Az Alkotmánybíróság határozatából Semjén Zsolt szerint kiderült: a kormány el akarja lehetetleníteni az egyházi iskolákat. Az államtitkár szerint Semjén nem ismeri a törvényt.
Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A beadványt Semjén Zsolt mellett Salamon László, és Balsai István ellenzéki képviselők jegyezték.
Az Alkotmánybíróság döntése után a miniszterelnöknek le kellene vonnia a személyi konzekvenciákat az oktatási tárca vezetését illetően - közölte Semjén Zsolt, a KDNP elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Az oktatási tárca államtitkára megismételte: a döntésnek semmilyen anyagi illetve jogalkotási következménye nincs. Semjén Zsolt összegzése szerint az Alkotmánybíróság azt állapította meg a hétfői, közoktatási normatívákról szóló döntésében, hogy "alkotmányellenes, törvénysértő, nemzetközi szerződésbe ütköző, egyházellenességet folytat a jelenlegi kormány". A KDNP elnöke azt mondta, hogy nem szakmai hibáról van szó, hanem tudatos törvénysértésről, az egyházaknak, az egyházi iskolákba járó diákoknak a tudatos megkárosítása folyik. Hiller István és tárcája nem csupán szakmai alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot, hanem erkölcsi hiányosságokról is - tette hozzá.
Az ellenzéki politikus felszólította a kormányt, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor rendezze tartozását, s fizesse ki - visszamenőlegesen is - azt az összeget, amivel az egyházi fenntartású intézményeknek tartozik. A taláros testület döntése nem csak az egyházi oktatási intézményekre, hanem a nemzetiségi iskolákra is vonatkozik - jegyezte meg. Az MTI azon kérdésére, hogy az Ab döntése nyomán mekkora összegről lehet szó, azt mondta, nem kíván számot mondani, és számháborúba bocsátkozni Hiller Istvánnal. Ez nem politikai vita, Hiller Istvánnak az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felé kell elszámolnia - hangsúlyozta.
Az KDNP elnöke elképesztőnek nevezte az oktatási tárca államtitkárának reagálását, aki szerint az Ab döntéséből fakadóan nincs a minisztériumnak jogalkotási feladata, s nincs a határozatnak költségvetési vonzata sem. A kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a Hiller István vezetette oktatási tárca egyfajta "kultúrharcos attitűdtől vezérelve, egyházellenes hevületében" oda jutott, hogy nem csak az egyházak és az ellenzéki pártok észrevételeit, módosító javaslatait söpörte le, hanem az Állami Számvevőszék, s most az Alkotmánybíróság megállapításait is.
Arató Gergely az oktatási tárca államtitkára az MTI-nek reagálva azt mondta, hogy nehéz komolyan venni a KDNP nyilatkozatát. A KDNP diszkréten elhallgatja, hogy három beadványa közül kettőt elutasított az Alkotmánybíróság; bizony az ellenzéki pártnak is lenne oka az önvizsgálatra - közölte.
Az államtitkár szerint Semjén Zsolt nem ismeri sem a törvényt, sem az Ab-határozatát. Utóbbiból teljesen egyértelműen következik, hogy az eddigi gyakorlat a helyes, amely mind a normatív, mind az egyéb támogatásokat egyenlő feltételekkel biztosítja az önkormányzati és az egyházi intézményeknek. Az természetesen fontos, hogy az Ab egyértelművé tette a törvény szövegét, de ennek sem közvetlen anyagi, sem jogi következménye nincs - erősítette meg előző napi nyilatkozatát Arató Gergely. A KDNP észrevételét kevésbé a szakmai megközelítés motiválta, sokkal inkább az a lelkiismeret-furdalás, hogy Semjén Zsolt egyházügyi államtitkárként nem terjesztette be azokat a jogszabályokat, amelyek szükségesek lettek volna a vatikáni szerződés pontos értelmezéséhez, a viták elkerüléséhez - vélte.
Fontos, hogy az Ab-határozata megerősíti: az állami és egyházi intézményeknek egyenlő finanszírozás jár, s az egyházi intézményeknek olyan mértékig jár a többletjuttatás, amilyen mértékig állami feladatot látnak el - ismertette az államtitkár. "Ez nagyon lényeges abból a szempontból, hogy ne nyerhessen teret a KDNP által képviselt vallási fundamentalizmus" - mondta Arató Gergely.
Református Egyház: megszűnik a diszkrimináció
Az elmúlt egy évben több kormányzati intézkedés történt, ami hátrányosan megkülönböztette az önkormányzati fenntartású iskolákhoz képest az egyháziakat. Ilyen volt az elmúlt egy évben például az, amikor az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) a korai fejlesztő, felkészítő programjaiktól megvonta a kiegészítő támogatást - közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. Ugyanide sorolta az Állami Számvevőszék vizsgálatát, amely megállapította, hogy 2005-ben és 2006-ban az összes egyházi iskola kiegészítő normatíva kifizetését tekintve 2,7 milliárd forint tartozást halmozott fel az állam - fogalmazott Csoma Áron.
Az Alkotmánybíróság mostani döntése egyenlőséget tesz az egyházi és az önkormányzati iskolák finanszírozása között az állami normatív támogatásokban, amivel megszüntette a diszkriminatív állapotot. Az eddigi, egyházakra nézve hátrányos folyamatok az oktatásban lehetett tendencia, de lehetett a közoktatási törvényi rossz felfogása is az állam részéről - vélekedett.
Katolikus Egyház: hiányoznak a garanciák
Az Alkotmánybíróság határozata, amelyben a közoktatási törvény egyik bekezdésének egy részét megsemmisítette, alátámasztja, hogy az egyházi iskolák finanszírozásának konkrét törvényi garanciái hiányoznak - áll a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) közleményében. A Bajzák Eszter intézményvezető által jegyzett kommünikében kijelentik: a törvény szerint az egyházi fenntartóknak folyósított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzatok részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás.
A dokumentum felhívja a figyelmet, hogy a vatikáni szerződés a Magyar Katolikus Egyház közoktatási intézményeinek ugyanolyan szintű pénzügyi támogatást ír elő, mint az állami és önkormányzati iskoláknak, óvodáknak. Azt is megállapítják, hogy "eddig az egyházi iskolák nem részesültek teljes körűen az önkormányzatoknak megállapított normatívákból és egyéb támogatásokból sem". Utóbbi jogcímen az önkormányzati iskolák - az egyháziakkal ellentétben - egyszeri és tartós bérkiegészítést kaptak.
A közlemény emlékeztet arra: az egyházi iskolafenntartók utoljára a 2002. szeptemberi béremeléshez kaptak állami támogatást, a 2004. és a 2005. évire már nem, ami miatt létszámleépítésre és a dolgozóknak adható adómentes juttatások megvonására kényszerültek. A kommüniké rámutat, hogy a 2006. évi költségvetési törvényből kikerült az egyházi iskolák 13. havi bér és jubileumi jutalom fizetési kötelezettsége, ezzel az "azonos munkáért azonos bért" elve sérül, ami hosszútávon az iskolák szakmai fejlődését gátolja.
A KPSZTI utal arra is, hogy az Állami Számvevőszék közoktatás-finanszírozási vizsgálati jelentésének megállapította: az egyházi fenntartású intézmények 2,7 milliárd forinttal kevesebb támogatást kaptak a 2005. és 2006. években, mint az önkormányzatiak.
Mazsihisz: évtizedes probléma vár megoldásra
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) üdvözli az Alkotmánybíróság hétfői határozatát, ami megfelelő mederbe terelheti az állam és az egyházak közötti további tárgyalásokat - mondta Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke.
Közlése szerint évtizedes problémát kell megoldani az egyházi közoktatási intézmények állami finanszírozása terén, az alkotmánybírósági döntés pedig ebben megfelelő útmutatást ad, amikor azonos állami megítélés alá helyezi az egyházi és az önkormányzati közoktatási intézményeket - fogalmazott. Feldmájer Péter utalt az Állami Számvevőszék júniusi jelentésére, amely megállapította, hogy 2,7 milliárd forintos elmaradásban van az állam a 2005-ös és 2006-os éveket tekintve az egyházi kiegészítő normatíva kifizetése terén. A Mazsihisz elnöke egyúttal kiemelte: nem csak anyagi, hanem elvi kérdés is az egyházi közoktatási kiegészítő normatíva állami kifizetésének rendezése. Azt ugyanis minden egyház éves rendszerességgel nehezményezte, hogy nem tudják pontosan, miként állt össze egy-egy évben a kiegészítő támogatás összege, "miért nem kaptak kevesebbet vagy többet 10 millió forinttal".
Arról is beszélt Feldmájer Péter, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium az egyházakkal egyetértésben augusztus 31-ig elkészíti az új kormányrendeletet, amely megalapozza a 2009-es költségvetésüket.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az Alkotmánybíróság határozatából Semjén Zsolt szerint kiderült: a kormány el akarja lehetetleníteni az egyházi iskolákat. Az államtitkár szerint Semjén nem ismeri a törvényt. .jpg)
.jpg)
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
