Kelet-Európa több országának szüksége lehet a Nemzetközi Valutaalap segítségére, és ha nem indul meg hamarosan a nemzetközi tőkeáramlás a térségbe, akkor komolyabb problémákkal kell szembenézni
Kelet-Európa több országának szüksége lehet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, és ha nem indul meg hamarosan a nemzetközi tőkeáramlás a térségbe, akkor komolyabb problémákkal kell szembenézni - írták amerikai lapok annak kapcsán, hogy az IMF "technikai és pénzügyi segítséget" helyezett kilátásba Magyarországnak.
Vezető amerikai lapok foglalkoztak keddi számukban az IMF segítségnyújtási készségével: a The New York Times és a The Wall Street Journal külön cikkben, a The Washington Post a valutaalapról szóló írás keretében.
A The New York Times arról írt: hasonlóan néhány más felzárkózó gazdasághoz, Magyarországot is megviselte, hogy a befektetők menekülésbe kezdtek a biztonságosnak hitt területekre. Az újság kiemelte: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készségét, de kijelentette, hogy Magyarország csak utolsó eszközként folyamodna a valutaalap segítségéért.
A lap idézte a Citigroup budapesti elemzőjét, Gárgyán Esztert, aki szerint a Hetek (G7) válságkezelő intézkedései "esetleg segíthetnek stabilizálni a helyzetet". Hozzátette ugyanakkor, "ha a hitelpiacok nem javulnak, nagy nyomás fog nehezedni a forintra és a részvényekre".
A The Wall Street Journal is azt emelte ki tudósításában: Gyurcsány Ferenc közölte, Magyarország igyekszik elkerülni az IMF-segítség igénybe vételét, és csak utolsó eszközként fordulna a valutaalaphoz. A gazdasági napilap szerint a segítségnyújtási ajánlat új életet lehelt a magyar pénz- és tőkepiacba, a forint javult, a vezető budapesti tőzsdeindex emelkedett.
Mint a The Wall Street Journal írta, Magyarország, több más kelet-európai felzárkózó gazdasághoz hasonlóan, külföldi hitelekre támaszkodva finanszírozta az utóbbi években a növekedést. E stratégia nyomán jelentős hiány keletkezett a folyómérlegben, és ez érzékennyé tette az országot a gazdasági zavarokra a külföldi források elapadása esetén.
Martin Blum, a UniCredit bank elemzője szerint az IMF a Magyarországnak tett ígérettel a térség döntéshozóinak és a piacoknak is azt üzente, "nagyon komolyan gondolja, hogy betömi a külföldi forráshiányt".
A The Washington Post "Kis nemzetek, az IMF nagy próbája" című elemzésében rámutatott: a Nemzetközi Valutaalapnak fontos szerep juthat a krízis feltartóztatásában.
Szombaton összeül a nemzeti csúcs - ön milyen eredményre számít? Szavazzon!
A lap szerint az IMF pénzügyi mentőövet ígért Magyarországnak, amelynek bankrendszere "a végletekig feszültté vált", miután a nemzetközi hitelforrások kiapadtak. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország is lehetőségein felül él, többet importál, mint amennyit exportál, és 2007-ben az Európai Unió 27 tagállama közül a legnagyobb költségvetési hiányt halmozta fel, írta az újság.
Nem Magyarország lesz az egyetlen, amelynek segítségre lehet szüksége - jelentette ki Simon Johnson, a Petersen Nemzetközi Közgazdaságtudományi Intézet kutatója, az IMF volt vezető közgazdásza. Az újság szerint több más ország, közöttük Lettország, Románia és Bulgária is arra kényszerülhet, hogy az IMF-hez forduljon. Johnson figyelmeztetett: "ha a tőkeáramlás nem indul meg hamarosan ezekbe az országokba, akkor komolyabb problémákkal kell szembenézni".
London: kis segítség is sokat jelenthet
Londoni elemzők szerint "nem elhanyagolható" szerep hárulhat ismét a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) a felzárkózó Európa gazdaságaiban, köztük olyan országokban is, amelyekről már úgy tűnt, hogy "sikerrel túljutottak az IMF-segélyek korszakán".
A Barclays Capital londoni befektetési csoport felidézi Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató előző napi nyilatkozatát, amely szerint a Valutaalap megadja a szükséges technikai segítséget Magyarországnak, és kész tárgyalásokat kezdeni esetleges pénzügyi segítségről is. A Barclays Capital az elemzésben foglalt idézeten belül dőlt betűs szedéssel hangsúlyozta az "esetleges pénzügyi segítség" kifejezést, megállapítva: egyre világosabb, hogy a jelenlegi környezetben "nem tipikusan felzárkózónak tartott" gazdaságok (Izland), az IMF-segélyeken már túljutottnak hitt országok (Törökország), illetve EU-tagállamok (Magyarország) esetében sem tekinthető már kizártnak egy IMF-átutalásról szóló megállapodás.
Az elemzés szerint az IMF felhasználható tartalékai jelenleg 260 milliárd dollár közelében járnak, és a szervezet elvileg további 53 milliárd dollár erejéig életbe léptethet kiegészítő kölcsönfelvételi mechanizmusokat gazdagabb tagállamaival, ha szükséges, vagyis hozzáférhető forrásai meghaladják a 300 milliárd dollárt.
Jóllehet ez talán nem tűnik soknak a fejlett piacok problémái kapcsán felmerülő összegekhez mérve, mégis sokat jelenthet a kis felzárkózó gazdaságoknak. A folyósítható összeg csaknem annyi, mint amennyi nettó magántőke beáramlott tavaly a felzárkózó Európába, Oroszországot is beleértve, áll a Barclays Capital elemzésében.
A ház szerint emellett az IMF forrásai jelentősek a legtöbb felzárkózó európai ország tartalékainak arányában is. Mindezek alapján az IMF-finanszírozás nem elhanyagolható szerepet játszhat a felzárkózó Európában.
Az IMF-vezérigazgató Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatát más nagy londoni házak is kommentálták.
Még előző nap az egyik vezető londoni gazdaságelemző központ, a Capital Economics azt írta: a Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Strauss-Kahn nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt héten bejelentett intézkedések sora. A ház szerint azonban a hitelpiaci krízis erősödése nyomán "az IMF egyre inkább aggasztónak fogja találni" a térség más országainak pénzügyi sebezhetőségét.
A Capital Economics maga különösen aggasztónak nevezte a nagy folyómérleg-hiányokkal terhelt gazdaságok - Románia, Bulgária, Törökország, Ukrajna és a baltiak - helyzetét, megjegyezve: a szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - gyakorlatilag a törlesztési leállások elleni biztosítások - felárai ezekben az országokban sokkal nagyobb mértékben emelkedtek a múlt héten, mint Magyarország esetében.
Minél hosszabb ideig tart a válság a nyugati piacokon, annál nagyobb a kockázata a teljes pénzügyi leolvadásnak ebben az országcsoportban, és akkor "az IMF valóban munkához láthat", állt a Capital Economics elemzésében.
Bajt hozhat ránk a forint
Magyarországot elsősorban a forint árfolyamának válsága fenyegeti, vélte a Le Monde című francia napilap által megkérdezett elemző a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió közös segítségnyújtási készséget kifejező nyilatkozatai kapcsán.
A mértékadó párizsi újság kedden délután megjelent száma szerint amellett, hogy a magyar kormány átdolgozza jövő évi költségvetését, garantálja a bankbetéteket és az OTP bankközi hiteleit, külső támogatásra is szükség volt, hogy helyreálljon a pénzügyi válságban megrendült bizalom és az ország stabilitása. Magyarország gazdaságilag ugyanis Közép-Európa "legtörékenyebb országa" a térség legalacsonyabb növekedésével és arányosan legnagyobb költségvetési deficitjével.
Az OTP államosításáról múlt csütörtökön elterjesztett pletykáig Magyarország egyáltalán nem érezte a válság hatásait - mondta a lapnak François Monville, a Mazars-Magyarország könyvvizsgáló cégtől. A hatóságok cáfolata ellenére kitört a pánik, a BUX egy hét alatt 24 százalékot, a forint pedig 24 óra alatt az euróhoz képest 10 százalékot esett.
A lap megjegyzi: Magyarország két éve megszorító politikát folytat, amelynek eredményeként jelentősen csökkent az államháztartási hiány. Ez a politika megerősítette a nemzeti valutát, és ezt az erőfeszítést támogatja nyilatkozatában az IMF és az EU, hangsúlyozza a Le Monde.
A valódi kockázat Magyarországon a forint árfolyamválsága - mutatott rá Juan Carlos Rodado, a Naxitis befektetési bank elemzője. Magyarország, mivel nem tagja az euróövezetnek, nem védett a váltási arányok mozgásától, és a forint ingadozik. Ez pedig sérülékennyé teszi a vállalkozásokat és a háztartásokat is, amelyek nagy része svájci frankban, euróban és jenben felvett változó kamatozású hitelekkel adósodott el, emlékeztet a Le Monde.
A Les Échos című gazdasági napilap szerint a múlt hét végén tapasztalt pánikot követően a befektetők hirtelen elhagyták volna az országot, mert pénzügyi szinten Magyarország az EU egyik leggyengébb országa, és félő, hogy jövőre a deficit újra emelkedni fog, ha a növekedés a kormány reményeivel szemben lassul. Ráadásul Gyurcsány Ferenc nagyon népszerűtlen szocialista kormányának a koalíció tavaszi felbomlása óta nincs parlamenti többsége, hangsúlyozza a Les Échos.
Minden, amit a válságról tudni lehet a Privátbankáron - Hitelválság 2008>>
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Kelet-Európa több országának szüksége lehet a Nemzetközi Valutaalap segítségére, és ha nem indul meg hamarosan a nemzetközi tőkeáramlás a térségbe, akkor komolyabb problémákkal kell szembenézni 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
