Magyar GDP: köszönjük meg a német autógyáraknak?

Az idei évben a gazdasági növekedés valamivel gyorsabb lehet, mint azt egyes vezető intézmények prognosztizálják – állítják májusi elemzésükben a TakarékBank makrogazdasági elemzői. Jövőre ugyanakkor az előzetes várakozásokhoz képest ennél is dinamikusabb, jelentősebb növekedést jelez előre a hitelintézet elemzői szakterülete. A GDP növekedése az idei évben átlagosan 3, jövőre 3,6; 2013-ban pedig akár 3,8 százalékos is lehet. Ami az inflációs várakozásokat illeti: a nagyobb növekedés ellenére a következő évben az infláció mérséklődésére számítanak az elemzők, amelyhez az alacsony fogyasztási szintek is hozzájárulnak. Igaz, a TakarékBank szakértői szerint bár a háztartások fogyasztása enyhe élénkülést mutat, ez nem okozhat inflációs nyomást.

Összességében 2011-ben 3 százalékos lehet a GDP növekedése (a második félévben pedig a 2,8%-ot), 2012-ben ez elérheti a 3,6 százalékot is, 2013-ban pedig akár a 3,8 százalékot.  Ennek hátterében elsősorban a gyorsabb beruházási dinamika, illetve a nagy autóipari beruházások által generált hozzáadott érték növekedés áll (a Mercedes-gyár csak 2012 tavaszán indul).  Kissé javítják előrejelzésünket a vártnál erősebb német konjunktúra, illetve az egyes ágazatokban tapasztalt rendkívül alacsony bázisszintek is.

A bank inflációs előrejelzése a magasabb növekedés ellenére alacsonyabb 2012-re vonatkozóan, mivel a külső eredetű ársokkok – elsősorban az élelmiszerárak esetében - gyorsabb lecsengésére számítunk.
A növekedés szerkezete nem okoz inflációs nyomást.

Fokozatosan gyorsuló növekedés – az export hatja a bővülést

A növekedés húzóereje egyértelműen a továbbra is kiválóan teljesítő exportorientált feldolgozóipar volt, de kedvező teljesítményt nyújtott a vendéglátás-turizmus szegmense is, részben az EU elnökségnek, részben az élénkülő belső turizmusnak köszönhetően. Kevésbé alakult jól a kiskereskedelem, ám az újautó értékesítések az első két hónapban már kétszámjegyű növekedést mutattak, igaz, ez a növekedés egy rendkívül alacsony szintről történt. A pénzügyi szolgáltatások teljesítménye minden bizonnyal negatív volt, többek között az alacsony hitelezési aktivitás, csökkenő biztosítási bevételek, illetve a magánnyugdíj pénztárak csökkenő aktivitásának köszönhetően. Az építőipar mélyrepülése folytatódott, ez pedig egyelőre megállíthatatlannak tűnik az építőipar rendelésállományaiból és a lakásépítési engedélyek meredek zuhanásából következtetve. Szezonális jellege miatt a mezőgazdaság kibocsátása az első negyedévben nem meghatározó.

A külkereskedelmi adatok szintén arra utalnak, hogy az első negyedéves gazdasági növekedés túlnyomórészt a nettó exportnak köszönhető. A fogyasztás csak minimálisan járulhatott a növekedéshez, a beruházások pedig az élénk feldolgozóipari beruházások ellenére folytatták a visszaesést. A szigorú költségvetési gazdálkodás miatt a közösségi fogyasztás szintén csökkenhetett.
Mivel a növekedést jelenleg még szinte csak az export biztosítja, kulcsfontosságú, hogy mi várható a legfontosabb külpiacainkon, illetve mi biztosíthatja az exportnövekedés fenntartását. Kiemelkedő jelentőségű a német gazdaság, amely a közelmúltig messze a várakozások feletti teljesítményt nyújtott, ennek húzóhatása pedig már olyan fontosabb piacainkon is érezhető, mint Franciaország, Ausztria, Hollandia, Szlovákia vagy Csehország.
Előrejelzéseink szerint ugyanakkor a német gazdaság várható lassulása – ami még így is meghaladhatja a korábbi várakozásokat – ellenére a kivitelünk a következő években is élénk maradhat, a jelentős méretű autóipari beruházásoknak köszönhetően. Ám nem csupán ezen ágazatok növelik a kiviteli kapacitásokat, hiszen számtalan más feldolgozóipari ágazatban valósulnak meg – igaz jóval szerényebb értékű – beruházások. A külpiacok esetleges lassulását a beruházásokból származó többletkapacitások ellensúlyozhatják a következő években.

Mi jöhet ezek után?

Ami az idei év hátralevő részét illeti: a növekedés fokozatos gyorsulására számítunk, amelyben részben a lassan élénkülő belső kereslet, de döntően a bázishatások játszhatnak szerepet. A második negyedévben a növekedés elérheti a 2,8 százalékot, igaz ez leginkább az egy évvel ezelőtti igen alacsony bázisnak köszönhető. A második negyedben a fogyasztás még stagnálhat, az élénkülést ugyanis az idei adóváltozások még nem segítették elő, miközben a svájci frank árfolyam alakulása, illetve a magas élelmiszer és üzemanyagárak is hátráltatják a fogyasztás bővülését. A beruházások visszaesése megáll, az alacsony bázis miatt a lakásépítések folytatódó visszaesése már kevésbé hat negatívan a nemzetgazdasági beruházások szintjére.  Az export továbbra is pozitívan járul a növekedéshez, azonban a hozzájárulás mértéke kissé mérséklődhet. Mivel a második negyedévben a mezőgazdaság pozitív fordulata lehet a meghatározó, a felhasználási oldalról a készletek változása lehet az egyik fő növekedési komponens.

 A foglalkoztatás lassú növekedésének és a nyugdíjpénztári vagyon reálhozam kifizetéseinek köszönhetően a harmadik negyedévtől már a fogyasztás is szerény növekedésnek indulhat, amit az alacsony bázis is segíthet. Emellett a beruházások is élénkülnek, nagyrészt az autóipari beruházásoknak, illetve szintén a bázishatásoknak köszönhetően. Így a harmadik negyedévben a növekedés 3 százalékra gyorsulhat. Az előbbi folyamatok mellett az ipari termelés tavaly decemberben bekövetkezett váratlan mértékű visszaesése okozott igen alacsony bázist az utolsó negyedévben, így csupán a bázishatás, ill. naptárhatások miatt a negyedik negyedévben a növekedés 3,8%-ra emelkedhet. A GDP növekedése 2011-ben összességében 3 százalékos lehet, amelyet nagyrészt az export, illetve bázishatások húzhatnak, de kismértékben a készlethatások, illetve a lassan élénkülő fogyasztás és beruházások is támogatnak.

Mindkét irányban találunk ugyanakkor kockázatokat. Lefelé irányuló kockázatot jelent a még mindig szűkülő hitelezés, felfelé mutató kockázat pedig a német gazdaság robusztus teljesítménye, illetve a német gazdaság pozitív hatása más, számunkra fontos gazdaságokra. 

Vállalati kapacitásbővítés és beruházások: ezek hajthatják a 2012-es növekedést

Az Audi és az Opel a 2013-as GDP növekedéshez is hozzájárulhatnak Hasonló folyamatok jellemezhetik a 2013-as évet is, annyi különbséggel, hogy ebben az évben kezdi meg termelését az Audi és az Opel két új üzeme. Ezek termelésbe lépése a beszállítókkal és a Mercedes termelésének áthúzódó hatásával a GDP növekedéséhez 0,8 százalékponttal járulhatnak hozzá, így 2013-ban a növekedés elérheti a 3,8 százalékot is. Ezek nélkül ugyanakkor tehát a növekedés továbbra is 3 százalék maradhat. A költségvetés további kiadásszűkítései miatt a fogyasztás növekedése az előző évihez hasonló marad, azaz továbbra sem gyorsul az általunk várt 2-2,5 százalékos növekedéshez képest.

A következő évben nagymértékben segítheti a növekedést a Mercedes kecskeméti gyárának üzembe helyezése, de emellett a beszállítók és más vállalatok kapacitásbővítései is hozzájárulnak a növekedéshez. Ezek összességében mintegy 0,6 százalékponttal növelhetik a GDP-t. A kecskeméti üzem várható árbevétele az üzem teljes felfutásakor elérheti a hazai GDP 3 százalékát (mintegy 800 milliárd forint). Becslésünk szerint ennek mintegy ötöde lehet a hozzáadott érték (árbevétel csökkentve a vásárolt áruk és szolgáltatások értékével), azaz a GDP 0,6 százaléka. További 0,2 százalékpontot jelenthet a beszállítók és más beruházások által teremetett többletkapacitások hozzáadott értéke. Kiemelendőek a beruházások is, amelyekben a győri Audi, és a szentgotthárdi Opel üzemek létesítése jár élen. Ezek a teljes nemzetgazdasági beruházási teljesítmény mintegy 8,5 százalékát adják. Mindezek hatásra 2012-ben a növekedés 3,6 százalékra gyorsulhat, az előbb említett tényezők nélkül a növekedés 3 százalék marad.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a növekedés lassul a 2011 negyedik negyedévéhez képest. Ennek elsődleges oka a kormány által csökkentett lakossági transzferek és az adóterhelést kismértékben növelő 2012. évi szja változások. Ezek hatására a fogyasztás növekedése alacsony szinten, 2-2,5 százalék körül stabilizálódik, a fogyasztás növekedése pedig leginkább a foglalkoztatás lassú javulásának lesz köszönhető. A növekedést kissé visszafogja továbbá, hogy a mezőgazdasági termelés nem javul tovább az idénre várt átlagos terméshozamok után. Ugyanakkor a beruházások gyorsulnak 2011-hez képest, részben a fent említett autóipari beruházások, részben az EU által finanszírozott beruházások felfutása miatt. Kismértékben javíthatja a beruházási kilátásokat az egyes ágazatokra kivetett különadók 2013-ra tervezett megszűnése (kivéve a pénzintézeti különadót), azonban ezen ágazatok beruházási aktivitása 2013-ban élénkülhet nagyobb mértékben. A gazdaságot szűkülő mértékben, de továbbra is a nettó export húzza. A növekedés 2012 első negyedévében 3,4%-ra lassulhat, majd fokozatos gyorsulásra számítunk, így a következő negyedévekben rendre 3,5%, 3,6%, ill. 3,8%-os növekedést érhet el a hazai gazdaság.

Inflációs kilátások – mérséklődés várható

Az enyhén gyorsuló gazdasági növekedés ellenére az infláció mérséklődésére számítunk. Ezt elősegíti, hogy a növekedés szerkezetében nem a fogyasztás a meghatározó. Mivel a háztartások fogyasztása – kisebb megszakításokkal – a negyedik éve zsugorodik, a fogyasztás az év közepétől várható lassú és enyhe élénkülése feltehetően nem okozhat inflációs nyomást, miközben a laza munkaerőpiac és alacsony bérdinamika szintén az infláció mérséklődése irányába hat. A munkaerő kínálat a kormány korhatár előtti – korengedményes, ill. rokkant – nyugdíjreformjai miatt növekedni fog, amelyet részben a versenyszféra lassan növekvő igénye, részben a közcélú foglalkoztatás által generált munkaerő kereslet ellensúlyozhat, de feltehetően nem tudja teljes mértékben felszívni a megnövekedett kínálatot. Ezért a munkanélküliség még jövőre is kétszámjegyű maradhat.

A belső kereslet élénküléséhez a nagy autóipari beruházások is hozzájárulnak, ám feltehetően ezek sem váltanak ki inflációs nyomást. Részben azért, mert ezen beruházások értékének túlnyomó része – akár 80 százalékot elérő hányada – gépberuházás, ami döntő részben az importot növeli. Az üzemcsarnokok építése pedig legfeljebb csak az építőipar mélyrepülését enyhíti, azaz itt sem vált ki árnyomást. Az autógyárak és beszállítóik által generált munkaerő igény kb. 22-25 ezer fő lehet, ami legfeljebb csak egyes szakmákban gyakorolhat munkaerőpiaci és bérfeszültségeket, azonban nemzetgazdasági szinten csak kismértékben érezhető. Hosszabb távon a megnövekedett kapacitások tartós többletet biztosíthatnak a külkereskedelmi mérlegben, így akár enyhén hozzájárulhatnak a forint erősödéséhez is. Ez pedig javíthatja a hosszú távú inflációs kilátásokat is.

Az infláció mérséklődését a második félévtől a magas bázisok segíthetik. A tavalyi katasztrofális időjárás hatására a mezőgazdasági termelés világszerte jelentős visszaesést mutatott, ennek hatására az év közepétől markánsan emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási, illetve tőzsdei árak, amelyek először az idényáras termékeknél, később pedig fokozatosan a feldolgozott élelmiszerárakban is megjelentek. Jelenleg a hús-, húskészítmény árak emelkedése várható. Várakozásaink szerint azonban a mezőgazdasági árak tetőzhettek, a jelenlegi előrejelzések szerint a globális búzatermés meghaladhatja a tavalyit. Amennyiben idén a hazai termelés meghaladja a tavalyit, az nem csupán a GDP növekedésre lehet pozitív hatással, hanem az árakat is csökkentheti. Egyes becslések szerint az idei búzafelvásárlási ár 40-60 ezer forint lehet tonnánként a tavaly nyár végi 80 ezer forint után.  Az árak tetőzése miatt az árnövekedési ütem gyors csökkenése várható az év közepétől, ami a fogyasztói árindexben is dezinflációs hatású lesz. Az üzemanyagárak növekedési üteme szintén lassulhat a tavalyi magasabb bázisok után; ezt segítheti a közelmúltban megfigyelt jelentősebb árcsökkenés is.
Mindezek hatására arra számítunk, hogy az infláció a jövő év közepére elérheti a 3 százalékos célkitűzést, és középtávon is ekörül ingadozhat. Az inflációra a következő években sem jelenthet kockázatot a lassú mértékben bővülő fogyasztás, mivel a fogyasztás színvonala feltehetően még 2014-ben sem éri el a 2006-os szintet. 

Privátbankár - Zsiborás Gergő