Mikor jelentik be a magyar euróbevezetés dátumát?

A miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de részleteiben sok ponton kérdéses reagálás a létrejött helyzetre - írják az elemzők. A fő üzenet a piacok (a külföld és az EU) számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik.

A GKI és az Erste elemzése szerint irreálisnak vagy súlyos károkkal járónak látszik a pénzintézetektől évente és különösen idén négy hónap alatt 200 milliárd forintot – éves nyereségük mintegy felét – beszedni. Ennek súlyos következményei lehetnek az amúgyis kemény finanszírozási feltételekre - írják. Kérdésesnek tartják az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami cégek bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitását.

A nemzetközi szervezetekkel egyeztetett gazdaságpolitikát – s a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását is – feltételezve a II. félévben ismét növekedhet a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére 5% környékére csökkentheti. Az elemzés szerint a forint árfolyama a II. félévben – az I. félévhez hasonlóan, a júniusinál erősebb szinten – 270 forint/euró körül alakul.

Elkerülhetetlennek látszik, hogy ősszel, a konvergencia-program aktualizálása során a kormány a költségvetési (hiány- és adósság) kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozza elő. Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése - vélik az elemzők. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához.

A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul, a folyó fizetési és tőkemérlegben már az I. negyedévben 0,8 milliárd euró aktívum keletkezett. Magyarország tehát nettó értelemben nem szorul külföldi forrásra – csak a lejáró hitelek egy részét kell megújítania –, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken - olvasható a GKI és az Erste prognózisában.

Privátbankár