Médiaszabályozás: lassan a testtel!

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke egyetértett Domokos Lajossal, egyúttal megjegyezte: problémát jelent, hogy eldönthetetlen, ki határozza majd meg a médiával szemben támasztott kritériumokat, például ki és hogyan mondja majd meg, milyennek kell lennie a tárgyilagos médiának.

Gazsó Ferenc, a magyar elektronikus újságírókat tömörítő szervezet képviseletében azonban úgy vélte: nem lassítani, hanem éppen hogy gyorsítani kellene a médiaszabályozás kidolgozását. Az emiatt Magyarországot érő nemzetközi támadás, ezen belül is az EBESZ jelentése előítéletes és elfogult, abból indul ki, hogy a médiaszabályozás szűkíti a demokrácia kereteit, de nem tartalmaz egyetlen konstruktív érvet sem - mondta.

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, Szikora József értékelte a kormány szándékát, hogy kidolgozza a médiaszabályozást, mivel véleménye szerint ez időszerű és szükséges kérdés. Ugyanakkor hozzátette: többet kellene foglalkozni a magyar nyelv értékeinek védelmével, annak helyes használatával, valamint azon az állásponton is változtatni kell, hogy a médiát kizárólag gazdasági szolgáltatásnak tekintik, holott jóval több annál.

Ne lehessen reklámokat sugározni a közszolgálati médiában - javasolta Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke. Ezen túl azonban úgy látta, a médiaszabályozás kisebb javításokkal elfogadható, támogatható.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa, Simon Éva kiemelte: már az alapvető "médiakoncepcióval" sem értenek egyet, szerintük a médiaalkotmánynak mindössze annyit kellene tartalmaznia, hogy a sajtó szabad. Nem lehet egységesen kezelni a médiapiacot, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadságra - fogalmazott.

Mint L. Simon László, a bizottság elnöke megjegyezte: a sajtó szabadsága önmagában még nem jelent garanciát annak kiegyensúlyozottságára.

MTI