Mennyivel ér kevesebbet a fizetésünk a tavalyinál?

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a KSH. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a reálkereset (a fogyasztói árindex 3,8%-os növekedése mellett) 2,1%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,9%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–augusztusban átlagosan 2 millió 664 ezer volt. Ebben az időszakban a költségvetési szférában 740 ezren, a versenyszférában pedig mintegy 1 millió 835 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámbővülése eredményezett létszámnövekedést, e nélkül számolva 0,4%-os; míg a versenyszférában 6,7%-os csökkenés következett be.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 100 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 600 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 100 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3%-kal haladták meg az előző év január–augusztusit.

A KSH adatai szerint a reálkeresetek az év első hét hónapjában a most közölttel megegyező mértékben, 2,1 százalékkal maradtak el az előző évitől.

Ezen belül a versenyszférában 4,8%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,8%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,4%), az építőipar (5,7%), az ingatlanügyletek (5,6%), valamint a szállítás, raktározás (5,4%) január–augusztusi keresetei.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első nyolc hónapjában átlagosan 3,9%-kal haladta meg az előző év január–augusztusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,3%- kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,4%-kal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

A gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók is támogatást kapnak akkor, ha rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt alkalmaznak teljes munkaidőben - egyebek mellett ezt tartalmazza az 1991-ben hozott foglalkoztatási törvény módosítása. A  támogatás összege jelenleg  28.500 forint. Ilyen támogatást az kap, aki regisztrált munkanélküli, és az önkormányzat közfoglalkozást sem tud adni a részére.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 Ft-nak felelt meg (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 100 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 154 900 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,6%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 4,1%-os növekedés, a költségvetési
szervezeteknél pedig 4,4%-os csökkenés jelentkezett.

2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 800 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9%-kal haladta meg az előző év
január–augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1%-ot tett ki.

Uniós munka: még mindig vannak ideális célpontok
Csúcs után enyhülhet a brit munkanélküliség
USA: marad a magas munkanélküliség
Munkanélküliség: akár 10 hónapig is fizet a biztosító

Privátbankár