Mi lesz az országgal kétharmados többség nélkül?

A lap utalt a tervezettel kapcsolatos bel- és külföldi bírálatokra. Ezek - írta - nem térítették el a Fideszt, Schmitt Pál pedig az ellenzék "bojkottja" ellenére aláírta az alaptörvényt. Noha az alkotmányban a hazai össztermék ötven százaléka alatti államadósságot írtak elő, nem csak alkotmányjogászok, de gazdasági szakemberek is kétkedéssel szemlélik a 2012-ben hatályba lépő alaptörvényt - írta. A cikkíró szerint a Fidesz a jövőbeli kormányok mozgásterét is jelentősen szűkíti az alaptörvénnyel. "Még akkor is, ha a Fidesz elveszíti a következő választásokat, hatalmában áll megbuktatni az új kormányt" - idézte Szabados Krisztián elemzőt a Financial Times brit üzleti napilap - tette hozzá a tudósító.

A költségvetési tanács révén a Fidesz a következő kormányok életét is még sokáig meg tudja nehezíteni, és tartósan destabilizálni tudja azokat - vélekedett a szerző. A testület tagjai 6-12 évre szóló megbízatással rendelkeznek és a tanácsnak joga van megvétózni a költségvetési javaslatot. "Miután tavaly novemberben a tanács elnöke bírálni merte a véleménye szerint ´túl kockázatos´ 2011-es költségvetési javaslatot, a Fidesz az engedetlen tanács tagjait rövid úton megfelelő hívekre cserélte ki" - írta. A testület összetételét most az alkotmány is megerősíti és az csak kétharmados többséggel változtatható meg - tette hozzá.

Nem csak az alkotmánymódosítást tették lehetetlenné a jövőbeli kormányok számára, de az úgynevezett sarkalatos törvények révén az irányváltást is a költségvetési és szociális politikában - vélekedett a Die Presse, rámutatva, hogy a kétharmados parlamenti többség "inkább kivétel, mint szabály" Magyarországon. Idézte a Wall Street Journal című napilapot, mely szerint az alkotmány "gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét".

Nézőpont: nem ellehetetlenítés, csak konszenzuális demokrácia

A Nézőpont Intézet hasonló témában, ám épp az új alkotmány védelmében készített egy összeállítást. Ebben többek között azt írják: igaz, hogy a forint pénznemként való rögzítése a K) cikkben azt jelenti, hogy meg kell változtatni az alkotmányt, ha Magyarország belépne az euróövezetbe, de az ehhez szükséges kétharmados többség a jelenleg hatályos alkotmány előírásai szerint is nélkülözhetetlen lenne egy ilyen döntéshez. Az EU-csatlakozás óta ugyanis az alkotmány kimondja, ahhoz, hogy az ország az unióval közösen gyakorolhassa bizonyos, alkotmányból eredő hatásköreit, a képviselők kétharmada által elfogadott nemzetközi szerződés szükséges. Márpedig a monetáris politika „közös gyakorlása”, azaz az euróövezethez való csatlakozás éppen ezt jelent - írják az elemzők.

A következő kormány mozgásterének szűkítésével kapcsolatban a Nézőpont azt írja: a kormányzás a törvényhozási többség választói felhatalmazásnak megfelelő döntéseit és a döntések végrehajtását jelenti, s nem azonos a kormányt ellenőrző, többi hatalmi ágat érintő alkotmánymódosítással. Amennyiben a kormányzás célja az alkotmány megváltoztatása, ehhez megfelelő, kétharmados felhatalmazásra van szüksége. A majdani Kúria, a Költségvetési Tanács vagy épp az Alkotmánybíróság egy ciklusnál hosszabb időre megválasztott elnökének, illetve tagjainak esetleges cseréje nem tartozik az abszolút parlamenti többséget jelentő kormányzati felhatalmazáshoz - írja az intézet.

A Nézőpont összeállítása szerint az alaptörvény nem a kormányzást lehetetleníti el, legfeljebb az elmúlt húsz év válságjelenségeinek ismételt előidézését. Tény ugyanakkor, hogy az alaptörvény is meghagyja a kétharmados törvények magas számát. Ez azonban – kritikusaival ellentétben – nem a működésképtelenség, hanem a magyarok körében egyébként népszerű konszenzuális demokrácia irányába mutat - vélik a Nézőpont elemzői. Amennyiben a jövőben a kormánypárt mögött nem áll kétharmados felhatalmazás csak az ellenzékkel közösen tud alapvető kérdésekben változást elfogadni.