A Generali Alapkezelő véleménye szerint a hazai alapok vagyona idén decemberre akár az 5500 milliárd forintot is elérheti
A Generali Alapkezelő szerint a hazai befektetési alapok jelenlegi, mintegy 3500 milliárd forintos vagyona idén decemberre az 5500 milliárd forintot is elérheti
Az idén januárban bevezetett tartós befektetési számla (tbsz) konstrukció első felhalmozási évének végéhez közeledve jelentősen felpörög majd a tbsz-ek értékesítése, amelynek eredményeként a hazai befektetési alapok jelenlegi, mintegy 3500 milliárd forintos vagyona idén decemberre az 5500 milliárd forintot is elérheti. Az év második felében a tbsz-re optimalizált pénzpiaci és a 3-5 éves garantált alapok vezethetik majd az értékesítéseket - véli Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója.
Várakozásai szerint sikeres esztendő lesz az idei a Generali Alapkezelő számára: a társaság által kezelt vagyon a tavaly év végi félezer milliárd forintos szintet 20%-kal meghaladva, elérheti a 600 milliárd forintot. Schuszter Péter az idei évben a hazai befektetési alapkezelők tevékenységét meghatározó jogszabályok módosítása során a protekcionizmus erősítését, s a befektetési alapok ügynöki értékesítését jelenleg akadályozó jogszabályok enyhítését várja a jogalkotótól.
Szeptembertől élénkülhet a pénzbeáramlás a 2010 januárjában elindított tartós befektetési számlákra, hiszen az egyéves gyűjtögetési év végén optimális a tbsz konstrukció megnyitása. „Hazánkban a bankszámlákon, illetve készpénzben tartott megtakarítások összege több ezermilliárd forintot tesz ki, így nagyon valószínű, hogy a tbsz-nyitások felfutásával év végéig akár 2000 milliárd forint is befolyhat a hazai befektetési alapokba, elsősorban a pénzpiaci és a 3-5 éves futamidejű garantált konstrukciókba” - állítja Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója.
A Generali Alapkezelő vezérigazgatója idén a protekcionizmus erősítését és a befektetési alapok ügynöki értékesítését lehetővé tevő jogszabályok elfogadását várja a jogalkotótól. Schuszter Péter szerint a befektetési alapok működését szabályozó, 2011-ben életbe lépő UCITS IV. európai uniós direktíva megnehezítheti a hazai alapkezelők dolgát, ugyanis az eddiginél jóval könnyebbé teszi a külföldi alapok hazai bejegyzését és forgalmazását. „A szabályozás hazai jogrendszerbe történő átültetése során a protekcionizmus erősítését várjuk a jogalkotótól. Ilyen jellegű szabályozást másutt is látunk az Európai Unióban, ami megkönnyítheti a magyarországi vagyonkezelési szektor szereplőinek dolgát” - mondja Schuszter. „Az új uniós direktíva ugyanakkor a hazai piacon működő – elsősorban a regionális központi szerephez jutó – alapkezelők számára is teremt lehetőségeket, azon kelet-európai országokban, amelyek tőkepiacai jelenleg még fejletlenebbek a hazainál”- teszi hozzá a Generali Alapkezelő vezérigazgatója.
Schuszter Péter szerint a hazai befektetési alapok további jelentős növekedési lehetőségek előtt állnak, amennyiben sikerül módosítani az alapok ügynöki értékesítését jelenleg gátló jogszabályokat. „Míg a biztosításokat, hiteleket, vagy más pénzügyi terméket viszonylag egyszerű közvetítői rendszeren keresztül, nem bankfiókokban értékesíteni, addig a befektetési alapoknál ez sokkal bonyolultabb, reményeink szerint azonban az idei évben enyhülhet a szabályozás. Amennyiben befektetési alapjaink értékesítését képesek leszünk beindítani és dinamizálni a Generali tanácsadói hálózatán és más értékesítési hálózatokon keresztül, magánszemélyes befektetői körünk aránya középtávon elérheti a 25-30%-ot” – húzza alá Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Generali Alapkezelő véleménye szerint a hazai alapok vagyona idén decemberre akár az 5500 milliárd forintot is elérheti .jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
