Magyarországot lehetne bukni hagyni?

Az IMF és az EU egyszerre jutalmaz és büntet: aki derekasan takarékoskodik, az segítségre számíthat. Aki viszont letér a szigorú takarékoskodás útjáról, az magára marad, mint Magyarország - írta keddi cikkében Marion Trimborn, a német dpa hírügynökség elemzője.

Veszélyes játékot űz Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, de csak vesztesen kerülhet ki belőle. A politikai erőpróbából egy sajátos európai stressz-teszt lett, amit figyelemre méltó stabilitással állt ki az EU és maga az euró is. Miután a magyar kormány eltávolodott a megszorítási program folytatásától, az országot az államcsődtől megmentő IMF és EU jegelte a hitelcsomag esedékes részletét és ezzel gyakorlatilag kihúzta a biztonsági hálót az ország alól.
   
A piacok nyugtázták a lépést, az euró árfolyama 1,30 dolláros határnál három havi csúcsa közelében maradt. A tovább gyűrűző európai adósságszolgálati válság kellős közepén pedig a befektetők a rezzenéstelenül szemlélték a fejleményeket. "Az európai politikusok visszanyerték a piacok bizalmát" - vonta le az események mérlegét Daniel Gros, a brüsszeli Centre for European Policy Studies (CEPS) politikai kutató intézet igazgatója.
   
Mindenekelőtt olyan jelzésértékű politikai üzenetről van szó, amelynek első számú címzettje Görögország. A dél-európai országok, különösen Görögország gazdaságának sikeres szanálása érdekében elsőrendű fontosságú lenne, hogy ne adják fel idő előtt a megszorítási politikát. A diplomáciai körökben "arcátlannak" minősített magyar lépés utáni első megrökönyödést követően Brüsszel valósággal fellélegzett. "Felmutattuk a piros lapot. Többé már egyetlen kormány sem vezethet bennünket az orrunknál fogva" - mondta egy brüsszeli diplomata.
   

Veszik a görög állampapírokat

Magyarországgal az EU példát statuálhat, megmutathatja, hogy nem hagyja magát befolyásolni. Magyarország nem Görögország. Tagja ugyan az EU-nak, de az euróövezetnek nem. Magyarország nem részese az európai banki- és devizarendszernek, ezért nem tudja magával rántani az eurót sem. A magyar eladósodottság ugyanakkor messze elmarad a görög mögött. "Ha arra kerülne sor, nyugodtan lehetne Magyarországot bukni hagyni" - mondta Daniel Gros.
   
Van más "hüvelykszorító" is Brüsszel eszköztárában. Máris fontolóra vette például a deficit előírásoktól eltérő országok megregulázására éppen nemrégiben elfogadott büntető intézkedések kipróbálását Magyarországon. Megvonhatja egyebek között a regionális alapokhoz való hozzáférés jogát az országtól. "Ki kell mutatnunk a fogunk fehérjét" - hangsúlyozta Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
   

A Le Monde című mértékadó francia napilap szerint úgy tűnik, mintha az új miniszterelnök, Orbán Viktor vissza akarná vonni az EU-nak és az IMF-nek adott szót. A francia újság szerint Orbán Viktor "leplezetlenül sértő fesztelenséggel" viselkedik a hitelezőivel szemben. Az IMF Budapestre küldött delegációjának július 20-án kellett volna lezárnia a magyar kormánnyal a készenléti hitel első felülvizsgálatát, de ezt nem tudta elvégezni. A magyar miniszterelnök úgy döntött, hogy elmegy Dél-Afrikába megtekinteni a labdarúgó világbajnokság néhány mérkőzését. Az IMF küldöttsége nehezen kapott számokat és világos válaszokat, s dolgavégezetlenül tért vissza Washingtonba - fűzte hozzá a lap. A Le Monde megállapította, hogy Orbán Viktor "Fideszállamot" akar Magyarországra erőltetni.

A görög eset nem ismétlődhet meg. Az uniós illetékesek túl sokáig hunytak szemet afelett, ahogy Athén éveken át hamis adatokkal, pazarló gazdálkodással, elbliccelt reformokkal és korrupcióval sodródott a pénzügyi katasztrófa felé. Csak egy 110 milliárd eurós segélycsomaggal lehetett megmenteni az országot az államcsődtől - és az eurót a megszűnéstől.
   
Az EU "kényszerfelügyelet" alá vonta Görögországot és szorosan kezében tartja a gyeplőt. Pénz nincs megtakarítási eredmények felmutatása nélkül. Athénnak éppen mostanában kell keresztül vinnie a szociális ellátó rendszer hevesen ellenzett reformját Brüsszel és Washington vigyázó tekintete előtt. Az IMF és az EU egyébként egyaránt jó véleményen van Athénnak az "államháztartás fenntartható pályára állításában elért jelentős sikereiről".
   
Most kezd csak látszani az IMF bevonásának haszna az európai "deficit bűnösök" megmentésébe. Május elején a törlesztési gondokkal küszködő európai országok megmentését célzó segélycsomag és a 750 milliárd eurós Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (European Financial Stability Facility - EFSF) létrehozása idején még több európai ország saját erőből kívánta megoldani a kérdést. Angela Merkel volt az, aki ragaszkodott a már évtizedek óta az eladósodott országok megmentésével foglalkozó IMF bevonásához.
   
Az IMF nemcsak tapasztalatainak, de politikai függetlenségének köszönhetően is értékes partnernek bizonyult. "Az IMF sokkal hatékonyabban végzi a dolgát, mint amire az EU országok valaha is képesek lennének" - mondta egy brüsszeli diplomata. Semmi politikai hátsó szándék, semmi nemzeti érzékenység - csakis kizárólag a puszta számok azok, amik számítanak.
  
A magyar példa azt mutatja, hogy a piacokon már oldódik a korábbi feszültség. Már vannak reményt keltő jelei annak, hogy sikerül túljutni az adósságszolgálati válságon és a "görög fertőzés" nem terjedhet tovább.
   

Belépett az elitklubba Észtország

Az EU egyértelműen mindenkinek értésre adta, hogy érdemes takarékoskodni. Észtország, a kis balti állam éppen nemrégiben kapott zöld utat az euró bevezetésére 2011 elején. Az ország szigorú megszorítási politikájának köszönhetően vívta ki magának az EU éltanulójának a rangját. Magyarország viszont mindenben szembe megy az előírásoknak - írta Marion Trimborn, a német dpa hírügynökség  elemzője.


A törésvonalak még megvannak

Három törésvonal húzódik az Európai Unión belül - írta keddi kommentárjában a Wirtschaftsblatt. Az IMF és Magyarország közötti tárgyalások megszakadásáról azt írta az osztrák gazdasági lap, hogy  ez árthat ugyan Magyarország arculatának, de a forint esése az export növekedése révén segíti a költségvetés szanálását.

A repedéseket ideiglenesen betapaszthatták ugyan, de a törésvonalak, amelyek Kelet és Nyugat, Észak és Dél között húzódnak az Európai Unión belül, még mindig megvannak - fogalmazott a szerző.
   

Valamelyest enyhült kedden a londoni piacon a magyar államadósság  törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusainak díjszabása, amely előző nap erősen megugrott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalások hétvégi félbemaradásának hírére.

A nyugati "régi" tagállamok és a keleti újonnan érkezettek közötti szakadék a válság korai szakaszában vált láthatóvá, amikor a pénzpiacokat a volt szocialista országok összeomlásának réme járta be. A pánikkeltőket azóta jobb belátásra térítette a balti országokban a szociális veszteségekre való tekintet nélkül végrehajtott költségevési kiigazítás, az, hogy Észtország jövőre már csatlakozhat az euróövezethez, hogy Lengyelország egyetlen uniós tagállamként GDP-növekedést tudott felmutatni 2009-ben, s hogy máshol is jobbak a kilátások, mint ahogy attól egy éve még tartani lehetett.
   
Időközben a kettes számú törésvonal került az érdeklődés középpontjába: az EU északi részének "szorgalmas nemzetgazdaságai" és az eurót történetének legnagyobb próbatétele elé állító "tékozló déliek" közötti. Hogy sérülés nélkül kiállja-e az euróövezet ezt a terhelési tesztet, az majd elválik. Pillanatnyilag úgy tűnik, az euró ismét divatba jött. Az Egyesült Államok gazdasági helyzetével kapcsolatos növekvő aggodalmak mellett a görög adóssággondok feledésbe merülnek.
   
Az előzőeknél is mélyebben húzódik egy harmadik törésvonal, az euróövezet országai és az azon kívüliek közötti. A "belül" lévőknek azzal az euróval kell boldogulniuk, amely sok szakértő szerint az év eleji veszteségek ellenére még mindig túlértékelt. A német vállalkozóknak ez nagyon jól megy, a franciáknak inkább rosszul, mint jól, a spanyoloknak és a görögöknek egyáltalán nem.
   
Egészen más a "kívül" lévő országok helyzete. "Bár a vita az IMF-fel árthat ugyan Magyarország nemzetközi arculatának, a magyarországi exportőrök számára azonban áldás: ha a forint esik, az export nő. Ez megkönnyíti az államháztartás szanálását. Ez a segítség az euróövezet eladósodott tagjai számára nem hozzáférhető, nekik a saját erejükből kell boldogulniuk" - írta a Wirtschaftsblatt.

MTI