A javulás a közép- és kelet-európai gazdaságok stabil teljesítményének, a jövedelmek dinamikus növekedésének, és a nyugdíjrendszerekbe befizetett járulékok folyamatos akkumulálódásának köszönhető. Jelenleg a közép- és kelet-európai régióban található a globális megtakarítások hozzávetőlegesen 1 százaléka, melynek értéke 2006-ban a várakozások szerint elérte a 81 billió eurót.
A pénzügyi vagyon bővülését a közép- és kelet-európai térségben mindenütt a háztartások ugrásszerű eladósodása kísérte. A bankok hitelezési tevékenysége 2006-ban is dinamikusan nőtt, a háztartások tartozása 33 százalékkal duzzadt tovább, és csaknem elérte a 180 milliárd eurót. A növekedés 2001-ben 6 százalék, 2005-ben már 43 százalék volt.
A GDP-hez viszonyítva azonban a közép- és kelet-európai régió háztartásainak eladósodása továbbra is viszonylag alacsonynak mondható: 2006-ban a háztartások tartozásai a GDP arányában 17 százalékos szintet értek el az eurózóna 54 százalékos szintjével szemben.
Személyre szabott hiteltanácsadás és lebonyolítás Forduljon a Privátbankár szakértőihez! Részletek itt! |
Az egyes térségek között továbbra is jelentős különbségek érzékelhetők. A fogyasztásra és a tartós fogyasztási cikkek beszerzésére irányuló befektetések még nem merítették ki a pénzügyi megtakarításokat Bulgáriában, Lengyelországban és Szlovéniában. Az utóbbi időben Horvátországban is ez a tendencia figyelhető meg, ahol a GDP-hez viszonyított nettó pénzügyi megtakarítások és a korrigált nettó pénzügyi megtakarítások egyaránt folyamatosan növekedtek. Ezzel ellentétes irányú trend jelentkezik Romániában, Szlovákiában, Oroszországban és Törökországban.
A magyar és a cseh háztartások esetében a GDP-hez viszonyított nettó pénzügyi megtakarítások csökkenő trendjéhez a korrigált megtakarítások emelkedő trendje társul, jelezve, hogy az otthonteremtés iránti erős igény továbbra is a vagyontárgyak vásárlása javára billenti el a mérleget a pénzügyi megtakarításokkal szemben.
Befektetési tanácsok, stratégiák |
Mindent az életbiztosításokról |
Az euróövezet folyamataival összhangban a hitelpiac közelmúltbeli fellendülésének fő mozgatórugója még mindig a jelzálog-hitelezés (amely az összes forráson belüli súlyát tekintve maga mögé utasítja a fogyasztási hiteleket). A jelzáloghitelek 2000 és 2006 között átlagosan 44 százalékos növekedést értek el, amit egyaránt ösztönöztek a keresleti és a kínálati tényezők. Összességében nézve viszont a jelzáloghitelek a közép- és kelet-európai térségben mindössze a GDP 7 százalékát teszik ki, ami jóval elmarad az euróövezet 38 százalékos szintjétől.
A magyar lakosság eladósodásában a hosszú lejáratú devizakölcsönök (főleg svájci frank alapú lakás- és gépjárműhitelek), valamint a fogyasztási hitelek játszották a fő szerepet. Ez utóbbiak további növekedését az is valószínűsíti, hogy a háztartások a megszorító intézkedések hatásainak kompenzálása, az elért életszínvonal őrzése érdekében fokozzák a keresletet a fogyasztási célú háztartási és jelzáloghitelek iránt, és visszafogják megtakarítási hajlandóságukat.
A jelzáloghitelezésre nem hatnak a megszorítások?
Az államháztartás javított,a háztartások rontottak
Rendszerváltó szinten a hitelfelvételi kedv (hanganyag)
Hitel elévülési idő: érdemes váltani?
MTI