.jpg)
Tőzsdére lépés esetén akár tőkeszerzés, akár a későbbi kiszállás lehetőségének megteremtése a kitűzött cél, mindegyik esetben jogos tulajdonosi elvárás, hogy a piaci jelenlét valós hozzáadott értékkel járjon. Ezen hozzáadott érték az “önző” részvényesek részéről valahol a legvégén mindig a kezdeti befektetéshez viszonyított, hatékony piaci árazásból eredő árfolyamkülönbözet. A piac pedig szigorú szabályok szerint működik, és csak bizonyos körülmények teljesülése esetén tud és akar hatékonyan árazni. Az egyik és talán legfontosabb feltétel a közkézhányad megfelelő mértéke és összetétele, amelynek hiányában a lehetséges befektetők jelentős diszkonttal értékelik az adott társaság papírjait, vagy másik oldalról nézve, nem hajlandók likviditási prémiumot árazni. |
A közkézhányad törvényi definíció szerint az 5%-ot meg nem haladó részesedéssel rendelkező befektetők részvénytulajdonának összessége, néhány kivétellel (pl. menedzsment, dolgozók, állam, stb). Amennyiben a számított közkézhányad többségében hosszútávú, napi likviditás szempontjából nem meghatározó befektetők (pl. egyéb szakmai befektetők, stratégiai befektetőkhöz kapcsolódó kisbefektetők, stb.) tulajdonában van, akkor a csak jogi értelemben vett közkézhányad a valóságban nem jelent hozzáadott értéket likviditási szempontból.
A közkézhányad jelentős áldozatokkal is jár. Az önállóságukat feladó tulajdonosok, illetve az általuk delegált menedzsment új, a korábbiaktól merőben eltérő részvényesi elvárásoknak teszik ki magukat, amelyek nem ritkán komoly cégvezetés-kisrészvényes, vagy kisrészvényes-nagyrészvényes közötti konfliktusok forrásai lehetnek. Ezért minden tőzsdére készülő cég esetében a részvényesek stratégiai döntésének eredménye, hogy mikor, és mekkora mértékben kívánnak nyilvános úton új részvényeseket maguk mellé bevonni.
A tőzsdei jelenlét motivációja lehet a tőkeszerzés, a kiszállási lehetőség megteremtése, az előzőekhez kapcsolódóan PR és marketinghatás, munkavállalói érdekeltségi rendszer megteremtése, adózási előnyök, illetve az üzleti bizalom növelése például könnyebb hitelfelvétel érdekében.
A tőzsdére lépés és a közkézhányad megteremtése történhet egyszerre, de eltérő időzítéssel is. Eltérő időzítés esetén, egy-két kivételtől eltekintve (pl. magyarországi áramszolgáltatók amelyek esetében a tőzsdei megjelenést megelőzte a közkézhányad kialakulása) a bevezetést követően folyamatosan, vagy egy későbbi időpontban nagyobb lépésben (tőkeemelés, egyszeri értékesítés) igyekeznek a tulajdonosok a szükséges kisbefektetői kört a részvényesi körbe bevonni.
Vegyes tapasztalatok a Budapesti Értéktőzsdén
A BÉT-en tapasztaltak alapján elmondható, hogy mind az azonnali, mind a folyamatos közkézhányad teremtésnek megvannak a sajátos előnyei és hátrányai. Lényeges különbség, hogy amíg az előbbi egy jóval intenzívebb, az értékesítést vagy tőkeemelést közvetlen megelőző, PR akciót tesz szükségessé, addig a folyamatos értékesítés startégiáját követők szisztematikusan, gyakorlatilag időkorlát nélkül építhetik fel a társaság piaci arculatát.
A kis- és nagybefektetők sikeres bevonásának legfontosabb feltétele, hogy az elsődleges értékesítés jó időzítéssel, hiteles story-val párosulva történjen. A többi alapvetően a meghatározó tulajdonosok, illetve a cégvezetés bevezetési marketingstratégiáján és óvatosságán múlik.
Adják a külföldiek a magyar részvényeket
Tőzsdei cégek: ideje lenne rendet tenni!
6 százalékot ver az inflációra az új államkötvény
Privátbankár