Június az ötödik hónap, amikor a testület nem változtat a jegybanki alapkamaton; tavaly november és az idén január között a Monetáris Tanács összesen 75 bázispontos emelést hajtott végre. A konszenzus szerint 2011 végén is 6,00 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére 5,5 százalékos jegybanki alapkamatot vár az elemzői kar. A várakozásnak megfelelő döntés nem mozgatta meg a forint árfolyamát: az eurót a döntés előtt és után is 268,75 forint környékén jegyezték a bankközi devizapiacon.
A jegybanki alapkamat alakulása
Forrás: MNB / Privátbankár
A döntés indoklását 15 órakor hozza nyilvánosságra Simor András, a jegybank elnöke; a sajtótájékoztatóról a Privátbankár is tudósít.
A tanács most tartott utoljára kamatdöntő ülést hétfői napon; júliustól a testület keddi napokon dönt az alapkamatról.
Tovább tart a jégkorszak?
A meglepetésszerűen jó májusi inflációs adatot követően ugyan erősödtek a közeljövőre vonatkozó kamatcsökkentési várakozások, azonban a nemzetközi környezet hirtelen romlása egyelőre biztosan kizárja ennek lehetőségét - kommentálta a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzere.
Majd ha lesz erős forint, alacsonyabb lesz a kamat |
A gyengébb növekedési kilátásoknak Bebesy szerint kettős következménye lehet. A költségvetési hiánycél tartása miatt különösen fontos, hogy a kormány teljesítse a Széll Kálmán Tervben és a konvergenciaprogramban előirányzott kiadáslefaragásokat, másrészt az alacsonyabb növekedés kisebb inflációs nyomást is eredményezhet.
A májusi meglepetés ellenére az év végéig a lassabb növekedés mellett is bőven a jegybanki célt meghaladó inflációs rátákra számít a Budapest Alapkezelő, ezért úgy gondolják, hogy a feszült nemzetközi környezetben a jegybank az elkövetkező hónapokban továbbra sem fog kamatcsökkentéssel kísérletezni.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint sem a monetáris lazításnak, sem a szigorításnak nincs indoka jelenleg. Az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, de a kedvező májusi adatot követően enyhültek. Ezzel egy időben ugyanakkor emelkedtek a stabilitási kockázatok, így a kamatcsökkentés tere is szűkült. Az elemző a kamatemelést sem tartaná indokoltnak, elsősorban a továbbra is lanyha belső kereslet, és az inflációs nyomást nem jelentő bérdinamika miatt. Ebben a helyzetben az elemző szerint a további hónapokban is a kamattartásra van a legnagyobb esély, de sok múlik az MNB legfrissebb (szerdán közlésre kerülő) inflációs jelentésében előrejelzett kilátásoktól is.
Privátbankár - Gáspár András