Egy friss felmérés szerint a világ lakosságának fele hisz feltétlenül egy isteni lény létezésében, 18 százalék nem, 17 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben
A Reuters News számára készült legfrissebb Ipsos felmérés szerint a világ lakosságának fele hisz feltétlenül egy isteni lény létezésében, szemben azzal a 18 százalékkal akik nem és a 17 százalékkal, akik bizonytalanok ebben a kérdésben. Hasonlóképpen, a válaszadók fele (51 százalék) véli úgy, hogy van túlvilág, míg a másik 50 százalék szerint elmúlás követi a létet (23 százalék) vagy egyszerűen nem tudják (26 százalék), mi következik utána.
A világ lakosságának fele hisz az isteni létezésben: az Isten, mint Legfelsőbb Lény , vagy több istenség létében. Tízből ketten nem hiszik, hogy volna Isten, vagy több istenség, s tízből hárman bizonytalanok, míg 17 százaléknyian néha hisznek, néha nem, 13 százalék pedig bizonytalan abban, hogy hisz-e benne. Leginkább Indonézia, Törökország, Brazília, Dél-Afrika és Mexikó lakói hisznek feltétlenül Isten létében. Több isten létében leginkább India, Kína és Oroszország polgárai hisznek. Javarészt Franciaország, Svédország, Belgium, Nagy-Britannia, Japán és Németország válaszadói állítják, hogy nem hisznek Isten létezésben.
A legbizonytalanabbak a következő országok polgárai: Japán (54 százalék), köztük 34 százalék néha hisz, 20 százalék pedig bizonytalan; Kína (52 százalék), 32 százalék néha hisz, 20 százalék bizonytalan; és Dél-Korea (50 százalék), 32 százalék van úgy, hogy hisz, 18 százalék viszont bizonytalan.
Örök békesség - vagy mégsem…
A világ lakosságának kicsivel több, mint a fele szerint van túlvilág: negyedük hisz valamiféle halál utáni folytatásban, de nem kifejezetten mennyben vagy pokolban; tízből ketten vélik úgy, hogy a mennyországba vagy pokolra jutunk; 7 százalék gondolja, hogy működik a reinkarnáció; 2 százalék szerint pedig mennyország ugyan létezik, de pokol nincs. Negyednyien (23 százalék) mondják, hogy a létet elmúlás követi, míg ugyanennyi ember (26 százalék) nem tudja, mi történik a halál után.
A túlvilágban igen, mennyben és pokolban nem, leginkább Mexikó, Oroszország, Brazília, India, Kanada és Argentína lakói hisznek. Hogy mennybe jutnak, vagy pokolra kerülnek, leginkább az indonézek, a dél-afrikaiak, a törökök, az Egyesült Államokban élők és a brazilok vélik. Hogy a mennyben hisznek, de a pokolban nem, az Egyesült Államokban válaszolták a legtöbben.
Abban a vélekedésben, hogy lélekvándorlás útján születünk újjá, Magyarország (13 százalék) lakói járnak élen, őket Brazília (12 százalék), Mexikó (11 százalék), Japán (10 százalék), Argentína (9 százalék) és Ausztrália (9 százalék) válaszadói követik. A válaszadók egynegyede nem tudja, mi lesz velük a haláluk után, köztük a legtöbben Svédország, Németország, Japán, Oroszország és Kína polgárai. A válaszadók egynegyede tartja úgy, hogy elmúlás követi a létet, ők leginkább Dél-Koreában, Spanyolországban, Franciaországban, Japánban és Belgiumban - derül ki az Ipsos felméréséből.
Hét nap vagy évmilliók…
Számtalan vita témája volt már, hogy vajon egy szellemi erő teremtményeiként, vagy természetes és fokozatos egyedfejlődés eredményeként vagyunk a Földön. Tízből négyen (41 százalék) evolucionistaként úgy vélik, hogy az emberiség egy hosszú folyamat eredményeként olyan alacsonyabb rendű fajoktól, mint a majmok származik. Akik leginkább így vélik, Svédország (68 százalék), Németország (65 százalék), Kína (64 százalék), Belgium (61 százalék) és Japán (60 százalék) válaszadói.
Tízből hárman vallják magukat szerte a világban teremtéshívőnek, s hiszik, hogy az emberiség egy magasabb szellemi erő, Isten teremtménye, s nem gondolják, hogy olyan alacsonyabb rendű fajoktól származnánk, mint a majmok. Ebben a vélekedésben Szaúd-Arábia, Törökország, Indonézia, Dél-Afrika és Brazília lakói járnak az élen.
Az Ipsos kutatása szerint a világ népességének majdnem harmada (31 százalék) egyszerűen nem tudja, miben higyjen; néha egyetért, máskor nem a különböző evolúciós vagy kreacionista elméletekkel. Ők leginkább Oroszország (40 százalék), Olaszország (39 százalék), Argentína (38 százalék), Lengyelország (37 százalék), Spanyolország (37 százalék) és Franciaország (36 százalék) válaszadói.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Egy friss felmérés szerint a világ lakosságának fele hisz feltétlenül egy isteni lény létezésében, 18 százalék nem, 17 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
