.jpg)
Telekommunikációs hiba vagy áramszünet is okozhat több tízmilliós kárt, ha a szervezet nem rendelkezik megfelelő rendszerrel Egy telekommunikációs hiba, áramszünet, vagy akár egy komolyabb informatikai incidens is okozhat napi több tízmilliós kárt, ha a szervezet nem rendelkezik megfelelő üzletfolytonosság-menedzsment (BCM) keretrendszerrel és tervekkel, melyek célja a hasonló incidensek hatékony kezelése.
Magyarországon ennek ellenére nagyon alacsony, csupán 35% azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyeknek saját bevallásuk szerint kész és működőképes BCM-keretrendszere van – hangzott el a KPMG üzleti reggelijén, ahol a tanácsadó társaság legújabb, 83 szervezetet érintő felmérését ismertették.
„Itthon nincs még kellő hagyománya a BCM-nek, mint kockázatkezelési technikának. Úgy gondoljuk, hogy a jogszabályi környezet mellett leginkább a vállalatvezetés elkötelezettsége és felelősségvállalása mozdíthatja elő az üzletfolytonosság-tervezés fejlődését” – mondta Gaidosch Tamás.
A BCM helyzete Magyarországon
A felmérésben résztvevő szervezek válaszai alapján Magyarországon még az erősen szabályozott pénzügyi szektorban is meglepően alacsony, 53% azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek kész és működő BCM-keretrendszerrel rendelkeznek. Őket követi az IT-szektor 39%-kal, míg a termelő és kereskedelmi vállalatok, illetve az állami szervezetek még ennél is kisebb arányban tudnának jól működő üzletfolytonossági tervre támaszkodni egy-egy üzemzavar esetén.
Ez utóbbiak egyébként alacsony számban vettek részt a felmérésben, ami jelzi, hogy kevésbé érdeklődnek a téma iránt. A felmérésből kiderült az is, hogy azok, akik nem foglalkoznak BCM-mel, elsősorban az emberi erőforrás, illetve a szakértelem hiányát jelölték meg ennek okaként. „Tapasztalataink viszont több esetben is azt mutatják, hogy a pénzügyi keret vagy a kellő elkötelezettség hiányzik”- tette hozzá Gaidosch.
Eközben a jól működő BCM-keretrendszerrel rendelkező szervezetek egyre nagyobb számban követelik meg fontosabb üzleti partnereiktől is az üzletfolytonossági tervet, hiszen ez saját működésbiztonságukat is szolgálja. „Ezek az elvárások egyértelműen abba az irányba hatnak, hogy minél több szervezet kezdje el kidolgozni BCM-stratégiáját és terveit, vagy tökéletesítse a már meglévőket” – mondta a KPMG szakértője.
Hiányzó elemek
A gyakorlatban ugyanakkor megmutatkozik, hogy a működőképesnek és hatékonynak hitt tervek sem mindig a megfelelő alapokra építenek. A felmérésből is kiderült, hogy még mindig sok olyan cég van, amely nem készítette el BCM-programjához az annak alapjául szolgáló üzletihatás-elemzést, vagyis nem azonosította azokat a kritikus eseményeket, folyamatokat, amelyek bekövetkezése, illetve nem megfelelő működése elfogadhatatlan mértékű károkat okozna.
A BCM másik lényegi eleménél, az erőforrások visszaállítására, a folyamatok elfogadható szintű működésének biztosítására kidolgozott akcióterveknél is vannak még hiányosságok. A válaszadók 77%-ának az erőforrás-visszaállításra vonatkozó tervei kizárólag az IT-erőforrásokra terjednek ki. De a hazai BCM egészére is jellemző a túlzott IT-központúság. A működő BCM-mel rendelkezők fele nem dolgozott ki kríziskezelési szabályokat, és a kríziskommunikációs elvek sincsenek lefektetve a legtöbb vállalatnál.
Kevesen vesznek igénybe szoftveres támogatást a BCM-program kidolgozásában és naprakészen tartásában. A válaszadók 44%-a részfeladatokra ugyan használ valamilyen szoftveres támogatást, a BCM-támogató szoftverek lehetőségeivel csupán 17%-uk él teljes körűen. Rendszeres, külső, független auditot csak a szervezetek 4%-a vesz igénybe, és 55%-uk nem is tervezi az auditálást.
„A BCM sikeréhez a részletes üzletihatás-elemzés és a működőképes akciótervek mellett a felsővezetés elkötelezettsége és aktív szerepvállalása is szükséges. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy egyelőre még csak a vállalatok harmadánál élvez prioritást az üzletmenet-folytonosság” – tette hozzá Gaidosch. E hozzáállásbeli hiányosságokat jól szemlélteti a tény, hogy sok szervezetnél - kevéssé szerencsés módon - valamely operatív területet (például az IT-t, a létesítményüzemeltetést vagy épp a HR-t) neveztek ki BCM-felelőssé.
Bíztató jelek
Pozitívan értékelhető a felmérés azon eredménye, hogy a BCM-mel rendelkező szervezetek többsége legalább 1-3 évente frissíti üzletihatás-elemzését, harmaduk ráadásul minden alkalommal, amikor lényeges változás következik be a működési környezetben. A BCM leggyakrabban tesztelt komponensei az erőforrások visszaállítására szolgáló tervek, és az alternatív helyszínről történő munkavégzés. A vállalatok többsége évente teszteli akcióterveit, ami nagyban hozzá tud járulni a munkatársak BCM-tudatosságának fokozásához is - derül ki a KPMG közleményéből.
„Itthon nincs még kellő hagyománya a BCM-nek, mint kockázatkezelési technikának. Úgy gondoljuk, hogy a jogszabályi környezet mellett leginkább a vállalatvezetés elkötelezettsége és felelősségvállalása mozdíthatja elő az üzletfolytonosság-tervezés fejlődését” – mondta Gaidosch Tamás.
A BCM helyzete Magyarországon
A felmérésben résztvevő szervezek válaszai alapján Magyarországon még az erősen szabályozott pénzügyi szektorban is meglepően alacsony, 53% azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek kész és működő BCM-keretrendszerrel rendelkeznek. Őket követi az IT-szektor 39%-kal, míg a termelő és kereskedelmi vállalatok, illetve az állami szervezetek még ennél is kisebb arányban tudnának jól működő üzletfolytonossági tervre támaszkodni egy-egy üzemzavar esetén.
Ez utóbbiak egyébként alacsony számban vettek részt a felmérésben, ami jelzi, hogy kevésbé érdeklődnek a téma iránt. A felmérésből kiderült az is, hogy azok, akik nem foglalkoznak BCM-mel, elsősorban az emberi erőforrás, illetve a szakértelem hiányát jelölték meg ennek okaként. „Tapasztalataink viszont több esetben is azt mutatják, hogy a pénzügyi keret vagy a kellő elkötelezettség hiányzik”- tette hozzá Gaidosch.
Eközben a jól működő BCM-keretrendszerrel rendelkező szervezetek egyre nagyobb számban követelik meg fontosabb üzleti partnereiktől is az üzletfolytonossági tervet, hiszen ez saját működésbiztonságukat is szolgálja. „Ezek az elvárások egyértelműen abba az irányba hatnak, hogy minél több szervezet kezdje el kidolgozni BCM-stratégiáját és terveit, vagy tökéletesítse a már meglévőket” – mondta a KPMG szakértője.
Hiányzó elemek
A gyakorlatban ugyanakkor megmutatkozik, hogy a működőképesnek és hatékonynak hitt tervek sem mindig a megfelelő alapokra építenek. A felmérésből is kiderült, hogy még mindig sok olyan cég van, amely nem készítette el BCM-programjához az annak alapjául szolgáló üzletihatás-elemzést, vagyis nem azonosította azokat a kritikus eseményeket, folyamatokat, amelyek bekövetkezése, illetve nem megfelelő működése elfogadhatatlan mértékű károkat okozna.
A BCM másik lényegi eleménél, az erőforrások visszaállítására, a folyamatok elfogadható szintű működésének biztosítására kidolgozott akcióterveknél is vannak még hiányosságok. A válaszadók 77%-ának az erőforrás-visszaállításra vonatkozó tervei kizárólag az IT-erőforrásokra terjednek ki. De a hazai BCM egészére is jellemző a túlzott IT-központúság. A működő BCM-mel rendelkezők fele nem dolgozott ki kríziskezelési szabályokat, és a kríziskommunikációs elvek sincsenek lefektetve a legtöbb vállalatnál.
Kevesen vesznek igénybe szoftveres támogatást a BCM-program kidolgozásában és naprakészen tartásában. A válaszadók 44%-a részfeladatokra ugyan használ valamilyen szoftveres támogatást, a BCM-támogató szoftverek lehetőségeivel csupán 17%-uk él teljes körűen. Rendszeres, külső, független auditot csak a szervezetek 4%-a vesz igénybe, és 55%-uk nem is tervezi az auditálást.
„A BCM sikeréhez a részletes üzletihatás-elemzés és a működőképes akciótervek mellett a felsővezetés elkötelezettsége és aktív szerepvállalása is szükséges. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy egyelőre még csak a vállalatok harmadánál élvez prioritást az üzletmenet-folytonosság” – tette hozzá Gaidosch. E hozzáállásbeli hiányosságokat jól szemlélteti a tény, hogy sok szervezetnél - kevéssé szerencsés módon - valamely operatív területet (például az IT-t, a létesítményüzemeltetést vagy épp a HR-t) neveztek ki BCM-felelőssé.
Bíztató jelek
Pozitívan értékelhető a felmérés azon eredménye, hogy a BCM-mel rendelkező szervezetek többsége legalább 1-3 évente frissíti üzletihatás-elemzését, harmaduk ráadásul minden alkalommal, amikor lényeges változás következik be a működési környezetben. A BCM leggyakrabban tesztelt komponensei az erőforrások visszaállítására szolgáló tervek, és az alternatív helyszínről történő munkavégzés. A vállalatok többsége évente teszteli akcióterveit, ami nagyban hozzá tud járulni a munkatársak BCM-tudatosságának fokozásához is - derül ki a KPMG közleményéből.
Privátbankár
Kedden nem változik se a benzin, se a gázolaj ára. 
