védelmének esetében rázós kérdés. Az együttműködés nyomán azonban már konkrét példát is láthattunk e kiskapu bezárására: Romániában a Cool TV-t és a Film+ csatornát büntették meg Magyarországra sugárzott műsorokkal kapcsolatos magyar kifogások miatt.

Külön gondot jelent az időeltolódás is, hiszen a gyermekek védelmekor egyáltalán nem mindegy, hogy egy műsorszámot mondjuk este nyolckor vagy kilenckor sugároznak az ország területére.

Tőlünk egyébként Csehországba igazol át a legtöbb műsorszóró, ott ugyanis jóval olcsóbb a működés. A tizenkét éves regisztrációnak nagyjából kétezer eurós egyszeri díja van, műsorszolgáltatási díj viszont nincs.

A fórum résztvevői a felmerült problémákra egyelőre még konkrét megoldásokat nem találtak, de többük szerint jelenleg nem is ez a fontos, hanem inkább az, hogy megindulhasson egyfajta párbeszéd.

Az internetes média körüli tartalomkorlátozási nehézségekre például még semmiféle válasszal nem tudnak szolgálni a hatóságok, eddig csak annyi biztos, hogy száz százalékosan nem tudják megvédeni a fiatalkorúakat a veszélyes tartalmaktól, ahhoz a szülők hozzájárulása is elengedhetetlen.

Privátbankár