Még mindig nem olcsó mulatság részvénybe fektetni

Az elmúlt négy évben a pénzügyi felügyelet számításai szerint a befektetési alapok szinte minden kategóriájában kismértékben csökkentek a befektetőket terhelő költségek - a nagyobb költséghányadú alapok közé továbbra is a részvény- és ingatlanalapok tartoznak

A hazai kibocsátású, nyilvános befektetési alapok teljes költség hányadosait (Total Expense Ratio , TER) vizsgálva megállapítható, hogy az alacsonyabb (1,5% alatti) költséghányadú alapok közé jellemzően a pénzpiaci, a likviditási, a kötvény típusú és a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok tartoznak - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a befektetési alapok költségeinek tavalyi alakulásáról kiadott összefoglalójában.

Az összefoglaló szerint a garantált alapok nagyobb része esetében a költséghányad ugyancsak alacsonynak (1,5 % alatti) tekinthető, azonban ezen alapok esetében az indulás évéhez kapcsolódnak a magasabb költségek, ezért a már 2007. év előtt kibocsátott alapok költségei alacsonyabb értéket mutatnak. Az 1,5%-nál nagyobb költséghányadú alapok közé főként részvénytúlsúlyos, a tiszta részvény, illetve az ingatlanforgalmazó alapok tartoznak - állapítja meg a PSZÁF

A TER mutatóba azok a költségek számítanak bele, amelyek az alapok tájékoztatóiban és kezelési szabályzataiban bemutatásra kerülnek. Ilyen pl. az alapkezelési díj, a letétkezelési díj, az alapkezelő sikerdíja, a könyvelési és könyvvizsgálati költségek, felügyeleti díjak Nem tartoznak a mutatóba ugyanakkor az értékpapírok kereskedésével összefüggő megbízási díjak.

A befektetési alapok BAMOSZ szerinti befektetési politikánként számított költségterhelésének eloszlása a földrajzi kitettség tekintetében (hazai és a külföldi) nem mutat szignifikáns különbséget.

Melyik befektetési alapot válasszam?

A felügyelet véleménye szerint a 2004-2007. évek közötti időszak teljes költség hányadosait elemezve levonható az a következtetés, hogy a befektetési alapok szinte minden kategóriájában kismértékben csökkentek a mutató értékei, vagyis az alapokat terhelő költségeknek az alap átlagos nettó eszközértékhez viszonyított aránya. Ez a magyarázat alapján egyrészt a nettó eszközértékek növekedésének, másrészt az alapokra terhelt különböző díjak kismértékű csökkenésének tulajdonítható.

A tavalyi elemzés részleteit itt olvashatja: Tizen túliak társasága: taroltak az ingatlanalapok

Fontos tudni, hogy a TER mutató csak a befektetési alapokat közvetlenül terhelő költségekre világít rá, a befektetési jegyek tulajdonosait azonban a jegyek vásárlásával, tulajdonlásával és visszaváltásával kapcsolatosan felmerült költségek is terhelik. Ezen költségek típusa és nagysága a befektetési jegyeket forgalmazó társaságonként - még ugyanazon alap esetében is - eltérő lehet (e tételek összesített értéke több ezer forintot is elérhet évente), a befektetőnek a befektetési stratégia megválasztásánál tehát ezekre a költségekre is figyelemmel kell lennie - tanácsolja a felügyelet.

Rettegünk a kockázattól, és pénzünk sincs
Milliárdok távoztak a befektetési alapokból
Alapos befektetések: vége a korlátlan növekedésnek

Privátbankár