Majd ha lesz erős forint, alacsonyabb lesz az alapkamat is

Simor András szerint a kamatot majd akkor lehet csökkenteni, ha a kormány kiadáscsökkentő intézkedései beérnek - addig is a tartósan 6%-os ráta lehet az inflációs cél tartásának ára, derült ki az MNB mai sajtótájékoztatóján.

A júniusban az MNB által készített inflációs előrejelzést vette alapul a mai kamatdöntő ülésén a jegybank monetáris tanácsa, mely 6%-on hagyta az irányadó rátát a korábbi várakozásoknak megfelelően. Az további kamatpálya kapcsán a nemzeti bankban kétirányú kockázatokat látnak.

"A létszámot elnézve, nem lepte meg Önöket a Tanács döntése" - kezdte Simon András, a jegybank sajtófőnöke a mai kamatdöntőülés utáni sajtótájékoztatót, melyen Simor András MNB-elnök a döntés hátterét ismertette. A jegybank szerdán mutatja be inflációs előrejelzését részletesen.

Egyre pesszimistább az MNB

"A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása, azonban a kibocsátás mindvégig elmarad a potenciális szintjétől" - mondta el a jegybank elnöke. Az MNB elemzése szerint a 2011-ben a GDP-növekedés 2,6% lesz, 2012-ben pedig 2,7% - vagyis a márciusihoz képest mindkét adaton 0,3%-ot rontottak az MNB elemzői. Elsősorban a belső fogyasztás további alacsony szintje miatt, de 2011-ben a beruházások mértékének drasztikus csökkenése is meg fog látszódni.


A jegybank szerint a gyenge fogyasztás és a gazdaságban jelentkező költségsokkok miatt év végére az inflációs céltól érdemben eltérő adat várható, számszerűleg 3,9%, ami 2011-re a cél közelébe csökkenhet: 3,6%-ra. Így a jegybank álláspontja szerint az 5 hónapja érvényben lévő irányadó rátára még huzamosabb ideig szükség lehet. Vagy ahogy Simor András fogalmazott: az inflációs cél közelébe kerülhetünk 2012 végére, de ennek ára a tartósan 6%-on álló jegybanki alapkamat lesz. Piaci elemzők szerint is szűk lesz a jövőben az MNB mozgástere.


Mi kell a csökkenő kamatpályához?

Az inflációs folyamatokat az elmúlt időszakban jellemző kettősség tovább erősödött. A nyersanyagárak folytatódó emelkedésének hatása rövid távon a maginflációban is megjelenik. A költségsokkok kifutásával azonban a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fegyelmező hatása lehet meghatározó. A laza munkaerőpiaci kondíciók lehetővé teszik, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel állítsák helyre profitabilitásukat - magyarázta Simor.

Az alappályát kétirányú, különböző súlyú kockázatok övezik - hívta fel rá a figyelmet az MNB első embere. A jövőbeli kamatpolitika szempontjából az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező a nyersanyagárak alakulása. Az olaj és mezőgazdasági termékek további tartós áremelkedése az inflációs nyomás mérséklése céljából kamatemelést tehet szükségessé. A költségvetést érintő kiadáscsökkentő intézkedések nyomán a forint kockázati prémiumának esetleges további mérséklődése a forint árfolyamának erősödésén keresztül mérsékelheti az inflációs nyomást, ami középtávon teret nyithat a monetáris kondíciók lazításának. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy az eurozóna perifériájának elhúzódó adósságválsága kedvezőtlenül érintheti a forinteszközök kockázati megítélését is, ami kamatemelést indokolhat.

Magyarország kockázati megítélését az elmúlt időszakban főként a feltörekvő piacok megítélése határozta meg. Az eurozóna perifériájának egyes országaiban fokozódtak az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, azonban ez csak korlátozott mértékben hatott a régiós országok kockázati felárára, ami kedvezőnek tekinthető. A viszonylagos stabilitáshoz a konvergencia program kedvező nemzetközi fogadtatása, valamint a forint kamatfelára is hozzájárulhatott.

Privátbankár - Zsiborás Gergő