Európában a magyarok aggódnak leginkább országuk általános helyzete miatt. Minden ötödik magyar tervezi, hogy az elkövetkező egy évben több pénzt takarít meg
Európában a magyarok aggódnak leginkább országuk általános helyzete miatt, ugyanakkor a személyes élethelyzetüket illetően már bizakodóbbak. Minden ötödik magyar azt tervezi, hogy az elkövetkező egy évben több pénzt takarít meg, az előnyben részesített megtakarítások között a bankbetét vezet – többek közt ez derül ki a nemzetközi Allianz Csoport második Bizalom Felmérésébőli, amelyet a Gfk és BellResearch piackutató cégek közreműködésével nyolc európai országban és az Egyesült Államokban végeztek 2008. október és november között.
A felmérés során közel tízezer, tizenöt évesnél idősebb férfit és nőt kérdeztek meg egy reprezentatív felmérés keretében arról, hogy milyennek látják saját és az országuk helyzetét.
Az Allianz SE idén már második alkalommal készített nemzetközi közvélemény-kutatást a lakossági bizalomról, amelyben most először Magyarország is részt vett. A reprezentatív, 1000 fős mintán végzett telefonos kutatást Magyarországon a BellResearch végezte. Kálózdi Tamás, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese a kutatás főbb megállapításait összefoglalva elmondta: a válaszadók saját személyes helyzetüket minden országban jobbnak ítélték, mint országuk jelenlegi általános helyzetét. A pénzügyi válság minden országban kihatott a válaszadók befektetési terveire, és ismét előtérbe kerültek az olyan biztonságosnak ítélt megtakarítási formák, mint a bankbetét, az államkötvények vagy az életbiztosítások.
A vizsgált országok jelenlegi helyzetét illetően Magyarországon a megkérdezettek mindössze 4 százaléka ítéli jónak azt. A szkeptikus országok sorában Franciaország és Olaszország következik, ahol a válaszadók 10-10 százaléka látja megfelelőnek saját országa helyzetét. A svájciak viszont nyugodtak, itt a válaszadók több mint fele (54 százaléka) tekinti „nagyon, vagy meglehetősen jónak” az országa jelenlegi helyzetét. A következő egy évet tekintve Svájcban csaknem minden második megkérdezett (47 százalék) az ország jövőjét tekintve is bizakodó.
Németország és Oroszország alkotja a középmezőnyt (egyaránt 24 százalékkal), utánuk Görögország (20 százalék) következik. Ezen országokban tehát négyből átlagosan egy megkérdezett tekint kedvező várakozásokkal országa következő egy évi helyzetére.
Az amerikaiaknak viszont csupán 18 százaléka derűlátó az Egyesült Államok jövőjével kapcsolatban. Az elnökválasztást néhány nappal megelőzően az amerikaiak 75 százaléka „aggódott meglehetősen, vagy erősen” országa jövőjéért. Magyarországon a válaszadóknak csak 15 százaléka számolt be kedvező várakozásokról.
Az első Allianz Bizalom Felméréshez hasonlóan a megkérdezettek most is minden országban lényegesen jobbnak ítélik saját személyes helyzetüket. A válaszadók több mint fele - Svájcban 79 százalék, az Egyesült Államokban 63 százalék, Németországban 60 százalék, Ausztriában 59 százalék, míg Görögországban 56 százalék - tekinti „jónak vagy meglehetősen jónak” saját jelenlegi helyzetét.
Ebben a kérdésben is a magyarok bizonyultak a leginkább pesszimistának (23 százalék), utánuk az olasz és az orosz válaszadók (39-39 százalék) következnek. Arra a kérdésre válaszul, hogy hogyan látják saját személyes helyzetük várható alakulását a következő 12 hónapban, a svájciak (77 százalék), a németek (61 százalék) és az osztrákok (56 százalék) mutatkoztak a leginkább magabiztosnak. A magyarok 28 százaléka számolt be pozitív várakozásokról.
Az egyes országok jövőjét az elkövetkező 12 hónap során befolyásoló, a felmérésben vizsgált lényeges kérdések közül az embereket a jelek szerint leginkább a nemzetközi pénzpiacok állapota foglalkoztatja.
Saját személyes jövőjük alakulásában szerepet játszó tényezőkkel kapcsolatban a megkérdezettek elsősorban amiatt aggódnak a legjobban, hogy a pénzügyi piacokon kialakult állapotok lényegesen érinthetik a saját egyéni helyzetüket. A svájciak körében is csak minden negyedik (24 százalék) volt „nagyon vagy meglehetősen magabiztos” a pénzügyi piac és saját egyéni helyzete következő egy évben várható alakulásával kapcsolatban. A görögök kevesebb mint egyötöde (17 százalék) bizakodó, ezt követi Magyarország és Olaszország (mindkettő 15 százalékkal). E tekintetben az Egyesült Államok (10 százalék) és Oroszország (7 százalék) zárják a sort.
A felmérés azt is megállapította, hogy a pénzügyi válság az országok mindegyikében befolyásolja a befektetésekre vonatkozó terveket, és a válaszadók óvatosabbá váltak. Számos megkérdezett tervezi pénztartalékainak nagyobb részét bankban tartani a válság következtében. A legtöbben Amerikában (54 százalék), Svájcban és Ausztriában (egyaránt 43 százalék) gondolkodnak így.
A jövő évben a többség nem tervezi, hogy a korábbiaknál nagyobb arányban fektet be különféle befektetési kategóriákba. A válaszadók viszonylag nagyobb hányada Amerikában azonban - az ország szokásainak megfelelően - inkább részvényekbe (17 százalék) és befektetési alapokba (18 százalék) tervezi elhelyezni megtakarításait. A görögországi válaszadók 19 százaléka, az olaszok 17 százaléka és az amerikaiak 13 százaléka tervezi, hogy nagyobb mértékben fektet biztonságosabb termékekbe, mint például az államkötvényekbe; az oroszok 17 százaléka, az amerikaiak 15 százaléka, a görögök és az olaszok 14 százaléka, míg a franciák 11 százaléka tervezi, hogy nagyobb mértékben fekteti be megtakarításait életbiztosításokba. A magyaroknál szintén a bankbetét vezet: minden ötödik válaszadó tervezi betét elhelyezését.
Kálózdi Tamás a megtakarítási szokások alakulásával kapcsolatban hozzátette: a magyar lakosságnál tapasztalható bizalom szintje és a jövőre vonatkozó várakozások különösen fontosak az Allianz, mint biztosító és pénzügyi szolgáltató számára. A felmérés is azt igazolja, hogy a magyar lakosság körében felerősödött a biztonságra való törekvés a pénzügyekkel kapcsolatban. Jól mutatja ezt a részvényekkel kapcsolatos attitűd, hiszen a válaszadók megtakarításaik elhelyezését legkevésbé részvénybefektetésekbe tervezik.
Meglepő azonban, hogy Magyarországon a befektetési alapok kedvezőbb megítélés alá esnek (4 százalék), mint az államkötvények és az életbiztosítások (3-3 százalék). Ezzel együtt a megtakarítási hajlandóság változatlanul alacsony szinten áll a többi országgal való összevetésben, ezért a következő évek egyik legfontosabb feladatának tekintik a magyar ügyfelek megtakarítási hajlandóságának ösztönzését banki és biztosítási szolgáltatásokkal.
Várakozásaik szerint erősödik majd a rendszeres díjas "klasszikus" életbiztosítások iránti kereslet, aminek természetesen az Allianz is meg kíván felelni, ezért tervezik is ilyen új termék bevezetését a piacra, illetve már jelenleg is rendelkeznek vele. Emellett az Allianz befektetési palettáján hangsúlyos szerepet kapnak a banki megtakarítási formák. A biztonságosabb befektetést kereső fogyasztóknak rövidtávra kínálnak alternatívát az Allianz Bank lekötött betétjei, illetve a megtakarítási számla.
A vezérigazgató-helyettes kiemelte: komoly előnynek tartják nemzetközi szakértelmüket és a nemzetközi Allianz Csoport által biztosított tőkeerős hátteret, amely még inkább erősítheti az ügyfelek bizalmát. Ugyanakkor ebben a bizonytalan helyzetben most különösen nagy figyelmet fordítanak az értékesítési munka során a kockázatosabb befektetések pontos magyarázatára és a benne rejlő kockázatok bemutatására.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Európában a magyarok aggódnak leginkább országuk általános helyzete miatt. Minden ötödik magyar tervezi, hogy az elkövetkező egy évben több pénzt takarít meg .jpg)
.jpg)
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során. 
