Magyarország Európa elitjében kezdett tőzsdézni

A kezdetek: Európa élvonalában

A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. Az 1890-es évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás fő eszköze ezekben az években már az új találmány, a telefon volt.

A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot, a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.

Háborús idők, államosítás

Az I. világháború Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde bezárását hozta, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.

Magyarország második világháborús hadba lépése a tőzsdén soha nem látott mértékű hosszt indított el, különösen a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa emelkedett több száz százalékkal. 1942-ben a kormány megszigorította a BÁÉT alapszabályát, megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfoliókra és maximálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működhetett.

A tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetésékor nyitották meg ismét. Mivel a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette. 

Rendszerváltás után

A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március 1-jével lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde.

A 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal sui generis (önálló jogi személy) szervezetként létrejött Budapesti Értéktőzsde életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen a kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a MOL, OTP, Matáv (ma Magyar Telekom) a Domus, a Globus, a Richter Gedeon) magánosításában játszott a tőzsde jelentős szerepet.

A BÉT származékos piaca 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős és opciós kontraktusok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulása óta, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában – a világon elsők között –vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait, az opciós piac, a szabványosított termékek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kontraktus kereskedése is.

BUX

A BUX index a BÉT hivatalos indexe. Valós időben, 5 másodpercenként kerül kiszámításra a BUX-kosárban szereplő részvények aktuális piaci árai alapján. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma.

Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Budapesti Értéktőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra.

BUMIX

A Tőzsde 2004. június 1-től számítja folyamatosan a közepes és kis piaci tőkeértékű tőzsdei cégeket tömörítő indexet, a BUMIX indexet.

A BUMIX a BUX-hoz hasonlóan teljes hozam indexként működik, azaz a teljesítmény értékelésében az osztalékfizetés is szerepet játszik. A BUMIX kosárba csak olyan részvénysorozatok kerülhetnek, amelyek közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja nem haladja meg a 100 milliárd forintot.

A BUX és a BUMIX számítása:

A képlet változói:

• BU(MI)X_t: t időpontban számított (real-time) BUX érték, 2 tizedesjegyre kerekítve
• i: az indexben szereplő részvénysorozat
• n: az indexben szereplő részvénysorozatok száma
• p_it: nyitó BUX értéknél az adott részvénysorozatra kialakult nyitóár 
• p_i0: az egyes részvénysorozatok indexbe vételekor az új kosár életbe lépését megelőző utolsó kereskedési nap átlagára
• q_iT: az adott részvénysorozatból az index-kosárba bevezetett részvények száma
• D_i: az osztalékszelvény levágásakor a részvény piaci árában jelentkező változást (árfolyamesést) korrigáló tényező (ennek értéke minden részvénysorozat esetében eltérő), 6 tizedesjegyre kerekítve
• K: az index folytonosságát biztosító korrekciós tényező, értéke BUX esetén 8 tizedesjegyre, BUMIX esetén 6 tizedesjegyre történik

RAX

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által kifejlesztett, és a BÉT által hivatalosan 1999. február 15. óta publikált RAX index figyelembe veszi a befektetési alapokra vonatkozó törvényi korlátozásokat, ezért a befektetési alapok számára benchmarkként használható.

Az index szerkezete egy 13 elemű részvényportfoliót jelképez, amelyen belül az egyes értékpapírokhoz előre meghatározott súlyokat rendel. A részvényárak változása miatt az egyes részvények indexbe bevezetett mennyiségét havonta kiigazítja a Tőzsde, hogy azok továbbra is a rögzített súlyrendszert mutassák.

Az index viselkedése hasonló a Tőzsdén forgó részvények árfolyamváltozását mérő indexekhez, mivel ugyanannak a piacnak a teljesítményét mérik. Az eltérő mérési módszerek miatt azonban a változások mértéke különbözik.

CETOP20

A BÉT CETOP20 indexe (Közép-Európai Blue Chip Index) a 20 legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-európai vállalat teljesítményét tükrözi. A nemzetközi gyakorlatot és a piac igényeit is figyelembe véve kialakított CETOP20 egyik fontos célja, hogy referenciaként szolgáljon a térség iránt érdeklődő befektetők számára.

Az indexbe az alábbi tőzsdéken jegyzett részvények kerülhetnek be:

• Budapesti Értéktőzsde
• Varsói Értéktőzsde
• Prágai Értéktőzsde
• Pozsonyi Értéktőzsde
• Ljubljanai Értéktőzsde
• Zágrábi Értéktőzsde

Az indexkosárban a közép-európai régió 20 blue chip papírja szerepel, melyek a kritériumok (likviditás és kapitalizáció) szerint felállított globális rangsor alapján kerültek kiválasztásra, figyelembe véve, hogy egy tőzsdéről mindenkor legfeljebb hét papír szerepelhet az indexben.

A budapesti tőzsde történetéről többet megtudhat, aki elolvassa Korányi G. Tamás és Szeles Nóra "Tőzsde születik" című könyvét, mely a BÉT mellett legfontosabb forrásunk volt a cikk elkészítésekor.

Privátbankár