Küszködnek a gyűjtők a kopogtatócédulákkal

Egyre nehezebb az ajánlószelvények gyűjtése, a nagyobb pártok képviselő-, polgármester-, valamint főpolgármester-jelöltjeinek gyűjtő aktivisták már végigjárták a választókerületek utcáit, ám a kisebb pártok, jelölőszervezetek segítői várhatóan még az utolsó percekig, péntek délutánig dolgoznak, hogy a "maradékból" összegyűjtsék a szükséges számú ajánlást Budapesten.

Az MTI által megkérdezett ajánlószelvénygyűjtők arról számoltak be, hogy a korábbi választásokon tapasztalt visszaélések miatt sokan inkább maguk vitték be szelvényeiket a pártirodákba, vagy a szóróanyagokon meghirdetett átvevőhelyekre. Ez a fajta bizalmatlanság azonban nem minden kerületben volt egyformán nagy; inkább azokra a városrészekre volt jellemző, ahonnan például levélszekrény-feltörésekről érkeztek hírek. Többen arról is beszámoltak, hogy sok nyugdíjas, idős ember óvatosságból nem is nyit ajtót nekik, mert attól tartanak, hátha csak egy újabb tolvaj próbál meg ezzel az ürüggyel bejutni hozzájuk.
   
Beszámolójuk szerint, ahogy a korábbi választások előtt is, most is azok az aktivisták tudták a legtöbb szelvényt "begyűjteni", akik már a kipostázás napjaiban (augusztus 16. és 19. között) becsöngettek a választókhoz. Elmondták azt is, tapasztalataik szerint a választók egy kisebb részének mindegy, kinek adja oda a szelvényeit, ők azok, akik úgy érzik, szívességet tesznek a gyűjtőknek azzal, hogy nekik adják oda az ajánlásokat. Ezek a választók - szerintük - a politikailag "passzív" réteghez tartozhatnak, azok közé, akik valószínűleg nem is mennek el szavazni. Vannak, akik azért adják oda az első érkezőnek a szelvényeiket, mert tudják, hogy az valójában nem szavazat, és úgyis arra voksolnak majd október 3-án, akire akarnak.
   
Mint az ajánlószelvénygyűjtők mondták, azt tapasztalták, csak a politikailag elkötelezett választóknak fontos, hogy az általuk szimpatikusnak tartott párthoz, jelölőszervezethez, képviselőhöz, polgármesterhez, főpolgármesterhez jussanak el az ajánlások. Elmondták, vannak olyan választók, akik kifejezetten várják a cédulagyűjtőket; ők telefonon érdeklődnek, mikor érkeznek a gyűjtők, hogy biztosan otthon legyenek. Szóvá teszik, miért nem mentek már napokkal korábban, amikor mások már jöttek, "persze hiába", a szelvényekért. Nagyban nehezítette a munkájukat - mondták az aktivisták -, hogy a nyár végi időszakban sokan töltötték még lakhelyüktől távol a szabadságukat, vagy a jó idő miatt csak esténként tértek haza. Nyolc óra körül csengetni náluk pedig már nagy illetlenség - jegyezte meg egyikük.
   
Az aktivistáknak komoly gondot jelent sokszor az is, hogy a választók nem töltik ki előre a szelvényeket, márpedig az adatok felvezetése időigényes. Gyakran 15-20 percet is eltöltenek egy lakásban, mire az ott élők mindhárom szelvényét ki tudják töltetni vagy tölteni. Bosszankodnak a gyűjtők a sok rosszul kitöltött szelvények miatt is. Nagyon sokan ugyanis összekeverik az országgyűlési és az önkormányzati választókerületek határait, és tovább bonyolítja ennek megértését, ha például a helyi polgármesterjelölt egyben országgyűlési képviselő is, vagy ha áprilisig az volt.
   
Az ajánlást sokan azért rontják el, mert fogalmuk sincs, ki indul az adott körzetben, és gyakran egy máshol induló, számukra szimpatikus jelölt nevét írják fel a szelvényre, akinek a hirdetését valahol plakáton, vagy újságban látták.
   
Talán a legkönnyebb helyzetben a jelenlegi képviselők és polgármesterek vannak, akiknek sokszor a választók személyesen viszik el a kitöltött ajánlásokat. Szinte valamennyi jelölt részt is vett a szelvénygyűjtésben, voltak, akik inkább csak jelképesen, míg mások igen aktívan.
   
A gyűjtők elmondták azt is, hogy a három szelvényt tartalmazó tömböt csak ritkán bontják meg a választók, a legtöbbjük ugyanannak a gyűjtőnek adja oda valamennyi ajánlást. Ha mégis megbontják, akkor azt egy polgármesterjelölt (aki általában jelenleg is polgármester) személye miatt teszik. Tehát a jól ismert polgármesterek azok, akik miatt még az egyébként párthű választók is "átajánlanak" a másik oldalra.
   
Az aktivisták, akik között a közvélekedéssel szemben sok a lelkes, elhivatott, aktív nyugdíjas, ezekben a napokban már inkább csak visszajárnak azokra a helyekre, ahol első vagy második körben nem találtak otthon senkit. A legnehezebb dolguk az egyéni választókerületben induló képviselőjelöltek számára gyűjtőknek van. Nekik adott az a néhány háztömbnyi utca, ahonnan gyűjthetnek; a máshonnan "áthozott" ajánlásokat az ellenőrző rendszer később érvényteleníti.
  
A polgármesterjelöltekre gyűjtőknek könnyebb a helyzetük (persze ha csak polgármesterjelöltnek gyűjtenek és képviselőknek nem), mert számukra az egész kerület, tehát valamennyi utca minden háza "merítési lehetőség". A legkisebb kerületben, az I. kerületben 22 és fél ezer választó él, míg a legnagyobban, a XI-ben 111 ezer.
   
A legkönnyebb helyzetben a (csak) főpolgármester-jelöltekre gyűjtők vannak: ők 1,4 millió választót kereshetnek meg. Igaz, nekik kell a legtöbb ajánlást is összegyűjteniük, jelöltenként összesen 28.150-et (ez a fővárosiak 2 százaléka). Egyéni választókerületi képviselőjelölt az lehet, akit a választókerület választópolgárainak legalább egy százaléka jelöltnek ajánlott.
   
Polgármester az lehet a 100 ezer lakos alatti kerületekben, akit az ott élő választópolgárok két százaléka, de legalább 300 választópolgár ajánlott. Két olyan kerület van Budapesten, ahol a 100 ezret meghaladja a választójogú lakosok száma; a XI. és a III.  kerületben legalább kétezer érvényes ajánlásra van szükség a jelöltséghez.


Szigorúan ellenőrzik a kopogtatócédulákat

Formailag és tartalmilag is ellenőrzik a választási szervek az összegyűjtött ajánlószelvényeket, hogy kiszűrjék a hibás adatokkal kitöltött szelvényeket és a többes jelöléseket. Az országos ellenőrző rendszer érvényteleníti a választók többes ajánlásait. Ez például abban az esetben fordulhat elő, ha valakinek a postaládájából kilopták ajánlószelvényét, és a nevében leadták, miközben új ajánlószelvényt kért a jegyzőtől, és azt ő is leadta. Ebben az esetben a választó mindkét ajánlását érvénytelenítik, akkor is, ha a történtekről nem tehet.
  
Az azonban - legalábbis az Országos Választási Bizottság állásfoglalása szerint - nem fordulhat elő, hogy egy jogerősen jelöltként nyilvántartásba vett indulónak azért törlik a nyilvántartásba vételét, mert a többes jelölések miatt a szükséges ajánlások száma az előírt mennyiség alá csökken. Akit tehát nyilvántartásba vettek, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedett, felkerül a szavazólapra, tehát indulhat a választáson.
   

Az önkormányzati választáson a polgármester- és képviselőjelölteknek a települések lakosságszámától függően eltérő számú ajánlószelvényt kell összegyűjteniük szeptember 3-án 16 óráig. A megyei listák állításához is ajánlószelvényeket kell összegyűjteniük a jelölőszervezeteknek, a megye települései (a megyei jogú várost ide nem értve) választópolgárainak legalább 1 százalékát. A megyei közgyűlés választásában a megyei jogú városok lakói nem vehetnek részt, mivel az önkormányzat ugyanazt a feladatot látja el, mint a megyei közgyűlés, ezért itt nem szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira: csak polgármestert és képviselő-testületet választanak.

Az ajánlószelvények ellenőrzése két fontos részből áll. Először ránézésre és tapintásra ellenőrzik a papírokat, nem másolással készültek-e. Az Országos Választási Iroda (a korábban tapasztalt visszásságok miatt) biztonsági elemekkel védi az ajánlószelvényeket: így például elhelyezték Magyarország közigazgatási térképének perforációját az ajánlószelvény jobb felső sarkában, és eleve színes betűkkel nyomtatták az ajánlószelvényeket. Emellett "Önkormányzati képviselők választása 2010" alnyomattal védik a hamisítások ellen az ajánlószelvényeket és választástípusonként különböző (piros, zöld és sárga) színcsíkot helyeztek el a szelvények bal oldalán. Így azokról még színes fénymásolóval sem lehet jó minőségű másolatot készíteni.
  
Ellenőrzik azt is, hogy minden adatot kitöltöttek-e az ajánlószelvényen, és hogy van-e rajtuk aláírás. Ha ezen a szűrőn a szelvények "átmentek", következik az adatok hitelességének ellenőrzése.
  
A szelvényeken szereplő adatokat a helyi választási bizottságok mellett működő választási irodák ellenőrzik külön-külön. A feltüntetett adatokat az iroda munkatársai egy számítógépes program segítségével egyeztetik, és ha eltérést találnak, az ajánlást érvénytelenítik. Ellenőrzik azt is, hogy az ajánlónak van-e választójoga. 
   
Érvénytelen az ajánlás, ha a választópolgár ajánlószelvényen feltüntetett lakóhelye nem egyezik a lakcímnyilvántartásban szereplővel, ha hibásan tüntette fel a saját nevét, vagy ha rosszul írta le a személyi azonosítóját. Gyakori hiba, hogy az ajánló a 11 jegyű személyi azonosítója helyett a személyiigazolvány-számát tünteti fel az ajánláson, vagy nem írja alá az ajánlást. Ezek az ajánlások érvénytelenek. Az ajánló aláírásának hitelességéről azonban az ellenőrzés során nem tudnak meggyőződni, így egy többes ajánlásnál nem tudják megállapítani, melyik jelöltre adott ajánlás az igazi.
   
A választási irodáknak valamennyi ajánlószelvényt egytől egyig ellenőrizniük kell, nem elég szúrópróbaszerűen összevetni az adatokat, mint a népszavazási ívek esetén. Ez adott esetben, amikor egy-egy jelöltre "túlgyűjtenek", a választási iroda munkatársaira jelentős munkaterhet ró, mert az ajánlások ellenőrzésére - a korábbi választásokkal ellentétben - mindössze két napjuk van.

MTI