Jelenleg minden technológiai eszköz adott arra, hogy Európa 2050-re megújuló energiából tudja fedezni a teljes energiafogyasztásának 92%-át
A Greenpeace és az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) elkészítette az "Energia[Forradalom] az EU-ban" című tanulmány harmadik kötetét, melyet ma Budapesten mutattak be sajtótájékoztató keretén belül, felvázolva a magyar energiabiztonság és a megújuló energiaforrások aktuális és jövőbeni helyzetét is egyben.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy jelenleg minden technológiai eszköz és lehetőség adott arra, hogy Európa 2050-re megújuló energiából tudja fedezni a teljes energiafogyasztásának 92%-át, valamint teljes villamosenergia-termelésének 97%-át.
Emily Rochon, a Greenpeace International klímaszakértője elmondta, hogy a fent vázolt célok, tehát a közel 100%-os technológiaváltás ma már korántsem irreális vállalás, bár még egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt, hogy valósággá váljon. Előadásában a Budapesten vendégeskedő szakértő kifejtette, hogy a megújuló energiaforrások használata növeli az energiabiztonságot, csökkenti a szén-dioxod kibocsátást, növeli a zöld munkahelyek létrejöttét, támogatja az innovációt és - hosszú távon - csökkenti az energiaárakat.
A kibocsátáscsökkentés mellett foglalt állást az EU a tavalyi koppenhágai klímacsúcson, ám nem vállalta túl magát a végül inkább kudarcosnak ítélt zárónyilatkozatban (2020-ig az Unió 20%-os csökkentést vállalt, de ezt a tagállamokra súlyozva osztotta ki, Magyarországnak 13%-os csökkentés a cél). Bár a tanulmány szerint a célok elérhetőek, és azokon tovább is kell gyorsan lépni, összehasonlításképpen érdekes adat, hogy jelenleg az unió energiafelhasználásának háromnegyedét fosszilis anyagokból nyeri.
Stoll Barbara és Emily Rochon a sajtótájékoztatón: "A váltás elkerülhetetlen"
A váltás ugyanakkor nem csak befektetés, hanem megtakarítás is. A Német Űrhivatal Műszaki Thermodinamikai Intézetével (DLR) közösen jegyzett tanulmány rávilágít, hogy a zöld energiába történő befektetések rövid - illetve középtávon megemeli ugyan a villamosenergia árát, hosszú távon mindenképpen megtérül. A Greenpeace számai szerint 2050-re mintegy 1,85 trillió euró plusz befektetést igényelne Brüsszeltől, hogy közösség országaiban 97%-os legyen a megújuló alapú villamosenergia és, hogy 95%-os kibocsátáscsökkentést tudjon realizálni (az 1990-es szinthez képest). Ez évente mintegy 19 milliárd eurónyi tiszta megtakarítást jelentene (2007 és 2050 között), a villamosenergia-ellátás terhei 85 milliárd euróval csökkennének 2050-re. Elképesztő mennyiségű, 2,65 trillió eurónyi üzemanyag költségét spórolna meg az Unió a fent vázolt technológiacserével. Rochon szerint csak 2020-ra 940 ezer új, zöld munkahely jönne létre, és ez a szám 2030-ra 1,2 millióra duzzadna. Mindez a "forradalom" versenyelőnyt is jelentene Európának, miközben elkerüli a katasztrofális klímaváltozást és csökkenti energiafüggőségét - zárta előadását Emily Rochon.
Stoll Barbara magyarországi kampányfelelős szerint az "európai számokat" Magyarország is képes lehet teljesíteni 2050-re, mindez csupán politikai akarat kérdése, (akárcsak Brüsszelben). Mint elmondta, a fosszilis energiaforrások 10-15 éven belül kimerülnek, kinyerésük egyre költségesebb lesz. A nukleáris energia alapjául szolgáló uránérc ára pedig 2030-ra tetőzhet, vagyis az atomenergia is drágulni fog a kinyerhető nyersanyag csökkenésével. Az atomenergia híveinek lelkesedését a Greenpeace amúgy épp a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) egyik tanulmányával hűtötte le, a NAÜ szerint ugyanis 2050-ig mintegy 1400 atomerőmű épülhetne fel a világon, de ezek csak 5-8%-ban tudnának hozzájárulni a kibocsátáscsökkentéshez - az viszont már a koppenhágai klímacsúcson is egyértelmű volt, hogy fenntartható fejlődéshez ennél jóval több kell. Nem beszélve az atomenergia felhasználásával járó környezeti károkról, melynek árát rendre "elfelejtik" beleszámolni az amúgy is nyomott árszintbe.
Stoll nyomatékosította, hogy az energiafüggőség kérdése égető probléma Kelet-Közép-Európában, ahol évente többször is előfordul, hogy hatalmi és gazdasági érdekellentétek miatt régiókat vágnak el az energiaforrásoktól. Magyarország 80%-ban függ az orosz gáztól, holott a megújuló források mind helyben vannak, ahogy Stoll Barbara fogalmazott a "a Nap, ami idesüt, a miénk, a víz, ami itt termelhet energiát, a mienk, a föld hője, amin élünk, szintén a mienk - nem függünk senkitől, ha ezeket használjuk".
Az uniós szinten kalkulált befektetés összege igen hatalmasnak tűnik, de Rcohon és Stoll állítása szerint az 2050-re nem hogy megtérül, de még megtakarítást is jelent az EU-nak. Az iparági lobbi azonban egyelőre akadályozza a megújuló energiaforrások, illete az un. intelligens hálózatok (smart greed) kiépítését, mind Brüsszelben, mind pedig Budapesten. Az energiaipari cégek szeretnék elérni, hogy a fosszilis tüzelőkre épülő technológiákat az EU még 2023-ig támogassa, miközben egyelőre nincs átfogó uniós projekt a zöld energia támogatására.
Tagországi pozitív példák persze akadnak, de a szolgáltatók most is eurómilliárdokat költenek a lobbitevékenységre, hogy az energiaipar érdekei érvényesüljenek. A megújuló energiaforrásokba történő befektetéseknek Magyarországon a hihetetlenül bonyolult és összetett adminisztrációs és bürokratikus rendszerrel és a sokszor nem következetes támogatás politikával is meg kell birkóznia - még ha a mostani kormányprogram már kiemelten is foglalkozik a zöld energia támogatásával.
A Greenpeace következtetése így is egyértelmű üzenet az európai és magyar döntéshozóknak: a váltás elkerülhetetlen, és aki, időben nekikezd, versenyelőnyre tehet szert.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Jelenleg minden technológiai eszköz adott arra, hogy Európa 2050-re megújuló energiából tudja fedezni a teljes energiafogyasztásának 92%-át 
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
