Megszűntek a brit korlátozások a közép-kelet-európai EU-munkavállalók előtt

Megszűnt vasárnaptól, a hétévi átmeneti időszak lejártával a közép-kelet-európai EU-munkavállalókkal szemben támasztott néhány - elsősorban adminisztratív, illetve szociális jellegű - brit korlátozás.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely a 2004-es bővítés után a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány azonban előírta, hogy az új keleti tagországokból érkezők jóváhagyásra terjesszék be munkavállalási folyamodványukat a brit belügyminisztériumhoz. Ez mindazonáltal szinte formalitás volt: az eddigi évek átlagában a kérvények 96 százalékát elfogadta a hatóság.

Emellett az újonnan érkező kelet-európaiaknak legalább egy évet folyamatos, bejelentett munkaviszonyban kellett tölteniük ahhoz, hogy teljes körűen igénybe vehessék a brit szociális ellátórendszer juttatásait; ez a kikötés is megszűnt a hétévi átmenet lejártával.

Az akkori Labour-kormány a 2004-es EU-bővítés előtt évi 5-13 ezer kelet-európai betelepülővel számolt, ám ez az előzetes brit kormányzati becslés igen alacsonynak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a nyitás óta, köztük mintegy 700 ezer lengyel.

Magyarországról 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését.

Ezek az adatok azonban nem azt jelentik, hogy jelenleg is ennyi kelet-európai EU-állampolgár dolgozik Nagy-Britanniában, elemzői becslések szerint ugyanis a brit munkaerőpiacon 2004 óta megfordult keletieknek legalább a fele, de valószínűleg ennél is nagyobb hányada már hazament.

A tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció mindazonáltal már többször is közölte, hogy a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében - az eddigi gyakorlattal ellentétben - élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.

David Cameron konzervatív párti miniszterelnök nemrégiben kijelentette azt is, hogy ha 2004-ben a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép-kelet-európai tagállamokból.

MTI