
Spanyolországban uniós pénzből üzemeltettek egy bordélyházat Hetedik Mennyország néven. A pénzt Chirivel város egykori polgármestere eredetileg lovasiskola létesítésére kérte. Egy másik spanyol esetben zarándokközpontot építettek 120 ezer eurónyi uniós pénzből egy olyan helyen, amelyet a helyiek állítása szerint sohasem keresnek fel zarándokok.
Hull brit városban egy nyilvános vécé építését oldották meg uniós pénzből, amelyet Brüsszel hivatalosan a versenyképesség javítására folyósított.
Belgiumban 12 millió eurós uniós támogatásról derült ki, hogy valójában Charleroi városában luxusvacsorákra és támogatásra, jogosulatlan utazásokra költötték. 2000-ben például abból ünnepelték a szocialista párt választási győzelmét. Dániában sípálya építésére nyert EU-pénzt egy élelmes üzletember egy olyan szigeten, ahol soha nincs hó.
Egy kisebb holland vasúti társaság biztonsági emberek képzésére kapott 600 ezer uniós eurót, de a képzésekre valójában soha nem került sor, az azokról küldött igazolások hamisnak bizonyultak.
EU-alkalmazottakról is kiderült már néhányszor, hogy szabálytalanul használtak uniós pénzt. Egy időben például 60 európai képviselő rendszeresen napidíjat igényelt a strasbourgi plenáris hét péntekjére - jóllehet a teljes plenáris ülés csütörtök délután hivatalosan is befejeződik. Egy belga eurokratáról 2006-ban kiderült, hogy a húsz évvel korábbi csernobili atomrobbantás áldozatainak szánt támogatást saját magára költötte.
Brüsszelben dolgozó EU-alkalmazottak az elmúlt években egy takarítócégként azonosított vállalkozásnak juttattak állítólag több tízmillió eurós támogatást csalárdul.
Az Open Europe - az említettekkel együtt - összesen száz esetet felsorakoztató listája a www.openeurope.org.uk/research/top100waste.pdf internetes címen olvasható a csalásokat vagy szabálytalanságokat jelentő sajtóforrások listájával együtt.
Központilag figyelik az adócsalókat
EU: hadat kéne üzenni az off-shore cégeknek
Egyetlen kamu adat, és ugrik a támogatás
Korrupció: pellengérre állították Magyarországot
MTI