Európai uniós összehasonlításban Magyarország jól áll a városi zöld területek arányát tekintve, ám az új tagállamok egyik legszemetesebb országaként tartják számon, és a biogazdálkodás sem terjed kellően - állapítja meg a Bruxinfo Európai Elemző Iroda legfrissebb környezetvédelmi tanulmánya.
Európai uniós összehasonlításban Magyarország jól áll a városi zöld területek arányát tekintve, ám az új tagállamok egyik legszemetesebb országaként tartják számon, és a biogazdálkodás sem terjed kellően - állapítja meg a Bruxinfo Európai Elemző Iroda legfrissebb környezetvédelmi tanulmánya.
A brüsszeli Urban Audit adataira hivatkozó tanulmány szerint a magyar városokban a zöld területek aránya az európai átlagot meghaladó mértékű. Pécsett 77 négyzetméter park, erdő jut egy lakosra. Ennél már csak a prágaiaknál kedvezőbb a helyzet, ahol fejenként 83 négyzetméter zöldell a városban. A tanulmány szerint Budapest 43 négyzetméteres mutatója átlagosnak tekinthető, a legrosszabb a helyzet Barcelonában, ahol 2 négyzetméternyi zölddel kell az embereknek fejenként beérniük. A nemzetközileg elfogadott, a zöld szervezetek által a harmonikus városi élethez szükségesnek vallott mérték legalább 21 négyzetméter.
Az MTI-hez eljuttatott felmérés a városi környezet, a hulladékkezelés és ökotermesztés témakörét ölelte fel, ezekben a témákban közölt összehasonlító adatokat.
Az Urban Audit adatai nem vágnak egybe az eddig ismert, a Levegő Munkacsoport által gyakran hivatkozott, budapesti statisztikákkal. Más felmérések szerint ugyanis Budapesten egy lakosra átlagosan 10-11 négyzetméter zöldfelület jut, de például a VII. kerületben csupán 0,7 négyzetméter. Ezt a szintet is úgy tartja fenn a főváros, hogy Budapest környéki erdőket csatol a fővároshoz - hangoztatják gyakran a zöldek. Tudomásuk szerint az 525 négyzetkilométer kiterjedésű főváros belterületéhez az utóbbi 15 évben 48 négyzetkilométer zöldterületet "csaptak hozzá".
A Bruxinfo tanulmánya az EU tagállamok hulladékhelyzete kapcsán arról tájékoztat, hogy Magyarországon az emberek az EU-ban átlagosnál kevesebb hulladékot "termelnek", ám az EU-15-ök között még ez is soknak számít. Romániát és Bulgáriát leszámítva a hulladékképződés uniós átlaga fejenként évi 501 kilogramm, amelynél a magyaroké 37 kilogrammal kevesebb. Ez sovány vigasz, hiszen Csehországban 300 tonna alatt tudják tartani ezt a statisztikát. Az Európai Unió célja is hasonló, mégpedig hogy 2020-ig összeurópai szinten ne haladja meg a hulladékmennyiség az évi fejenkénti 300 kilogrammot.
A Bruxinfo tanulmányában vizsgálta az erdőterületek bővülését. Az erdők évi bővülési ütemét tekintve Magyarország 0,9 százalékos mutatója 0,3 százalékponttal jobb az uniós átlagnál.
A Bruxinfo szerint leszakadás figyelhető Magyarországon az ökotermesztésbe bevont mezőgazdasági területek nagyságánál is, pedig ezen a téren rendkívül jók az adottságok. A biológiai gazdálkodás kategóriában ugyancsak kivétel Csehország, ahol az EU-átlagot meghaladó adatokról lehet beszámolni, a többi 2004-ben csatlakozott tagállamtól eltérően. Az EU-27-ek átlagában az ökogazdálkodásba bevont területek aránya az összes mezőgazdasági területekhez képest 4,4 százalékot tesz ki, Magyarországon pedig csak 1,8 százalékot. A biotermékek aránya az élelmiszerpiacon Dániában a legjobb, 3,5 százalék. Magyarországon az élelmiszereknek csupán 0,2 százaléka bio.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Európai uniós összehasonlításban Magyarország jól áll a városi zöld területek arányát tekintve, ám az új tagállamok egyik legszemetesebb országaként tartják számon, és a biogazdálkodás sem terjed kellően - állapítja meg a Bruxinfo Európai Elemző Iroda legfrissebb környezetvédelmi tanulmánya. .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
