Mire is megy majd a hamburgeradó?

Az eddigi információk szerint  a népegészségügyi termékdíjat, más néven hamburgeradót bizonyos túlzott só-, cukor-, illetve koffeintartalmú feldolgozott élelmiszerekre vetik majd ki (üdítőitalokra, jégkrémekre, csomagolt édességekre, sós snackekre, illetve étkezési porokra). A tervek szerint ezzel akkor terhelnék a termékeket, ha az előbb említett összetevőkből bizonyos értéknél többet tartalmaznak.  A termékdíj tételes adó lesz, az érintett élelmiszerek kiskereskedelemben értékesített mennyisége után kell fix összeget befizetni a költségvetésbe.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében a tervezett egészségügyi termékadó-szabályozást és bevezetéséből származó bevétel becslését, illetve az érintett piaci szereplők jövőbeni alkalmazkodásainak lehetséges forgatókönyveit végezte el. Az intézet becslése szerint 20 milliárd forint körüli bevétel várható a hamburgeradóból, amely alapvetően megegyezik a kormány által várt összeggel. Ugyanakkor a fogyasztóknak a vártnál nagyobb mértékű alkalmazkodása kockázatot jelent a bevétel várható alakulásának a szempontjából. Számos termékcsoportnál előfordulhat, hogy az adó által okozott jelentős drágulás a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt arra ösztönzi, hogy kiváltsák a termékdíj-köteles élelmiszereket. 

A hamburgeradóból származó bevétel becslése 

Az IDEA a becslésnél feltételezte, hogy az adót – áremelés formájában – teljes egészében áthárít-ák a vásárlókra. A kiskereskedelmi forgalom szűkülő piacán, árérzékeny fogyasztók mellett viszont annál nehezebb árat emelni, minél nagyobb a kereskedők közötti verseny. Az értékhatárok fontossága miatt néhány termékcsoportnál (az üdítőknél, sós snackeknél vagy az energiaitaloknál) reálisan felmerülhet, hogy a gyártók csökkentett só-, cukor- és koffeintartalmú termékeket fognak kínálni és reklámozni, hogy a termékdíjat elkerüljék. A fogyasztó érdeke, hogy – különösen a fajlagosan magasabb termékdíjjal sújtott körben – az adóval nem érintett helyettesítő termékre váltson (például csökkentett cukortar-talmú üdítőitalra).

Amennyiben az egy termékre kivetett forgalmi adó miatt a gyártók valamilyen mértékben emelik a termékek árait, akkor várhatóan csökkenni fog a termék iráni keresletet. Minél inkább létezik olcsóbb helyettesítő termék, annál inkább csökken az adóval sújtott termékek fogyasztása. Az könnyen belátható, hogy a szóban forgó cikkeknek vannak helyettesítői, és a szabályozás a gyártókat is ilyen típusú termék előállítására ösztönzi. Az áremelés hatására tehát akár jelentős fogyasztáscsökkenésre is lehet számítani a termékdíjas élelmiszereknél.

Az elezés szerint az energiaitalok vagy a sós snackek átlagos árát jelentősen növelheti a szabályozás, ennek hatására pedig a lakosság hasonló mértékben csökkentheti fogyasztását. Az üdítőitaloknál azonban ennél kisebb visszaesésre lehet számítani. Míg a termékcsoporton belüli fajlagosan drágább termékeknél az áremelés alig érezteti hatását, az olcsóbb kategóriák jelentősen drágulhatnak.

A 2011-eshez képest megemelt kulcsokkal a kormány jelentős, 15–20 milliárd forintos bevétellel számol jövőre.  A teljesüléssel kapcsolatban azonban kockázatok merülnek fel. A legnagyobb kockázatot a szereplők alkalmazkodása jelenti. A várható jelentős drágulás megváltoztathatja mind a gyártók, mind a fogyasztók magatartását, a gyártók versenyképes árú, nem termékdíj-köteles élelmiszereket kínálhatnak, a leendő termékdíjas élelmiszerek relatíve könnyen helyettesíthetőekké válhatnak. Számszerűsítve ez az elemzés szerint azt jelentheti, hogy az alkalmazkodás nélkül számított 30,6 milliárd forintos bevétel inkább 20 milliárdhoz lehet közelebb.

A bevétel elsősorban nem prevencióra kell

Amennyiben a kormány valóban a népegészségügyi helyzet javítására kívánja felhasználni az adóbevétel(például tájékoztató kampányokra, dotált egészséges élelmiszerek-re, stb.), ahhoz a nemzetközi tapasztalatok alapján nem szükséges ekkora összeg - állapítják meg. Egy kisebb mértékű adót ráadásul a gyártók és a fogyasztók is könnyebben elfogadnak.  Az IDEA elemzése szerint a bevételt illetően valószínűleg nem a népegészségügyről van szó.

Privátbankár