Mesebeli Afrika: mi keresnivalója a magyaroknak a fekete kontinensen?

Az Európai Unió és azon belül Magyarország vállalkozásaira komoly gazdasági lehetőségek várnak Afrikában a következő években. A jelenleg az ismerkedés szakaszában lévő kapcsolatok beindulását próbálja elősegíteni a magyar ötletből megvalósuló Africa Europe Challenge fedőnevű projekt.

Eddig nem tartozott a magyar külügy prioritásai közé az afrikai országokkal való együttműködés, ezért a minisztérium igyekszik támogatni azokat a programokat, amik ezt elősegítik, így politikai támogatásban részesíti a jövőben induló Africa Europe Challenge projektet is - mondta Jungbert Béla, a Külügyminisztérium Afrikai és Közel-Keleti Főosztályának vezetője az első Afrikai Üzleti Fórumon Budapesten.

Kapcsolatainkban egyre inkább a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági együttműködés vált fontossá - hangsúlyozta Jungbert és bár említette, hogy egyelőre csak két nagykövetséggel rendelkezünk Afrikában, a minisztérium most tervezi az úgynevezett laptop-diplomaták, -konzulok kihelyezését.

"Nem árnyékolja kapcsolatainkat gyarmatosító múlt, Magyarországon pedig sok száz afrikai szerzett diplomát - ezek  jelenthetik az alapját a jövőbeni együttműködéseknek, persze, ameddig nem erősödik  meg a  magyar gazdaság, nem beszélhetünk komoly kapcsolatok kiépítéséről" - tette hozzá a főosztályvezető.

2011 nyarától egyébként magyar külgazdasági diplomaták kezdik meg munkájukat a szubszaharai régió központjában, Dél-Afrikában. Jungbert Béla megemlítette Magyarország szerepét az Európai Unió (EU) millenniumi fejlesztési projektjében, amely 2015-re azt tűzte ki célul, hogy addigra a világban mért szegénységgel kapcsolatos mutatók az 1990-es értékek felére csökkenjenek.

"Magyarország a béke, a biztonság biztosításában és a munkavállalás elősegítésében kaphat szerepet. Erőnkhöz mérten próbáljuk kivenni a részünket a térség felemelkedésében, az EU Afrika alapjába 125 millió eurót fizetünk, de küldtünk katonákat Ugandába és Szudánba is" - mondta el Jungbert Béla.

Az Africa Europe Challenge (AEC) 2011-2012 az első Afrikát megkerülő vitorlásverseny, szervezői Gál József és Kondricz Péter. A projekt az Európai Unió és az Afrikai Unió közötti kölcsönös gazdasági, politikai és kulturális érdekeken alapuló együttműködést próbálja elősegíteni. Az AEC konkrét célokat tűzött ki maga elé, többek között az afrikai és európai kultúrák közötti párbeszéd elősegítését; hogy megpróbálja az esemény ideje alatt Afrikára irányítani Európa és a világ figyelmét; vagy összegyűjteni azokat az együttműködést célzó (szellemi, anyagi, pénzügyi) szándékokat, amelyek a kölcsönös érdekek alapján Afrika és Európa között bontakozhatnak ki.

Orosz Csaba, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke előadásában kifejtette: mikor meghallották az Africa Europe Challenge nevű kezdeményezést, abszolút üdvözlendőnek tartották üzleti és mérnöki szempontból egyaránt. "Az AEC összefűzi a sportot és a gazdaságot. Egy ilyen óriási piacon, mint Afrika, egyedül nagyon nehéz lenne sikereket elérni, de közösen lehet esélyünk. A minisztériumok, a szaktárcák is magukénak érzik ezt a lehetőséget, akárcsak mi, üzletemberek. Ha a MGYOSZ megfelelő tájékoztatást tud nyújtani a tagjai felé, lesz érdeklődés a projekt iránt" - mondta Orosz Csaba.

Az alelnök szerint a magyar vállalkozásoknak egy szervezett együttgondolkodásban kell részt venniük, hogy meg tudják találni, a térség melyik részében és melyik iparágában tudnának versenyképesek lenni.

"Természetesen a fogadó országoknak is kell tenniük a sikeres jövőért, és a külföldi segélyeken és a belső forgalmon kívül meg kell próbálniuk privát tőkét bevonni a gazdaságukba. A támogatás és a segély ugyanis lassan ölő méregként is tud hatni, ha nem megfelelően használják: halat kapni nagyon jó dolog, de sokkal jobb, ha valakinek hálót adunk és megtanítjuk halászni" - fogalmazott Orosz Csaba.

A lehetőségek világa

Kiváló lehetőségeket jelenthet mindkét oldalnak ez a kezdeményezés - mondta Aly El-Hefny, Egyiptom magyarországi nagykövete. Kiemelte, a magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatok rendkívül régi és pozitív hagyományokkal rendelkeznek. Mint mondta, sokkal jobban intézményesített kapcsolatokat építettek ki Magyarországgal az elmúlt években, mint sok afrikai országgal és hangsúlyozta, hogy Magyarország kormányaival mindig is jó viszonyt ápoltak, függetlenül attól, hogy milyen oldalúak voltak.

"Nagyon sok területen számítunk a magyar vállalatok segítségére. A kormányok legfontosabb munkája, hogy az üzleti szférának lehetőségeket teremtsen, de a munkát a vállalkozásoknak kell elvégezni. A magyar és európai közösség a zavargások utáni helyzetet új lehetőségként kell, hogy felfogja. Demokratizálódik a térség, ami új  feltételeket teremt és ez csak pozitív hatással lehet a gazdasági kapcsolatokra" - tette hozzá a nagykövet.

Ligetvári György, a Szent István Egyetem tanára algériai tapasztalatairól elmondta, a valóság az, hogy az észak-afrikai ország mezőgazdasági szakemberei sok esetben elméleti szinten felkészültebbek, mint a magyarok. Nincs viszont mezőgazdasági technikájuk, öntözőrendszerük, ebben tudna Magyarország segíteni és  gazdasági kapcsolatot kialakítani. Ligetvári hozzátette, az algériai mezőgazdasági miniszter Gödöllőn végezte az egyetemet, nyilván ennek is köszönhető, hogy  szívesen üzletelnének Magyarországgal - mezőgazdasági területen is van tehát keresnivalónk Afrikában. 

Privátbankár - Acsai N. Ferenc