A részvénybefektetések terén jelenleg nagyfokú visszafogottság tapasztalható, holott ez a piac még a pénzügyi válságot követően is magas hozamokkal kecsegtet
A részvénybefektetések terén jelenleg nagyfokú visszafogottság tapasztalható, holott ez a piac még a pénzügyi válságot követően is magas hozamokkal kecsegtet. Tudományos adatok igazolják, hogy a diverzifikált portfoliók hosszú távon akár évi 4 százalékpontos hozamelőnyt is kínálhatnak
A pénzügyi válság sok mindent felforgatott, és ha csak átmenetileg is, de számos eddig érvényesnek tűnő törvényszerűséget megdöntött a tőkepiacokon is. 2009 első negyedévét követően azonban fokozatosan minden visszatér a régi kerékvágásba, az átmenetileg felfelé törő árfolyamokra a korábban bekövetkezett túlzott veszteségek ellenpontjaként lehet tekinteni.
Hogyan hatottak az elmúlt 12 hónap eseményei a befektetési alapok szerepére és a részvények hosszú távú hozamlehetőségére, e befektetések hagyományosan fontos jellemzőjére? Erre a kérdésre kereste a választ az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) a Raiffeisen Capital Management megbízásából készült „A befektetési alapok nemzetgazdasági szerepe és a részvénybefektetések hosszú távú hozamkilátásai“ című tanulmánya. A tanulmány eredményei nemcsak Ausztriára érvényesek, hanem más országokra is vonatkoztathatók.
Az alapok feltétlenül szükségesek a vállalatok tőkehelyzetének javításához
A 2007 nyarán az értékpapír- és ingatlanpiacokon beköszöntött hanyatlás jelentős vagyonvesztést eredményezett a lakossági befektetők körében, akik befektetéseik elhelyezése során egyre inkább az államilag garantált, pénzintézeti befektetések felé fordultak. "A befektetési alapokba - elsősorban részvényekbe történő befektetési céllal - elhelyezett vagyon nemcsak a részvényárfolyamok csökkenéséből adódó értékvesztés folytán csökkent, hanem a befektetők aktív befektetői döntései kapcsán is, akik eszközeik számára biztosabbnak számító befektetési formákat kerestek" – mondja Klaus Glaser, a Raiffeisen Capital Management szenior befektetési szakértője. "A biztonság iránti fokozott igény azonban közvetlen módon is kedvezőtlen hatást váltott ki, méghozzá a vállalatok tőkepiaci segítséggel történő finanszírozása terén."
A filozófia kőbe van vésve
A válságból sokat tanultunk, egyes folyamatok megváltoztak, de a befektetési alapelvek ugyanazok, a filozófia változatlan maradt - mondta el Klaus Glaser a Raiffeisen Capital Managementről.
A vállalatok kötvény- vagy részvénykibocsátásokkal történő finanszírozásához szükség van a lakosságra mint befektetőre. Ebben a helyzetben ugyanis a lakosság direkt (az értékpapírok közvetlen megvásárlásával) vagy indirekt módon (vagyonuk pénzügyi közvetítők kezébe adásával) részt vesz a befektetési folyamatban. Ez utóbbiak, vagyis a pénzügyi közvetítők körébe tartoznak a nem elhanyagolható arányt képviselő befektetési társaságok, amelyek befektetési alapjaikon keresztül közvetlen hozzáférést biztosítanak a kötvény- és részvénybefektetésekhez. "A befektetési alapok tehát fontos makrogazdasági szereppel bírnak, mely mellett eltörpül a vitathatatlan, de viszonylag csekély értékteremtő képességük" – nyilatkozta Klaus Glaser.
A tőkepiacok egyértelmű törvényszerűségek szerint működnek
Figyeld a feltörekvőket!
Klaus Glaser felhívta a figyelmet: a befektetési szempontból vonzó ágazatok kiválasztásánál már nem elegendő a korábban figyelt (nyugati) vállalatokról szóló hírek értékelése. A feltörekvő gazdaságok szerepe mára óriásira nőtt, így például gyengélkedő amerikai autópiac mellett is lehet jelentős potenciál az autóiparban, köszönhetően a kínai kereslet élénkülésének.
A már hivatkozott tanulmány elkészítése során a szakértők négy nagy részvénypiac (Európa, Nagy Britannia, Japán és az USA) befektetéseinek hosszú távú hozamait vizsgálták, és a befektetők szemszögéből elemezték a piacokat. Kutatásuk során az értéknövekedést és az osztalékfizetést egyaránt figyelembe vették. "Jól nyomon követhető, hogy a tőkepiacok és tőzsdék működése egyértelmű törvényszerűségeket követ. Tapasztalati tényekkel bizonyítható ugyanakkor az is, hogy bizonyos kockázatok felvállalása hosszú távon tisztes hasznot hoz, és a részvényekhez kötődő kockázat a befektetési időtartam növekedésével jelentős mértékben csökken" – magyarázza Glaser a tanulmány eredményeit.
Glaser ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az alkalmazott számítások kapcsán mennyire fontos, hogy különbséget tegyünk a várt hozam és a befektetés átlaghozama között. A várt hozam az éves átlagos hozammal egyezik meg, a befektetés átlaghozama viszont a több évre szóló befektetések átlaghozamát, azaz a „megvenni és megtartani“ stratégia hozamát méri.
Továbbra is érdemes részvényekbe befektetni
"Arra a kérdésre, hogy a lakossági és az intézményi befektetőknek még a pénzügyi válságot követően is érdemes-e hosszú távú részvénybefektetésekben gondolkodniuk, a hozamkilátásokat mérlegelve egyértelmű igennel lehet válaszolni" – folytatja Glaser. Az osztrák befektetőket alapul véve az euró alapú részvények esetében az elmúlt negyven évben az osztalékfizetéseket is ideszámítva az éves névleges hozam 9,1% (USA) és 12,2% (Japán) között mozgott. Az európai részvények 10,7%-os éves hozama pedig ezen értékek közé esett. Ezzel szemben a pénzpiaci befektetések hozamai 4,7% (USA) és 6,3% között (Japán) alakultak. "A részvények tehát még a nagyon rövid, egyéves futamidő tekintetében is lényegesen jobb hozamkilátásokkal rendelkeznek, mint a kevésbé kockázatos pénzpiaci befektetések vagy államkötvények" – állapítja meg Glaser.
A veszteség kockázatát a kockázati prémium ellensúlyozza
Másnapos a világ
Hiába ér véget egy parti, a hatásai alól a következő napon még nem kerülünk ki. A világ most itt tart: a válságnak vége, de a következmények alól még nem kecmeregtek ki a gazdaságok. Klaus Glaser nem számít egy újabb recessziós hullám kialakulására azzal együtt sem, hogy az egyes nemzeti kormányok, jegybankok előbb-utóbb visszakérik majd a válságkezelésbe ölt súlyos milliárdokat. A szakértő szerint a döntéshozók rendelkeznek a kellő bölcsességgel ahhoz, hogy a pénzügyi mentőintézkedéseket fokozatosan, a piaci egyensúlyt szem előtt tartva fordítsák vissza.
A részvényekre vonatkozó magas hozamvárakozások a tapasztalatok szerint jelentős ingadozással párosulnak. A hozamok ingadozási tartományának megadásakor általában a standard eltérés (szórás) szolgál alapul. Minél nagyobb a hozam szórása, annál nagyobb a hozzá kapcsolódó befektetési forma kockázata. A részvénybefektetések hozamai az elmúlt negyven évben sokkal nagyobb szórást mutattak, mint az államkötvények vagy a pénzpiaci értékpapírok hozamai. A részvényhozamok fokozott ingadozásainak eredményeként a részvénybefektetések várt hozamai és az átlaghozamok értékei egyre inkább távolodnak egymástól, ugyanis minél nagyobb a hozam ingadozása, annál nagyobb lesz a különbség a fenti két érték között.
"A kockázati tényezőket szem előtt tartva tehát a részvénybefektetések ésszerűségének kérdése csak akkor válaszolható meg érdemben, ha ismerjük a háztartásonként nagyon is változó mindenkori kockázatvállalási hajlandóság mértékét" – állítja Glaser. Mivel a veszteség kockázatát a többlethozam (vagyis a részvény és a biztos befektetés hozamának különbsége) lehetősége ellensúlyozza, a lakossági befektetőknek a hozam és a kockázat mértékét kell mérlegelniük. Sokkal könnyebb azonban döntést hozni, ha a befektetési időtartam hosszabb, ugyanis az átlaghozamok ingadozási intenzitása a befektetési időtartam hosszabbodásával csökken.
Kiküszöbölhető-e a megfelelő befektetési időtartam megválasztásával a részvények veszteségkockázata?
Arra a kérdésre, hogy a részvénybefektetések veszteségei megfelelően hosszú befektetési időtartam választásával teljes egészében kivédhetők-e, nemmel kell válaszolnunk. "Sajnos még a nagyon hosszú befektetési időtartamok esetében, az infláció figyelembe vétele mellett sem zárhatók ki a veszteségek, bár tény, hogy ezek valószínűsége elég kicsi" – mondja Glaser. A már említett tanulmányban számított bizalmi intervallumok azt mutatják, hogy a részvénybefektetésekből származó tőkeveszteségek az infláció figyelembe vétele mellett 25-30 éves befektetési időtartam mellett 5%-os tévedési valószínűséggel kizárhatók. Másképpen fogalmazva: 100-ból 5 esetben fordulhat elő, hogy 25-30 évre befektetett részvények esetében az infláció levonása után tőkeveszteséget kell elkönyvelnünk.
Végképp (?) eltörölve
Izland már nem szerepel a befektetői térképeken; csak egy sziget az Atlanti-óceánban - mondta Klaus Glaser a válság hatásait elemezve.
Annak valószínűsége, hogy egy európai részvényekből álló, diverzifikált részvényportfolió (melyben ugyanakkor nem szerepelnek az Egyesült Királyságból származó részvények) 10-15 éves befektetési időtartam után is tőkeveszteséget mutat, évről évre csökken, és kb. 16,5%-ról (10 éves befektetési időtartam esetén) 12%-ra (15 éves befektetési időtartam esetén) esik vissza.
A befektetési időtartamnak 100 évre való felemelése azonban nem biztosít 100%-os garanciát a reál tőkeveszteségek ellen, ugyanis a tanulmány szimulációs vizsgálatai szerint 10 000-ből 5 esetben (0,05%) az európai részvényekből álló (egyesült királysági részvényeket nem tartalmazó) diverzifikált portfolió átlaghozama negatív maradt.
Az esetleges veszteség veszélye mellett azonban a részvények jelentős hozamlehetőségeket is kínálnak. 25 és 30 év közötti befektetési időtartam esetén ugyanis egy európai (brit részvények nélküli) részvényportfolió 5%-os valószínűséggel biztosít évi 13,7%-os átlaghozamot meghaladó eredményt.
A „biztos“ befektetések sem kockázatmentesek
A befektetési kockázat kapcsán Glaser rámutatott arra is, hogy a rövid távon kockázatmentesnek tűnő befektetési formák hosszú távon igenis komoly kockázatot rejthetnek. Ilyen például a pénzpiaci értékpapírokba történő megújuló befektetés, amely rövid távon kockázatmentes, hosszú távon ellenben számolni kell a jegybanki kamatváltoztatás és a pénz elértéktelenedésének kockázatával is. Ugyanakkor azon befektetők távlati fogyasztási lehetőségeit, akik befektetésüket az idősebb korukban esedékes fogyasztási igényeiket szem előtt tartva alakítják ki, nem érintik a részvények rövid távú értékingadozásai.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A részvénybefektetések terén jelenleg nagyfokú visszafogottság tapasztalható, holott ez a piac még a pénzügyi válságot követően is magas hozamokkal kecsegtet 
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
