Szitás Attila, a brókerház kereskedelmi igazgatója a csütörtökön, Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen kifejtette: a forint védelme érdekében nem volt szükséges a kamatemelés, a forintot nem érte semmilyen támadás, az árfolyamkilengések a globális hatásokkal magyarázhatók. A sáveltolás óta a forint a globális devizakereskedési rendszerbe került, ahol sokkal inkább hatnak rá az ottani folyamatok, míg a hazai makrogazdasággal kapcsolatos, forint-specifikus hírek kevésbé befolyásolják az árfolyamot.
Az árfolyamot az utóbbi időben mozgató hatások közül Szitás Attila kiemelte a globális tőkeáramlás és az úgynevezett carry trade üzletek irányának megfordulását, amit az váltott ki, hogy a likviditásbőség hiányba fordult. Míg a bőség idején a magas kamatozású devizák és eszközök iránt volt nagy kereslet, addig a likviditáshiány ezek eladását váltotta ki. A forint állampapírok esetében is ez okozta a rekord tőkekiáramlást. A carry trade üzletekben az alacsony kamatozású devizákban - japán jen, svájci frank - fölvett hiteleket szintén a magas kamatozású devizákba fektették, a likviditáshiány pedig profitkivétet okozott ezekben a pozíciókban.
A kereskedelmi igazgató úgy véli, a kamatemelés legfeljebb rövid távú akcióként fogadható el, de ezt minél előbb kamatcsökkentésnek kellene követnie, igazodva a világpiaci trendhez.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron |
Taraczky Andrej, deviza üzletágvezető véleménye szerint a forint az elmúlt években viszonylag stabil volt a többi térségbeli devizával vagy akár fejlett piaci devizákkal összehasonlítva is. Az elmúlt hét évben a 255-ös forint/euró árfolyamtól plusz-mínusz 10 százalékos sávban tért el az árfolyam, míg a lengyel zloty sokkal nagyobb kilengéseket mutatott az euróval szemben. További példának hozta fel a dollár/euró és a japán jen/angol font árfolyamban ugyanezen idő alatt bekövetkezett árfolyammozgásokat, amelyek szintén jóval nagyobb eltéréseket mutatnak.
A Buda-Cash szakértői szerint a devizahitelesek megvédése érdekében sem szükséges a forint árfolyamvédelme. A devizahitelesek - amellett hogy számukra a törlesztőrészletek emelkedése kockázatot jelent - a mostani árfolyamok mellett még mindig nyereségben vannak a forinthitelesekkel szemben. Például egy 150-es frank árfolyam mellett folyósított svájci frank alapú hitel csak 230-as árfolyam felett lenne drágább egy forint alapú hitelnél.
Válság: nem a devizahitelek okozták a gondot
Így juthat adómentesen lakáscélú támogatáshoz
Túljárt a jegybank a spekulánsok eszén
MTI