Egy friss kutatás során a tudósok 5 olyan elhunyt agyát vizsgálták meg, akiket életükben kiemelkedőnek tekintettek, mivel 80 éves koruk elmúltával sokkal jobban teljesítettek a memóriateszteken, mint azonos korú társaik. A tudósok az agyakat "hétköznapi" idős elhunytakéval hasonlították össze; azt tapasztalták, hogy az átlag feletti teljesítményre képes agyakban lényegesen kevesebb neurofibrilláris köteg található, mint az átlagosakban.
Ezek a kötegek a tau protein jelenléte miatt alakulnak ki, ami az agysejteken belül termelődik, és az eddigi ismeretek alapján egy idő után elpusztítja a sejteket. A kötegek megtalálhatóak minden idős ember agyában, de különösen nagy számban fordulnak elő azoknál, akik Alzheimer-kórban szenvednek.
"Régóta elfogadott feltételezés, hogy a neurofibrilláris kötegek felhalmozódása az idősödés során egyre előrehaladottabbá válik. Most azonban azt tapasztaltuk, hogy egyesek immúnisak a kötegek kialakulásával szemben, valamint azt, hogy ezen kötegek befolyásolják a kognitív teljesítményt" - nyilatkozta Changiz Geula, a kutatást vezető neurológus professzor.
Geula szerint a kötegek kisebb száma a kiemelkedő teljesítményre képes agyakban lehet az az eltérés, aminek eredménye a kiváló emlékezőtehetség. A memóriateszteken volt olyan idős alany, aki az 50 évesek eredményeihez hasonló teszteket produkált. Egyesek például egy történet meghallgatása után képesek voltak az apróbb részleteket akár fél óra múlva is felidézni. Szintén képesek voltak megjegyezni egy 15 szóból álló listát, majd fél óra elteltével hibátlanul felidézni azt.
Geula elmndása szerint az újabb kutatások arra irányulnak majd, hogy a "szuper agyakban" mitől ellenállóbbak a sejtek a kötegképződéssel szemben. "Ki akarjuk deríteni, mi védi meg ezen emberek agyát attól a leépüléstől, ami a memóriazavarokat okozza. Ha megismerjük a specifikus genetikai és molekuláris jellemzőit ezeknek az agyaknak, egyszer talán képesek lehetünk az átlagos agyakat is megvédeni a memóriazavarok jelenségétől."
Kiszámolták a hosszú élet titkát
Káosszal lepték meg a világot magyar tudósok
Agytorna: a negyedik X-től kezdődik a lejtmenet
Remény az Alzheimer-kórban szenvedőknek
Gyógyszerrel tornáztatnák a sportolók agyát
LiveScience