
A bankszövetség hasonlóképpen vélekedett két évvel ezelőtti elemzésében is (ez jelenleg is olvasható honlapján), amikor ugyancsak felerősödtek az aggodalmak.
Nyers Rezső szerint a korábbi alaptézisek változatlanul érvényesek. A helyzet kifejezetten javult az akkorihoz képest, hiszen a makrogazdasági fundamentumok ma jobbak, az államháztartás hiánya, ezáltal a finanszírozási igény lényegesen csökkent, s - ha számos ponton vitathatóan is - elindultak a szerkezeti reformok, ami a gazdaság helyzetét tovább erősíti. A világgazdaságban ugyan tapasztalható turbulencia, de bízom abban, hogy az országok képesek lesznek megfelelő mederbe terelni - mondta.
Pénteken a forint 264-265/euró között, szűk sávban várható, irányát továbbra is a nemzetközi mozgás határozza meg, írta a Dow Jones hírügynökség. A londoni bankközi piacon a forint péntek reggel, 263,38-88/eurón, 0,10 százalékkal rosszabb volt az euróval szemben a kora hajnalinál, és 4,16 százalékkal gyengébb, mint év végén. |
A devizaalapú hitelek előnye akkor szűnne meg, ha a forintárfolyam elérné a deviza középárfolyamot és ez az árfolyam tartósan fennmaradna, valamint eközben a belföldi kamatok nem változnának. A mostani árfolyam azonban a főtitkár szerint nagyon messze van ettől.
A törlesztőrészlet lényeges növekedése okozhatna problémát, erre azonban nem számítanak, ahogy az árfolyam lényeges növekedésére sem. Ha az adott deviza árfolyama a hiteltörlesztés időpontjában magasabb, mint a felvétel időpontjában volt, a törlesztőrészlet természetesen emelkedik, ez azonban nem okoz elviselhetetlen terheket a lakosságnak - mondta a főtitkár.
Hozzátette: rövidebb futamidő esetén nagyobb mértékű az árfolyamkockázat, a törlesztési teher megnőhet. A legtöbb bank az árfolyamkockázat áthidalására különböző konstrukciókat kínál, ilyen például a fix törlesztőrészlet változó futamidő mellett. A hitelfelvevőnek ilyenkor mérlegelnie kell, mi fontosabb neki: rövid távon ugyanis így nagyobb biztonságban érezheti magát, ám ennek ára van, mert a futamidő meghosszabbodhat, s összességében nagyobb összeget kell visszafizetni - mondta.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem kívánt reagálni a forintesésre. Az MNB nem kommentál napi piaci eseményeket, a jegybank a február 25-én megjelenő inflációs jelentésben átfogó elemzést ad majd a gazdasági folyamatokról - közölte az MNB sajtóosztálya.
Az MNB publikált adatai szerint 2007 végén a háztartásoknak nyújtott 5.916,6 milliárd forintos hitelállomány 55 százaléka devizahitel volt; a devizahitelek aránya az utóbbi két évben közel kétszeresére nőtt. A lakáshiteleken belül a devizahitelek aránya 2007 végén 46,4 százalék, a fogyasztási hiteleken belül 67,9 százalék, az egyéb hiteleken belül pedig 45 százalék volt.
A devizahitelek zömét svájci frankban veszi fel a lakosság, kisebb része euró, de már a jenalapú hitelezés is megkezdődött két nagy kereskedelmi banknál. A jenalapú hitelezést fokozottan kockázatosan tartják a szakértők, a Pénzügyi Stabilitási Bizottság is foglalkozott vele szokásos negyedéves ülésén.
Az MNB tavalyi negyedik negyedéves jelentése szerint a Pénzügyminisztérium (PM), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) valamint az MNB képviselői egyhangúlag úgy ítélték meg, hogy az új devizanemben való hitelezés fölveti a rendszerszintű kockázatok esetleges növekedésének veszélyét, ezért szükségesnek tartották a helyzet részletesebb vizsgálatát
Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke januárban a jen alapú hitelezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények - és főleg a hitelfelvevők - számára nehezen előre jelezhető, ezért nagyobb a visszafizetési kockázat is. Az elnök jelezte: ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi/ tartalékolási kötelezettséget írnak elő az ebben érdekelt intézményeknek.
Az eurót csütörtökön reggel 264,50/60 forinton jegyezték a budapesti bankközi kereskedelemben, míg szerdán délután öt óra körül még 262,60/70 forint volt a kurzus. A HUF/EUR árfolyam a nap folyamán 266 forint fölé emelkedett, majd kismértékben süllyedt.
Az euró/jen árfolyam az elmúlt két napban 158-ról 156-ra gyengült, a svájci frankkal szemben pedig 1,62-ről 1,60-ra változott az európai deviza jegyzése. Az évet az euró/jen árfolyam 162-nél, a frank árfolyam pedig 1,65-nél kezdte. Egyéves távlatban a jen tavaly júliusban volt a legerősebb az euróval szemben, 168-as árfolyamon, a svájci frank pedig tavaly októberben 1,68-as árfolyamon.
A jen 200 napos gördített átlagárfolyama jelenleg 162 felett van, a svájci franké pedig 1,65-nél. A jen/forint kedden 162 körül volt, csütörtökön pedig 171-nél, a svájci frank/forint árfolyam 159-ról 166-ra változott.
Legfrissebb devizaárfolyamok
Forint/euró-árfolyam: a pillanatnyi állás
Az összes lakáshitel összehasonlítása
Rejtély, hogy a mélypont után mitől jött fel a forint
Alászálltak a lakáshitelek: fogy az igény
Forintpiac: van, aki már a vészharangot kongatja
MTI