Megoldódhat a Tunguz meteor évszázados rejtélye

A Szibériában található Tunguzkai erdők fölött 1908 júniusában egy hatalmas tűzgolyó robbant fel, több mint 2000 négyzetkilométeres területen letarolva a fákat. A kutatók szerint egy meteor becsapódása okozhatta a pusztítást, mivel azonban sem a krátert, sem a meteor darabjait nem találták meg, számos más elképzelés is napvilágot látott az atomrobbantástól egészen a kozmikus űrjármű-katasztrófáig vagy a vándorló fekete lyukakig.

A tudósok csak valószínűsítették, hogy kisbolygó vagy üstökös csapódott a légkörbe; pedig az események pontos megismerése segíthetne az esetleges jövőbeli katasztrófák modellezésében is.

Olasz kutatók most úgy vélik, találtak egy nagy valószínűséggel a megoldást rejtő nyomot: az 50 méter mély Cseko tavat, amely mindössze 8 kilométerre található a pusztítás epicentrumától, északnyugati irányban.

Giuseppe Longo, a bolognai egyetem fizikusa elmondta, hogy a tófenék vizsgálatakor a szeizmikus hullámok szokatlanul verődtek vissza. A vizsgálatokból és a tó alakjából arra következtettek, hogy a képződmény nem más, mint egy alacsony sebességű becsapódás során keletkezett kráter.

Ha a későbbi mintavételes vizsgálatok kisbolygó vagy üstökös nyomait mutatják ki, a Tunguz meteor titkára végre teljesen fény derülhet. Ehhez 10 méter mélyre kell leásni a kutatóknak, itt sejtik ugyanis azt a pontot, amely a becsapódáskori torzulás miatt a furcsa szeizmikus hullámokat visszaveri. Elképzelhető, hogy itt a becsapódó test darabja is megtalálható. A kérdéses terület 10 méter átmérőjű lehet, tömege pedig elérheti az 1700 tonnát.

A Cseko-tavat korábban is megvizsgálták, ám az 1960-as években rendelkezésre álló eszközökkel nem találtak meggyőző bizonyítékot az elméletre. Egyes fizikusok most is kételkednek abban, hogy a robbanás során létrejöhetett úgy egy viszonylag kisebb mellékkráter, hogy egyáltalán nincs nagykiterjedésű főkráter. „Mint ismeretes, a legnagyobb, legtöbb energiával rendelkező tárgyak csapódnak be legmélyebbre” – fogalmazott a NASA kétkedő tudósa, David Morrison.

Bár a fizika valóban ellentmondhat Longo és csapata elméletének, világszerte több helyen is feljegyeztek hasonló eseteket. Oroszországban és Lengyelországban is van példa arra, hogy egy nagyobb meteor becsapódásakor közel 100 kisebb méretű kráter keletkezett.

2,5 milliárd hiányzik a saját GPS-ünkhöz
Asztronautákat keresnek a Mars-expedícióhoz
Mi is az a deja vu? Megfejtették a titkot
Fogyjon munka közben! Már megvan a módja

Forrás: Space.com