Lesz-e újra kormányfő Orbán Viktorból?

Közép-Európának most esélye és lehetősége nyílott arra, hogy új stratégiai szövetséget hozzon létre, amelynek eleme lehet egy energiabiztonsági alap, közös fejlesztési politika és az észak-déli irányú regionális szállítási hálózat megteremtése - hangsúlyozta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke szerdán a bécsi Euromoney-konferencián elhangzott vitaindító előadásában.

Angol nyelven elhangzott beszédében Orbán Viktor kifejtette, hogy a mostani globális válság okai között mélyebb szerkezeti és morális problémák is meghúzódnak, és a folyamat tulajdonképpen egy világméretű átrendeződés része. Nem egyszerűen egy pénzügyi krízisról van szó, hanem új horizontok nyíltak ki, és új világrend jön létre biztonsági és katonai értelemben is.

A globalizáció fő árama megfordult, és olyan új gazdasági hatalmak bukkantak föl, mint Oroszország és Kína - világított meg mondanivalója lényegét előadása után az MTI-nek nyilatkozva. Véleménye szerint a "Kelet nem fog habozni, hogy katonai potenciálba fordítsa át gazdasági erejét, és a transzatlanti szövetségnek új szereplőket kell eltűrnie, velük együttműködést kialakítania".

A volt miniszterelnök aláhúzta azt is, hogy Oroszország kérdését komolyan kell venni. Veszélyesnek nevezte azokat a nyugat-európai kísértéseket, amelyek egy Oroszországgal kialakítandó európai uniós stratégiai partnerségre irányulnak. Ellenkezőleg, a transzatlanti együttműködést és Európát kell megerősíteni, Oroszországgal szemben pedig egy nagyon racionális, kifinomult politikára van szükség, annál is inkább, mert az átalakulás folyamata felhívta a figyelmet Európa gyengeségére.

A globális válság hatásának egyik példájaként említette beszédében az orosz-ukrán gázvitát, amelynek hátterében a két ország gazdasági tevékenységének zsugorodása áll. Egyidejűleg úgy vélekedett: Moszkva nem csupán arra törekszik, hogy a lehető legmagasabb árat szerezze meg az orosz gázért a piacon, ami voltaképpen legitim törekvés, hanem monopolizálni akarja az egész térség gázüzletét.

Orbán nagyon fontosnak nevezte, hogy a közép-ázsiai gázlelőhelyekre épülő Nabucco-vezeték bekerüljön az EU elsődleges célkitűzései közé. Az energiafüggőség tekintetében Európa ma ugyanott tart, mint 20 évvel ezelőtt, jóformán semmilyen lépés sem történt ezen a téren - mutatott rá.

Geopolitikai okok következtében Közép-Európa másként viszonyul Oroszországhoz, mint a Nyugat - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a régió a jövőben lényeges és független szereplőként fog fellépni Moszka viszonylatában. Szükségesnek minősítette egy új közép-európai stratégiai szövetség létrehozását, amelyre - mint érvelt - most lehetőség és esély nyílott.

Véleménye szerint Magyarország számára a válságból kivezető utat olyan intézkedéscsomag képezheti, amelynek központi eleme az adócsökkentés, kiváltképpen a munkára nehezedő terhek mérséklése. A fő feladatok között említette ugyanakkor azt, hogy az ország szerezze vissza nemcsak mások bizalmát, hanem saját, önmaga iránti megbecsülését is. Úgy ítélte meg, Magyarország esetében rendkívül kockázatos lenne, hogy pénzt pumpáljanak a gazdaságba, abban a reményben, hogy ettől majd nő a fogyasztás és beindul a bővülés - ráadásul ez jelentős költségvetési hiánynövekedéssel járna. "Én Magyarország számára nem látok más utat, mint az adócsökkentés" - hangoztatta, utalva a korrupció és a bürokrácia csökkentésére, a régóta esedékes változtatások határozott megvalósítására is.  

Megkérdezték tőle, igaz-e, hogy ez idő szerint vonakodik a kormányfői tisztség vállalásától. Orbán azt válaszolta, hogy személy szerint készen áll a váltásra, de mivel a kormány nem akar előre hozott választást, az ellenzéknek pedig nincs meg a szükséges parlamenti többsége a feloszlatáshoz, az ország politikailag meg van bénulva.  

Kevesebb kapkodást, szorosabb összefogást Európában

Az előadást követően hét - köztük a magyar - nemzetibank-elnök fejtette ki véleményét a gazdasági-pénzügyi felbolydulás összetevőiről. Simor András egyebek között arról beszélt, hogy egyes kormányok elkapkodott, a piacgazdasággal szemben ható intézkedései helyett az európai uniós országok szorosabb együttműködésére lenne szükség. A feladatok között említette a likviditási gondokat, a folyó fizetésimérleg-hiányokat, a tőkeáramlás apadását és a negatív megtakarítási ráta megfordítását. Az egyes országok bankrendszerének szilárdságára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy megítélése szerint a magyar bankrendszer kevésbé sebezhető, mint a nyugati, mert új pénz jön be, és a bankokkal való együttműködés zökkenőmentes.  

A pódiumvita végeztével az euró bevezetésével kapcsolatban Orbán Viktor újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország komoly dilemmával néz szembe: a gyors és a biztonságos fejlődés között kell választania. Az nyilvánvaló, hogy az euró bevezetése a fölzárkózás ütemét lassítaná, ugyanakkor a mostani pénzügyi válság azt mutatja, hogy Magyarország rendkívül sebezhető, ám ha az euróövezet tagja volna, akkor a bajok sem érintenék olyan súlyosan. "Mindent összevetve az euró mihamarabbi bevezetése mellett vagyok,... és a forint mérhetetlen kiszolgáltatottsága miatt úgy látom, hogy az euró az egyik legfontosabb nemzeti érdek lesz a jövőben" - közölte.

Lehet, hogy még megérjük a kisebb parlamentet?
Itt a Fidesz listája
Nem tud belénk kötni az IMF 
Orbán: Az unió véd minket saját kormányunktól 
Buktak a politikusaink - de nem egyformán
Gyurcsány: Biztatni kell az országot!
Széles saját lapjában ajánlotta fel magát Orbánnak

MTI