Maradt az uniós kamat - az EKB az inflációtól fél jobban
Az Európai Központi Bank kamatdöntő tanácskozásán változatlanul az eddigi 4,0 százalékon hagyta az irányadó kamatot. A bank úgy ítélte meg, hogy az inflációs kockázatok elkerülését továbbra is fontosabbnak tartja, mint az alacsony növekedési ütemből fakadó veszélyeket, ezért nem folyamodott kamatmérsékléshez. Az EKB már a hetedik hónapja nem módosított a kamatokon.
Az áremelkedések üteme az euróövezetben 6 és fél éves csúcson volt decemberben, és a pénzpolitika irányítói elsősorban a bérek oldaláról kiinduló inflációs hatásoktól (főként Németországban) tartanak. Egyidejűleg viszont az amerikai gazdaság a vártnál is gyorsabb ütemben veszít lendületéből főként a hitelpiaci zavarok következményeképpen, és ez bizonytalanná teszi az eurózóna növekedési kilátásait is.
A magas olaj-és élelmiszerárak, a hitelpiaci zavarok rontják a fogyasztói bizalmat. Az ipari termelés németországi, franciaországi és spanyolországi november havi csökkenése a gazdasági növekedés kifulladására utal. Az eurózóna szolgáltatási szektorának növekedési üteme is 2 és fél éves mélypontra süllyedt decemberre. Egyes közgazdászok az eurózónában a tavalyi gazdasági növekedési ütem felére, 1,3 százalék körüli tempóra számítanak az idén, egyben arra is, hogy ezt két ütemben végrehajtandó kamatcsökkentéssel fogják ellensúlyozni még az idén.
A növekedés ösztönzése érdekében a Fed, a Bank of Canada, a Bank of England már mérsékelte is az irányadó kamatokat, és várhatóan a jövőben folytatja a hitelpolitika enyhítését. Az EKB egyelőre nem ezt az utat választotta.
Az EKB-nak értékelnie kell, hogy melyik kockázatot tekinti nagyobb fontosságúnak, az infláció másodlagos hatását vagy a növekedési ütem jelentős mérséklődését" - fejtette ki az UniCredit közgazdásza.
Az EKB kormányzótanácsa mai, első 2008. évi értekezletére 21 tagra bővült: Málta és Ciprus képviselői is részt vettek a tanácskozáson, miután e két szigetország január 1-jével csatlakozott az euróövezethez.
A bankvezetők legutóbbi, december 6-i ülésük óta tett értékelései nem is a kamatmérséklést, inkább a kamatemelést valószínűsítették, mivel a döntéshozók többsége következetesen az inflációs veszélyeket hangsúlyozta. Jean-Claude Trichet bankelnök is meglepte a közgazdászokat megjegyzésével, miszerint a kormányzótanács egyes tagjai az alapkamat emelését támogatják. Az eurózónában decemberben az első becslés szerint 3,1 százalékos volt az infláció, jóval a megszabott 2 százalékos küszöb feletti. A mai kamatdöntés azonban igazolta a közgazdászok véleményét, miszerint az inflációs retorika egyelőre tettekben nem jelentkezik.
A Reuters által megkérdezett szakértők mintegy fele változatlan kamatszintre számít az idén, közel fele viszont 3,75 százalékra történő mérséklést vár. Mint mondják, önmagában a szigorodó pénzpiaci feltételek ugyanazzal a hatással járnak, mintha emelték volna a kamatokat. A rövid távú bankközi kamatok drágultak annak hatására, hogy az EKB fokozatosan kivonta az év végén a pénzpiacra pumpált többletpénzt.
Nem nyúlt a kamathoz a brit központi bank
Nem gyűrűzött be az EU-ba a hitelválság
Jóslatból valóság: Amerika recesszióban!
Az áremelkedések üteme az euróövezetben 6 és fél éves csúcson volt decemberben, és a pénzpolitika irányítói elsősorban a bérek oldaláról kiinduló inflációs hatásoktól (főként Németországban) tartanak. Egyidejűleg viszont az amerikai gazdaság a vártnál is gyorsabb ütemben veszít lendületéből főként a hitelpiaci zavarok következményeképpen, és ez bizonytalanná teszi az eurózóna növekedési kilátásait is.
A magas olaj-és élelmiszerárak, a hitelpiaci zavarok rontják a fogyasztói bizalmat. Az ipari termelés németországi, franciaországi és spanyolországi november havi csökkenése a gazdasági növekedés kifulladására utal. Az eurózóna szolgáltatási szektorának növekedési üteme is 2 és fél éves mélypontra süllyedt decemberre. Egyes közgazdászok az eurózónában a tavalyi gazdasági növekedési ütem felére, 1,3 százalék körüli tempóra számítanak az idén, egyben arra is, hogy ezt két ütemben végrehajtandó kamatcsökkentéssel fogják ellensúlyozni még az idén.
A növekedés ösztönzése érdekében a Fed, a Bank of Canada, a Bank of England már mérsékelte is az irányadó kamatokat, és várhatóan a jövőben folytatja a hitelpolitika enyhítését. Az EKB egyelőre nem ezt az utat választotta.
Az EKB-nak értékelnie kell, hogy melyik kockázatot tekinti nagyobb fontosságúnak, az infláció másodlagos hatását vagy a növekedési ütem jelentős mérséklődését" - fejtette ki az UniCredit közgazdásza.
Az EKB kormányzótanácsa mai, első 2008. évi értekezletére 21 tagra bővült: Málta és Ciprus képviselői is részt vettek a tanácskozáson, miután e két szigetország január 1-jével csatlakozott az euróövezethez.
A bankvezetők legutóbbi, december 6-i ülésük óta tett értékelései nem is a kamatmérséklést, inkább a kamatemelést valószínűsítették, mivel a döntéshozók többsége következetesen az inflációs veszélyeket hangsúlyozta. Jean-Claude Trichet bankelnök is meglepte a közgazdászokat megjegyzésével, miszerint a kormányzótanács egyes tagjai az alapkamat emelését támogatják. Az eurózónában decemberben az első becslés szerint 3,1 százalékos volt az infláció, jóval a megszabott 2 százalékos küszöb feletti. A mai kamatdöntés azonban igazolta a közgazdászok véleményét, miszerint az inflációs retorika egyelőre tettekben nem jelentkezik.
A Reuters által megkérdezett szakértők mintegy fele változatlan kamatszintre számít az idén, közel fele viszont 3,75 százalékra történő mérséklést vár. Mint mondják, önmagában a szigorodó pénzpiaci feltételek ugyanazzal a hatással járnak, mintha emelték volna a kamatokat. A rövid távú bankközi kamatok drágultak annak hatására, hogy az EKB fokozatosan kivonta az év végén a pénzpiacra pumpált többletpénzt.
Nem nyúlt a kamathoz a brit központi bank
Nem gyűrűzött be az EU-ba a hitelválság
Jóslatból valóság: Amerika recesszióban!
MTI
Hosszú vita után. 
