.jpg)
Ötven bázisponttal, 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. A Tanács túlnyomó többséggel meghozott döntése megfelel az elemzői várakozásoknak. A GDP-növekedési és inflációs prognózis nem változott; a forint erősödött a kamatvágás után
.jpg)
A monetáris tanács túlnyomó többsége szavazott az 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett - mondta el a döntés után Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Hozzátette: a másik javaslat 75 bázispontos kamatcsökkentés volt.
Az MTI által megkérdezett szakértők 2009 végére 7,5 százalékos, 2010 végére 6,0 százalékos alapkamatot jeleztek előre, mind a két időpontnál 1,0 százalékponttal alacsonyabbat a júliusi felmérésnél.
Az idei átlagos inflációra a szakértők által adott 4,8 százalékos prognózis 0,2 százalékponttal kisebb a júliusinál, a decemberi - éves összehasonlításban - 7,0 százalék pedig 0,75 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A jövő évre 4,3 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést várnak az elemzők.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint a GDP 6,7 százalékkal csökken az idén, az éves átlagos infláció 4,5 százalék lesz a számok megegyeznek a májusi prognózissal. A jegybank 2010-es inflációs előrejelzését, a korábban várt 4,3 százalékról 4,1 százalékra csökkentette, míg a 2011. évit 1,9 százalékról 2,1 százalékra emelte a jegybank. A GDP-előrejelzésen nem változtatott a következő évekre: 2010-ben a GDP 0,9 százalékos csökkenését, míg a rákövetkező évben 3,4 százalékos emelkedését várja az MNB.
A jegybank monetáris tanácsa tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a július 28-ig érvényes 9,5 százalékos kamat.
***
Erősödött a forint hétfőn délután a bankközi devizapiacon, az euró jegyzése 268 forint alá is benézett. Az eurót háromnegyed háromkor 267,80 forinton jegyezték a reggeli 268,70 és a múlt hét szerdai 271,20 forint után.
Az 50 bázispontos csökkentés megfelelt a piaci várakozásoknak, így közvetlenül a döntés után nem volt érezhető érdemi elmozdulás a forint árfolyamában. A kamatdöntés 14 órai bejelentése után az euró jegyzése megközelítette a 268 forintos szintet, míg a jegybanki lépés előtt 268,40 körül mozgott az árfolyam. A forint/euró jegyzés később, fél három után lépte át a 268-as szintet.
Orosz Dániel, az AXA Csoport stratégiai tanácsadója a döntést kommentálva kifejtette: a kilátásokat tekintve még mindig kétséges, hogy meddig teszi lehetővé a kedvező befektetői hangulat, hogy a forint kevésbé érzékenyen reagáljon az alapkamat csökkentésre. Így hétfőn a kamatvágást nem igazán lehetett volna halogatni, viszont nem is lett volna indokolt az ennél gyorsabb tempó.
Másrészről viszont látni kell, hogy a vártnál gyengébb második negyedéves GDP, a lényegesen alacsonyabb július inflációs adat (az ÁFA emelés hatását csak nehézkesen tudják a fogyasztókra továbbhárítani) továbbra is azt jelzik, hogy komoly sokkhatás érte a hazai fogyasztókat. A fiskális megszorítások miatt ezeket a komoly recessziós hatásokat továbbra is csak a monetáris oldalról lehet tompítani - véli az AXA szakértője.
Legalább már a béka fenekét látjuk
Kamatcsökkentés: ellenszélben a jegybankelnök
Fölélőtték az inflációt - árindex mínusz áfa
A betéti kamatok gyorsabban csökkennek
MTI, Privátbankár
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
