Magyar bank képes csak megmenteni a magyar kkv-kat?

Megalakulása óta első sajtótájékoztatóját tartotta terveiről és szolgáltatási köréről a hazai pénzpiac új szereplője, a Wallis csoport által tavaly májusig tulajdonolt, majd Demján Sándor üzletember által felvásárolt Gránit Bank Zrt. A Milton Bank jogutódjának új tulajdonosa így ma már a Magyar Tőketársaság Zrt.

A magyar gazdaság versenyképességének növelése iránt elkötelezett, hazai tulajdonosi háttérrel piacra lépő Gránit Bank célja, hogy a kis-és középvállalatok stratégiai partnere legyen, olyan innovatív és integrált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson, amelyek túlmutatnak a hagyományos banki szolgáltatásokon - hangzott el a budapesti sajtótájékoztatón, ahol a tulajdonos az újságírók között foglalt helyet.

A hazai bankszektor tulajdonosi összetétele sebezhetővé tette az országot

Bevezető előadásában Bartha Ferenc (képünkön), volt jegybank elnök, a bank igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a jelenlegi pénzpiaci helyzet olyan kihívások elé állítja a szektor új szereplőjét, mely még inkább lendületet ad az igazgatóság munkájához. Adta magát a kérdés, hogy a 2010-es évben a szektor jövedelmezőségi helyzetének romlása és az azt terhelő különadó ellenére, miért épp most indul útjára az üzletileg megújult, de amúgy már 20 éve a piacon lévő bank. Bartha kiemelte, hogy a válság rámutatott, hogy a hazai bankszektor nagy arányú külföldi tulajdonosi háttere előhozta a magyar gazdaság több gyenge pontját, hiszen a pénzintézetek 85%-a saját külföldi anyabankjának érdekét védte a válság alatt,  például a magyar vállalkozói szektor hitelhez juttatása helyett. A vállalkozói körrel párbeszédet folytatva a Gránit Bank vezetői egyéb panaszokkal is találkoztak, melyet orvosolni kívánnak a jövőben.

Nyitottság, de semmi kockázat

Üzletpolitikájuk egyik alapja ezért a partnerség lesz. A vállalkozói körrel épp úgy korrekt kapcsolatra törekednek majd, mint a szektor más szereplőivel, vagy a privátbankoló ügyfelekkel. Méretéből és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (melynek ügyvezető elnöke maga Demján) tapasztalatai alapján a Gránit "emberközpontúbb" kapcsolatra törekszik ügyfeleivel, a vállalkozókat akarják meglátni egy esetleges hitelszerződés mögött, nem pedig egy standardizált ügyfelet. A bank lakossági és vállalati szolgáltatásokat egyaránt kínál, de egyértelmű, hogy a fókuszban a kkv-k támogatása áll, összhangban a magyar gazdaságpolitika támogatásával. Nagy hangsúlyt fektetnek majd az internetes jelenlétre is, felméréseik szerint a hazai kkv-k bankválasztási szempontjainál a netbanki szolgáltatások köre felülírja a bankfiók közelségét is.

Honnan lesznek források?

OTP: a bankadó keserű pirula, de le kell nyelni

Ehhez persze forrásokra is szükség lesz. Demján Sándor tulajdonos a Privátbankár.hu-nak a sajtótájékoztató után elmondta, nem egyedül akarja tulajdonolni a bankot, szívesen von be minél több hazai vállalkozót vagy magánszemélyt is. Bartha ugyanakkor hozzátette, hogy természetesen külföldi partnerek bevonását sem vetik el, de alapvető prioritás, hogy "a bank magyar jellege, a hazai menedzsment" megmaradjon, hiszen az itt élők problémáira a választ csak azt tudja megadni, aki maga is ebben az országban él és dolgozik.

Elsődleges cél a bank betéti alapjának felépítése, melyhez a forrásszerzés lehetőségei jelenleg korlátozottak. Ehhez a tulajdonosi körhöz csatlakozó befektetők mellett tárgyalnak nemzetközi intézményekkel és tőketársaságokkal is jelenleg. A partnerség mellett tehát a Gránit a nyitottságra helyezi a hangsúlyt, de ez nem jelenti azt, hogy felesleges kockázatokat is felvállalnának - hiszen a stabilitás is fontos szempont. "Alapelvünk, hogy betartsuk az írott és íratlan szabályokat" - szögezte le Bartha.

A legnagyobb kihívás tehát a Gránit számár, hogy a szerény induló tőke ellenére képesek lesznek az elkövetkező 5 évben kellően megerősödni. A profithoz az olcsó forrásképzés  mellett gazdaságos és hatékony működésre lesz szükség. Ehhez persze szükség van arra is, hogy a magyar gazdaság is növekedésnek induljon, és a külgazdasági környezet is lábra álljon.

SAROKKÖVEK Demján Sándor- az alapító A bank alapítója Demján Sándor, aki 1976-ban megalapította a Skála Áruházat, mely a szocialista tábor első piaci  alapon működő nagyáruháza lett. Figyelme a 90-es évektől folyamatosan áttevődött az ingatlanbefektetésekre.  1997-ben hozta létre a TriGránit Fejlesztési Zrt., mely Európa harmadik legnagyobb kereskedelmi ingatlan-fejlesztője, a régiónkban pedig egyeduralkodó. A cég referenciái között találjuk a West End City Centert, a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját is. Az üzletembernek nem új terep a bankszféra sem: Demján nevéhez fűződik az első magyar kereskedelmi bank létrehozása is, az 1987-ben létrehozott Magyar Hitelbank egy milliárd dollárt pumpált a magyar gazdaságba. Hegedűs Éva - vezérigazgató 1981 és 1996 között több kormányzati hivatalban tevékenykedett, 1994-től a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként. Ennek során a gazdasági rendszerváltás több meghatározó szabályozás, illetve koncepció kidolgozását irányította. 1997-től kezdve részt vett a Földhitel és Jelzálogbank megalakításában, és vezérigazgató-helyettesként irányította a bank  kockázatkezelési és ingatlanértékbecslési üzletágát. Nevéhez fűződik az első jelzáloglevél-kibocsátás megszervezése.Ezek után 2000-2002-ig ismét a politikában találja magát, a Gazdasági Minisztérium stratégiai és energetikai helyettes államtitkáraként. A pénzügyi szektor valamennyi nagy cégénél megfordult vezetőként, jelenleg tagja Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya Elnökségének. Bartha Ferenc - az Igazgatóság elnöke 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa lett, majd 1970 és 1980 között a Külkereskedelmi Minisztérium Valuta-, Ár- és Pénzügyi Főosztályának helyettes vezetőjeként dolgozott. Innen jutott a Kereskedelmi Minisztérium államtitkári pozíciójáig.  1988-ban a Magyar Nemzeti Bank élére került, az elnöki pozíciót 1990-ig töltötte be. 1995-ben megalapította saját pénzügyi tanácsadó cégét, majd 1997-től el kezd Demjánnal együtt dolgozni a TriGránit Holding Ltd.-ben, melynek 2003 óta elnöke (2010-től pedig a Gránit Bank Zrt. Igazgatóságának elnöke).

Meghatározó középbankká akar válni a Gránit

Hegedűs Éva vezérigazgató a bank stratégiájáról beszélt a sajtó képviselőinek. Mint elmondta, a középtávú cél a "középbankká" válás, miközben a Gránit vállalkozóbarát módon a kkv-k partnere tud lenni. A bank megítélése szerint a GDP-növekedés idén elérheti a 3,1%-ot, az infláció pedig 4,0%-os szintre állhat be. Hegedűs lassuló kamatpályára számít a monetáris tanács megváltozott összetétele miatt, éves átlagban pedig 5,65%-os irányadó kamatot várnak 2011-re. Ebbe valószínűleg beleszámolták az inflációs kockázatokat, ami valamelyest leszűkíti a jegybank monetáris tanácsának mozgásterét. Alapvetően azonban javuló gazdasági kilátásokkal számolnak.

Potenciál van bőven a piacban

Az is kérdés, hogy van-e a hazai pénzpiaci szektorban hely a Gránitnak. Hegedűs szerint a "túl- illetve alulbankosítás" szintjét mutató - mérlegfőösszeg és a GDP hányadosából kiszámolható - adatok tanúsága szerint van még potenciál a hazai piacon: a magyarországi pénzpiacok 125%-os mutatója ugyanis jóval elmarad 226%-os uniós átlagtól. A hazai piac teljesítménye hiába esett vissza a válságban, növekedési potenciál van még benne bőven.


Egy magyar bank megérti az itt élők problémáit

A pénzügyi szektorban Hegedűs nem számít új termékek megjelenésére, a verseny a jövőben nem itt fog eldőlni. A kiszolgálás minősége, a díjtételek csökkentése, a szolgáltatások gyorsasága, az ügyfelek valós igényeinek felmérése - ezek mind olyan szempontok, melyek  felértékelődnek majd a jövőben. A Gránit Bank pedig úgy ítéli meg, hogy az ügyfelekkel való közvetlenebb kapcsolat végett a kockázatokat is sokkal pontosabban fel tudják majd mérni. Demján új bankja filozófiájának megfelelően erőforrásait a magyar piacra optimalizálja.

Üzleti fókusz A Gránit Bank üzleti modelljében a valós ügyféligényekre helyezték a hangsúlyokat. Eszköz oldalon fókuszba került a stabil nagyvállalati beszállítói kapcsolatokkal rendelkező kkv-k forgóeszköz finanszírozása, az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatain induló kkv-k elő- és társfinanszírozás, valamint az ÚSZT által támogatott hitelkonstrukció eljuttatása a kkv-szektor szereplőihez. Forrás oldalon az online kiszolgálásra fogékony lakossági ügyfelek megszerzése, a magánszemélyeknek kínált megtakarítási termékek és speciális intézményi forrásbevonás került a stratégia középpontjába.

2014-re már nyereséget akarnak

A Gránit másik jellemző tulajdonsága pedig, hogy nem épít ki fiókhálózatot, ügyfeleit elsősorban az interneten keresztül valamint saját mobilbankári hálózat és közvetítő partnerek útján kívánja elérni. A VOSZ segítségével az igényeket nem lesz nehéz felmérniük. 

Tavaly májusban a Demján-birodalom 7 milliárdos mérlegfőösszeggel vette át a bankot, mely év végére már 90%-kal tudta növelni mérlegfőösszegét (nem auditált adatok szerint 13,1 milliárddal zártak). Az idei cél, hogy ezt az összeget megduplázzák a források bevonásával, 2015-re pedig már 220 milliárdos mérlegfőösszeg a cél. Hegedűs szerint ekkora már nyereséges lehet a bank, terveik szerint 2014-ben már profittal zárják az üzleti évet. A banknak jelenleg 200 ügyfele van, de ezek között található nagy cég is, tervük, hogy az év végére többezres ügyfélkörrel rendelkezzenek. 

A termékpaletta zászlóshajói A termékpaletta vezértermékeit a Gránit direkt azzal a céllal alkotta meg, hogy a maguk kategóriájában piacvezetők legyenek. Az üzleti fókusszal összhangban a termékek kapcsán is a felmért ügyféligények voltak a mérvadóak (teljes körű legyen a szolgáltatás, olcsó számlavezetéssel, kedvező hitelhez jutási feltételekkel és betéti kamatokkal valamint internetbanki lehetőséggel). Szinte egyedülálló a maga nemében a bank vállalkozói alapszámlája, mely az ingyenes számlanyitás mellett számlavezetési díjat sem számít fel, a netbank használata szintén egy fillérjébe sem kerül az ügyfélnek, valamint havonta ötször szintén ingyen utalhat díjmentesen belföldön (forintutalás). Lekötés nélkül ígér kiemelkedő kamatot a Látraszóló hozamszámla a vállalkozásoknak - e két konstrukció pedig "átjárható". Kiemelt termék a Széchenyi Kártya folyószámlahitel is forgóeszköz finasnzírozáshoz és beruházási források előteremtéséhez. A lakossági termékpaletta egyik érdekessége pedig, hogy az online számlanyitás után a bank alkalmazottai a szerződést akár házhoz is viszik.

Az idei év nagy feladatai közé tartozik a termékpaletta bővítése például új számlacsomagokkal, lekötött betéti konstrukciókkal és a Széchenyi Kártya   folyószámla hitellel. Az egyszerűbb konstrukcióktól tolódnának a bonyolultabb termékekig, ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb volumenű projekteket is hiteleznének.
 

Privátbankár - Zsiborás Gergő