Seres Béla, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője elmondta: a tanulmány megállapítása szerint a régió számára a kérdés jelenleg nem az, hogy vajon lesz-e kilábalás, inkább az, hogy ez a kilábalás mennyire lesz gyors és fenntartható. A tanulmány emlékeztet arra, hogy várhatóan azon cégek és országok fognak leginkább megerősödni a régióban, amelyek képesek megragadni a válság nyújtotta megismételhetetlen lehetőséget arra, hogy átalakítsák, megreformálják elavult rendszereiket, szervezeteiket és folyamataikat.
A 2009-es jelentés drámai összehasonlítást nyújt a régió gazdasági helyzetének alakulásáról az elmúlt 12 hónap folyamatai, valamint a megelőző évek alapján, amikor - a jelentést idézve – Közép-Európa “a világgazdaság kedvence volt”. A 2008 végén és 2009 elején megfigyelhető trendforduló drasztikus volt. A főbb mutatók, például a 2005 és 2007 közötti átlagos, előző évhez viszonyított 7,2 százalékos GDP-növekedési mutató összeomlott, az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom a valutákkal együtt estek vissza, a finanszírozás forrásai elapadtak, így a tanulmány szerint azokban a hetekben félő volt, hogy „a válság módszeresen letarolja az egész régiót, vagy legalábbis annak egyes részeit" – tette hozzá a Deloitte szakértője.
Seres Béla elmondta: az idei, immáron harmadik ilyen jelentésben közölt ranglista segítségével könnyen összehasonlítható a régió legnagyobb vállalatainak idei teljesítménye a megelőző években nyújtottakkal. A jelentés azt is megvilágítja, hogyan követi országaik teljesítményét a régió 500 legnagyobb cégének teljesítménye - 2008 első három negyedévében még folyamatos növekedést, a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására pedig visszaesést mutatva.
2008-ban 388 vállalat (a régiós első 500 cég 78%-a) átlagosan 20 százalékkal növelte árbevételét. 2009 első negyedévében viszont a vállalkozások háromnegyede (76%) már átlagosan 23 százalékos árbevétel-csökkenésről számolt be 2008 első negyedévéhez képest.
Seres Béla kiemelte: 2009 első két negyedévének gazdasági adatai alapján egyelőre korai lenne megjósolni a közép-európai helyreállás ütemét. Mindazonáltal, öt mutató segítségével (GDP dinamika, munkanélküliségi és inflációs szintek, kereskedelmi és fizetési mérlegek, az árfolyamok mozgása, valamint az állami hiány és adósság mértéke) a Deloitte felmérte a 18 ország várható jövőbeli teljesítményét, ami alapján a régió országai három csoportra oszthatók.
Az első csoportba azok az országok kerültek, ahol további kihívásokat jelenthet a recesszió megállítása - ilyen például Horvátország, Észtország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Szerbia, Ukrajna és mellettük Magyarország is. A másik csoportba azok az országok tartoznak, ahol valamelyest enyhébb a recesszió: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Csehország, Moldova, Románia, Szlovénia és Szlovákia. A harmadik csoport pedig egyetlen tagból áll, amely speciális helyzetben van: Közép-Európa országai között Lengyelországot sajátos módon nem érintette a válság - GDP-növekedése 2009 első két negyedévében 0,8 százalék, illetve 1,1 százalék volt.
Kovács Domonkos, a Deloitte Zrt. Vállalatértékelés és Pénzügyi modellezés üzletágának igazgatója szerint 2008-ban is az energia- és nyersanyagszektor vállalatai szerepeltek legnagyobb arányban (30%) a listán. A gyártó cégek aránya – főképpen a nyugat-európai exportlehetőségek visszaesése miatt – a 2008-as 27-ről 23 százalékra csökkent – tette hozzá a Deloitte szakértője.
Válságforduló: ha mindenki kibulizta magát, ideje lenyugodni
Nem kizárt a hosszan tartó hanyatlás
Kevesebb pénz jön ide, nem csak a forint miatt
Egy éves a válság: boldog születésnapot!
A felelőtlen hitelfelvétel is okozta a válságot
Viszlát, Európai álom: irány a süllyesztő?
Privátbankár