.jpg)
Az ázsiai válság óta eltelt évtizedben azonban a feltörekvő piacok - főleg az ázsiai és a nyersanyag-exportáló gazdaságok - is jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy "immunizálják" magukat a likviditási kockázattól. Egyrészt jelentősen csökkentették a hazai fogyasztás súlyát, és erősítették a globális kereskedelmi integrációt, ami folyómérleg-többletekhez és így a külső finanszírozási igény mérsékléséhez vezetett, másrészt "masszív" devizatartalékokat halmoztak fel, amivel gyakorlatilag biztosítást kötöttek a külső sokkok és az IMF-segítség "népszerűtlen" igénybevétele ellen.
A Moody"s szerint ez a készletfelhalmozás példátlan, és például Kína esetében "elképzelhetetlen" mértéket öltött. Az elemzés felidézi, hogy az európai átváltási rendszer 90-es évek eleji válsága idején a francia jegybanknak mintegy 30 milliárd dollár mozgósítható tartaléka volt, a Kínai Népi Bank jelenlegi készletei azonban megközelítik az ezer milliárd dollárt.
"Érdekes módon" ez a deficites folyómérleg főleg az európai feltörekvőkre - Magyarországra, Törökországra és baltiakra - jellemző. |
Mindazonáltal valószínűleg helytelen a folyómérleg-hiányt minden esetben a veszéllyel azonosítani; más szóval nem egyértelmű, a többletet miért kell mindig "felsőbbrendűnek" tekinteni, áll a Moody"s hétfői, londoni elemzésében. A cég szerint azokban az esetekben, amikor a likviditási korlátok kevéssé szorítóak, vagyis egy adott országnak jelentős devizatartaléka van, és/vagy stabil hozzáférése külső finanszírozási forrásokhoz, az "egyszerű" deficitnél fontosabb kérdéssé válik e külső finanszírozási lehetőségek igénybevételének hatékonysága.
A Moody"s szerint jóllehet a szabvány egyensúlyi elemzések továbbra is a fizetési mérleg "tetejére" - az áru- és szolgáltatás-egyenlegre - összpontosítanak, ennek fontossága mára "eltolódott" a pénzügyi mérleggel összehasonlítva. Az elemzés az Egyesült Államokat említi példaként, amely - jóllehet pénzügyi rendszere jóval mélyebben tagolt a legtöbb országénál - valószínűleg meghatározó a folyamat iránya szempontjából. Az amerikai áru- és szolgáltatás-külkereskedelem értékének összege 1998-ban 2100 milliárd dollár, a határokon átnyúló részvény- és adósság-befektetéseké 18 ezer milliárd dollár volt; 2005-ben az áruk és szolgáltatások exportjának és importjának összértéke 3200 milliárd dollárt, a tőkeáramlásoké 40 ezer milliárd dollárt tett ki.
Az elemzés szerint az ázsiai válság óta bekövetkezett egyik igen jelentős fejlemény a külföldi befektetők által is aktívan használt beladósság-piacok kiépülése. Ez hitelkockázati szempontból kedvező folyamat, ugyanis az árfolyamkockázatokat a befektetők viselik, vagyis egy esetleges leértékelődés nem az állami mérleget terheli.
Legfrissebb devizaárfolyamok |
A Moody"s szerint a járványdinamika az egyik olyan fő tényező, amely az ázsiai válság óta is kevéssé előrejelezhető maradt. A pénzügyi válságok terjedését utólag meg lehet érteni, ritka azonban, hogy előre pontosan meg lehessen jósolni. Ráadásul a terjedési mechanizmus jó eséllyel még bonyolultabbá is vált azzal, hogy a piaci szereplők, valamint újonnan bevezetett piaci konstrukciók száma megsokszorozódott.
A másik "megjósolhatatlan" válságtényező a politikai kockázat. Az országkockázat bonyolultságának egyik eleme, hogy a válságdinamika szokatlan formákat ölthet, aminek "pusztító következményei lehetnek" befektetői veszteségek formájában, fogalmaz a hitelminősítő elemzése. A Moody"s szerint a politikai turbulencia még előrelátható, a politikai válság kibontakozásának forgatókönyvei azonban megjósolhatatlanok.
Szűkre zár a kamatolló - mi lesz a forinttal?
Simor: nagy szerencséje volt Magyarországnak
Jövedelmező befektetések a világ minden tájáról
Magyarország már nem annyira vonzó
A bérek a hibásak a gazdaság gondjaiért?
Az ázsiai válság nem ismétlődik Kelet-Európában
MTI