A világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni bejelentése szerint a japán adóskockázati osztályzat egy fokozattal "AA"-ra emelkedik az öt évig érvényben volt "AA mínusz"-ról.
Az "AA mínusz" is önmagában magasan elsőrendű, vagyis minimális adóskockázatot tükröző besorolás, ám amikor az S&P 2002. áprilisban - a most ismét megadott "AA"-ról egy fokozattal - erre a szintre süllyesztette a japán osztályzatot, azzal annak idején a hét vezető ipari hatalom (G7) közül a leggyengébb besorolást adta meg a japán gazdaságnak, ráadásul egy ideig a rontott osztályzatot is negatív kilátáson tartotta.
Az S&P az öt évvel ezelőtti visszaminősítést - amely előtt a japán beladósság-osztályzatot is már többször rontotta - elsősorban a japán gazdaság strukturális reformjának késlekedésével indokolta, ami az addig eltelt évtizedben a korabeli elemzés szerint négy recessziót okozott a japán gazdaságban, miközben az államadósság a GDP-érték 140 százalékára emelkedett; ez a legmagasabb érték volt a Hetek között.
A hétfői felminősítéshez fűzött indoklásban a Standard & Poor"s azt írta: az államadósságot a 2012-es pénzügyi évig 133 százalékon várja stabilizálódni, és azzal is számol, hogy a jövő márciusban záruló jelenlegi pénzügyi évben az államháztartási hiány a GDP 5,0 százalékára süllyed a 2002-ben mért 8,2 százalékról.
Az S&P szerint a japán bankrendszer egészségét is sikerült helyreállítani; a nem teljesítő hitelállomány a teljes portfolión belül a tavaly szeptemberi állapot alapján már csak 2,7 százalék volt.
Nem sokkal a 2002-es visszaminősítés után a londoni Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző háza e problémáról azt írta: akkor a teljes állomány 7 százalékát tették ki a kint lévő, de nem törlesztő bankhitelek, de azoknak a vállalatoknak a beszámításával, amelyek valószínűleg törlesztésképtelenné válnának a legkisebb kamatemelés esetén is, a nem teljesítő hitelek a GDP 20-40 százalékára duzzadnának.
A hitelminősítő kiemeli azt is, hogy Japán abszolút számokban mérve a világ legnagyobb nettó külső hitelezője kétezer milliárd dollár nettó követeléssel, ami a folyó bevételek 218 százaléka volt 2006 végén. |
Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody"s Investors Service év eleji felmérése szerint Japán csak amerikai kincstárjegyből az akkori állapot szerint 637,4 milliárd dollárnyit birtokolt; ugyanakkor Kína 346,5 milliárd dollár értékű amerikai kincstárjeggyel bír. Ezzel a két ország együtt a 45 százalékát birtokolta a külföldi befektetők kezén lévő 2199 milliárd dollárnyi (405 ezer milliárd forint) amerikai kincstárjegynek, és a 20 százalékát a piacon kint lévő teljes amerikai kincstárjegy-állománynak, állt a Moody"s januári összesítésében.
A Standard & Poor"s hétfői elemzése szerint Japán jelenlegi arany- és devizakészleteinek értéke 940 milliárd dollár; ez a második a világon az (ezer milliárd dollárt most már jóval meghaladó) kínai tartalék mögött.
A S&P szerint a folytatódó folyómérleg-többletek a következő években várhatóan tovább erősítik Japán nettó külső hitelezői pozícióját.
Az S&P javította a Magyar Telecom kilátását
Románia is rosszabb megítélés alá került az S&P szemében
S&P: negatív kilátás Ukrajnának
Magyarország egyedüli volt, de jó ez?
MTI