Magyarország termelékenysége az EU átlagának 60 százaléka
A közép-kelet európai országokba 1989 óta 240 milliárd dollár összegű tőke érkezett, ennek következtében megindult a felzárkózás a termelékenység területén is, Magyarország jelenleg az EU átlagának 60 százalékán áll - mondta előadásában Berend T. Iván akadémikus, a Los Angeles-i Californiai Egyetem professzora a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 15 éves évfordulója alkalmából csütörtökön, Budapesten rendezett konferencián.
Berend T. Iván jelezte: Csehországban és Magyarországon 1989 óta a direkt beruházások kétharmada származott a külföldi forrásból. Csak a Marshall-tervhez lehet hasonlítani ezt a folyamatot, hiszen jelentősen felgyorsította a felzárkózását - fogalmazott az akadémikus.
A termelékenységi felzárkózást mutatja, hogy amíg 1990-ben óránként a régió 5-7 dollár értéket állított elő, Nyugat-Európa pedig 25-28 dollárt, addig 2005-ben Szlovénia termelékenysége elérte az EU 15-ök 70 százalékát, Csehország, Magyarország, Szlovákia 60 százalékon, Lengyelország 50 százalékon áll - sorolta az adatokat a professzor.
A beáramló tőke mögött természetesen a globalizáció áll, annak hátterében pedig a piacszerzés, az olcsó munkaerő és a specializációra való törekvés három tényezője. Példaként mondta el az akadémikus, hogy a világ 15 legnagyobb kereskedelmi lánca közül 9 jelen van Csehországban és ők uralják a piac 55-60 százalékát. Az olcsó munkabér vonzotta, és még ma is vonzza a külföldi tőkét: a kilencvenes évek elején a régióban kifizetett munkabér a német-osztrák bér 7 százaléka volt, ma már 20 százalék - jelezte Berend T. Iván.
A régió felzárkózásnak sebessége ma már nemcsak attól függ, hogy milyen fejlődés zajlik le a szolgáltatási szektorban, hiszen Észtország és Magyarország már elérte Nyugat-Európa szintjét (ez a szektor adja a GDP több mint 70 százalékát) - magyarázta a professzor, felhíva a figyelmet a régió kis- és középvállalati szektorának gyengeségére. Az EU 15-ök kkv-szektora foglalkoztatja a munkaerő 50 százalékát, Magyarországon 20 százalékát, a régió többi országában csak 10 százalékát - mutatott rá.
Simor szerint túlbecsüljük az uniós forrásokat
MTI
Berend T. Iván jelezte: Csehországban és Magyarországon 1989 óta a direkt beruházások kétharmada származott a külföldi forrásból. Csak a Marshall-tervhez lehet hasonlítani ezt a folyamatot, hiszen jelentősen felgyorsította a felzárkózását - fogalmazott az akadémikus.
A termelékenységi felzárkózást mutatja, hogy amíg 1990-ben óránként a régió 5-7 dollár értéket állított elő, Nyugat-Európa pedig 25-28 dollárt, addig 2005-ben Szlovénia termelékenysége elérte az EU 15-ök 70 százalékát, Csehország, Magyarország, Szlovákia 60 százalékon, Lengyelország 50 százalékon áll - sorolta az adatokat a professzor.
A beáramló tőke mögött természetesen a globalizáció áll, annak hátterében pedig a piacszerzés, az olcsó munkaerő és a specializációra való törekvés három tényezője. Példaként mondta el az akadémikus, hogy a világ 15 legnagyobb kereskedelmi lánca közül 9 jelen van Csehországban és ők uralják a piac 55-60 százalékát. Az olcsó munkabér vonzotta, és még ma is vonzza a külföldi tőkét: a kilencvenes évek elején a régióban kifizetett munkabér a német-osztrák bér 7 százaléka volt, ma már 20 százalék - jelezte Berend T. Iván.
A régió felzárkózásnak sebessége ma már nemcsak attól függ, hogy milyen fejlődés zajlik le a szolgáltatási szektorban, hiszen Észtország és Magyarország már elérte Nyugat-Európa szintjét (ez a szektor adja a GDP több mint 70 százalékát) - magyarázta a professzor, felhíva a figyelmet a régió kis- és középvállalati szektorának gyengeségére. Az EU 15-ök kkv-szektora foglalkoztatja a munkaerő 50 százalékát, Magyarországon 20 százalékát, a régió többi országában csak 10 százalékát - mutatott rá.
Simor szerint túlbecsüljük az uniós forrásokat
MTI
A cég 60 országban forgalmazza termékeit. 
