Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Az oroszországi választási kampányok kellős közepén a moszkvai parlament elfogadott egy törvényt, miszerint a nagy olajvállalatok jól fegyverzett "őralakulatokat" hozhatnak létre törvényesen.
Az oroszországi választási kampányok kellős közepén a moszkvai parlament elfogadott egy törvényt, miszerint a nagy olajvállalatok minden ellenőrzésen kívül eső, jól fegyverzett "őralakulatokat" hozhatnak létre törvényesen, az olajvezetékeket védendő. Sokak szerint az Állami Duma lefeküdt a mammutvállalatoknak...
"Ezek a fegyverek államcsíny potenciális eszközei. Belátható, hogy az olajvállalat-monstrumok saját, minden ellenőrzésen kívül eső, jól felfegyverzett őralakulatainak létrehozása vagy törvényesítése, az a körülmény, hogy potenciálisan egész térségeket képesek ellenőrzésük alatt tartani, sőt államcsínyt végrehajtani, a legveszélyesebb szimptómája az államszervezet mély válságának."
Ezeket a bíráló sorokat az az újdonság ihlette, hogy az orosz olajforgalmazási mammutvállalatnak, a Transznyeftynek immár 9000 fős saját "hadereje" van, s hogy az oroszországi választási kampányok kellős közepén a moszkvai parlament legalizálta ezt a helyzetet.
Az angol című, de orosz nyelvű moszkvai The New Times főcímben tudatta: ezek a korporatív fegyveres erők immár korlátlan felhatalmazáshoz jutnak, létszámukat senki sem korlátozza, nem esnek semmiféle ellenőrzési rendszer alá, egységeiket korlátlanul átcsoportosíthatják az ország egyik részéből a másikba.
Az új törvény az Állami Duma biztonsági bizottságában fogant, annak a világjelenségnek megtestesüléseként, hogy a terrorizmus a militarizmus malmára hajtja a vizet. Konkrétan az olajvezetékek megbízható őrzése-védése lett a hivatkozási alap. A törvény általában bizonyos "stratégiai" vállalatokra vonatkozik, a Transznyefty mellett főként a Gazpromra, kötelezővé téve számukra "polgári és szolgálati fegyverek" beszerzését. A Rosznyefty sietett elhatárolódni a lehetőségtől, még annak megvitatásától is, pedig Oroszország 60 térségében 12 leányvállalatot fenntartó vetélytársának, a Transznyeftynek igencsak kedvében járt az új törvény. Utóbbi, ha objektumait Dagesztánban vagy másutt támadás éri, számíthat a rendőrségre, belügyi csapatokra, sőt a hadsereg egységeire is.
Gennagyij Gudkov orosz alsóházi képviselő azt kifogásolta, hogy miért csak a Transznyefty vagy a Gazprom kiváltságos vállalat, miért nem az a LUKOIL vagy az ugyancsak "stratégiai jelentőségű" orosz takarékpénztár, az Atomprom vagy a Szuhoj, amelyek ugyancsak igényt tarthatnának korporatív fegyveres testületekre.
"A Gazprom és a Transznyefty esetében nem biztonsági kérdésről van szó, hanem erődemonstrációról, adminisztratív hatalomfitogtatásról" - jegyezte meg a képviselő, aki szerint az Állami Duma "partizán módon", "füttyszóra", megvitatás nélkül fogadta el a törvényt, biztonsági bizottságában sokan nem is sejtették, miről van szó. Kiderült - így Gudkov -, hogy ami jó a Gazpromnak és a Transznyeftynek, annak jónak kell lennie az egész ország számára...
"Mindez az állam válsága, az állam fegyverforgalmazási, biztonság- és védelmi politikájáé. A törvényhozás lefeküdt a mammutvállalatoknak" - tette hozzá.
Orosz jogászok is kétségbe vonták a törvény alkotmányosságát. Nyilvánvalónak mondották, hogy most a kiskirálykodó vállalatok ki akarják terjeszteni tevékenységüket: a fegyveres erők szférájában oda nem való törvényeket igyekeznek bevinni, és ürügyként arra hivatkoznak, hogy ők az állam szállítói. Átveszik az erőszervezetek funkcióit, valójában tisztán állami feladatköröket tesznek beavatkozásuk tárgyaivá, ami által az állam kezd "magáncégként" funkcionálni. "A hatalom gyengesége miatt törvényessé válik egy állapot, amely az 1990-es évek óta de facto fennáll Oroszországban" - jegyezte meg a moszkvai Jogrend Intézet ügyvéd-elnöke, Sztanyiszláv Markelov.
Rosszul fogadta a törvényt az orosz védelmi minisztérium is. Szóvivője a The New Timesnak nyilatkozva kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot sem egyeztetés, sem szakvéleményezés céljából nem mutatták be a tárcának. "Ez az első lépés abban az irányban, hogy megismétlődjék Oroszországban a 20. század elejei Kínának a szomorú tapasztalata, amikor is ott magánhadseregek létesültek, ezeknek a tábornokai lettek a tartományok urai. A következmény ismert: ziláltság és zűrzavar, amelynek zavarosában szélhámosok halásztak."
Az orosz vezérkar egyik illetékese arra hívta fel a figyelmet, hogy a reguláris hadsereg mellett tevékenykedő, kitűnően felszerelt, jól ellátott, magas fizetésű korporatív erő bomlasztó hatással lesz az előbbire. "Szüksége lesz helikopterekre, repülőgépekre, létrejön egy párhuzamos, sőt alternatív légierő. Szüksége lesz vízijárművekre, megjelenik a flotta. A parancsnoki posztokat a rendes hadsereg legjobb tisztjeivel fogják betöltetni. El sem tudjuk képzelni, milyen erkölcsi hatással lesz katonáinkra ez a kivételezett kaszt. A hadsereg, a belügyminisztérium, az állambiztonsági szervek csak humánerőforrásai lesznek a korporációknak."
Az egyik orosz szakszolgálat magasrangú képviselője kifejtette: "A fegyveres és a félkatonai struktúrák irányításának egysége az államiság gerince. Ennek az elvnek a sérülése életveszély az állam számára. Valamilyen magánvállalkozás törvényesen fog jól képzett alakulatokat fenntartani az ország legfontosabb pontjain, egyebek között a fővárosban. Ennek a vállalkozásnak saját érdekei lesznek, amelyek nem feltétlenül esnek egybe az állami érdekekkel." A nyilatkozó annál a megállapításnál kötött ki, hogy a "korporatív hadseregek" potenciálisan a fordulat eszközei.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Az oroszországi választási kampányok kellős közepén a moszkvai parlament elfogadott egy törvényt, miszerint a nagy olajvállalatok jól fegyverzett "őralakulatokat" hozhatnak létre törvényesen. 
Az amerikai diplomácia magas szinten képviselteti magát. 
