Komoly fejtörést okoz a kismamáknak, hogy gyermekük mellől mikor térjenek vissza dolgozni. Ha az édesanya el is döntötte, hogy újra munkába áll, előfordulhat, hogy csak két év alatt találja meg a számára megfelelő állást. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mire számíthatnak a kismamák családtámogatás, bölcsőde és álláskeresés terén
Komoly fejtörést okoz a kismamáknak, hogy gyermekük mellől mikor térjenek vissza dolgozni. Ha az édesanya el is döntötte, hogy újra munkába áll, előfordulhat, hogy csak két év alatt találja meg a számára megfelelő állást...
Óriási dilemma előtt áll a legtöbb dolgozó nő, amikor elérkezik a családalapítás ideje. Sokunknak fejtörést okoz, hogy vajon több évre adjuk fel munkánkat, hogy minden erőnkkel gyermekünk lelki-szellemi fejlődését szolgálhassuk, vagy menjünk vissza dolgozni, amint lehet. Tény és való, hogy az otthon töltött 2-3 év a legáldásosabb dolog gyermekünk számára, ugyanakkor a lehető legrosszabb, amit karrierünkkel tehetünk. A döntés persze nem mindig rajtunk múlik, számtalan anyagi nehézséggel küzdő család kényszerhelyzetbe kerül, és fel sem merülhet a gondolat, hogy az édesanya több évre kiessen a munkából.
Háromrészes cikkünkben összefoglaljuk, hogyan védi a munka törvénykönyve a kismamákat, milyen ösztönzőkkel segítik az anyák foglalkoztatását, illetve milyen költségekre kell felkészülniük azoknak a családoknak, akik az édesanya munkavégzése miatt bölcsődére vagy bébiszitterre szorulnak. Cikkünk második részében végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat a gyermekek után járó társadalombiztosítási ellátásokról és a családtámogatásról, a harmadik részben pedig bemutatjuk, milyen munkavállalási lehetőségei vannak a kisgyermeket nevelő édesanyáknak.
Mit mond a minisztérium?
Megkerestük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, hogy segítsenek eligazodni a kismamák foglalkoztatását ösztönző programok között. Az egyik ilyen lehetőség a Start Plusz kártya.
Start Plusz kártyára a kismamák is jogosultak akkor, ha a kismama a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása szerint alapvető fontosságú, hogy érdekeltté tegyék a munkáltatókat abban, hogy foglalkoztassanak fiatal édesanyákat. A Start Plusz program keretében a munkáltatónak az első évben egységesen 15%-os, a másodikban pedig 25%-os járulékot kell fizetnie a foglalkoztatás után.
A Tudatformálás - Családbarát munkahely díjat 2009. februárjában adta át 9. alkalommal az SZMM több kategóriában. Célja a jó gyakorlatot felmutató cégek elismerése, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével együttműködésben.
A Start Plusz kártyával a legfrissebb márciusi adatok szerint összesen 13 143 főt foglalkoztatnak, de ebben nemcsak gyedről, gyesről visszatérőket kell beleérteni, hanem a tartós álláskeresőket is. Május közepi adatok szerint több mint 27 ezer kártyát váltottak már ki a program indulása óta – derül ki az SZMM adataiból.
Decentralizált foglalkoztatási programok is léteznek a kisgyermekesek számára. Ezt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében (TÁMOP 1.1.2.) hirdette meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium korábban. A programnak lényege, hogy a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó kisgyermekes szülők szaktudását javítsák, amely a hosszas távollét, a munkaerőpiacon időközben végbement változások miatt megújításra szorulhat. A programba indítása óta 22 855 fő kapcsolódott be. A gyesről, gyedről visszatérő kisgyermekes szülők száma ezen belül 1329 fő.
A gyes két évre történő lerövidítésének célja, hogy a nők munkaerőpiaci pozícióját javítsák, s közelítsék az uniós arányokhoz.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerkesztőségünkhöz eljuttatott adataiból kiderül, hogy 2007-ben Magyarországon a nőknek 7,4 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatási mutatója, mint az EU-27 tagállamainak az átlaga. Az alacsony magyar foglalkoztatási mutatók szorosan összefüggnek a részmunkaidős foglalkoztatás szűkös elterjedtségével, amely nem új jelenség. Ennek egyik oka, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók kevéssé ismerik a lehetőségeket, valamint fenntartásaik vannak a hagyományostól eltérő modellekkel szemben. 2008-ban a 15-64 éves nők 6,2%-a dolgozott részmunkaidőben, szemben az EU-27 tagállamainak 31,1%-os átlagával.
A munkaügyi tárca a távmunkapályázatok rendszeres meghirdetésével próbálta évről évre segíteni a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek kialakítását, ösztönözte a rugalmas munkavégzési formák alkalmazását, terjedését és a munkakultúra korszerűsítését. 2009-ben 453 millió forint támogatás felhasználásával 701 új távmunkahely jött létre. 2010-ben további 588 új távmunkahely kialakítását, valamint a munkaadók és munkavállalók képzését támogatja a tárca 408 millió forinttal.
Védi a törvény az anyákat
A munka törvénykönyve plusz védelemben részesíti a gyermeket váró, a csecsemőkorú és kisgyermeket gondozó anyákat. A törvény többek között kimondja, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az ideiglenesen áthelyezett nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél.
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság ideje alatt, valamint akkor sem, ha az édesanya táppénzre megy beteg gyermeke ápolásának céljából. Az édesanya rendkívüli, éjszakai vagy készenléti munkára nem vehető igénybe a gyermek egyéves koráig. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbefogadó nőt illetik meg.
2010 januárjától a közszférában a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket saját kérésükre kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni legfeljebb a gyermek hároméves koráig. A munkáltató a munkavállaló írásos kérésére köteles a kinevezést módosítani és heti húsz órának, illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő felének megfelelő munkaidőt, illetve az ezzel arányos illetményt megállapítani. A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó új szabályok a bírák kivételével minden állami szerv által foglalkoztatottra (azaz a közalkalmazottak és köztisztviselők mellett az ügyészekre, a katonákra, illetve a rendőrökre, a tűzoltókra) kiterjed.
Gyes után két év álláskeresés
Az édesanyák jellemzően az anyagiak miatt mennek vissza hamarabb dolgozni, többnyire akkor, amikor a gyes időszakába lépnek, mert ilyenkor esnek vissza drasztikusan a bevételeik - mondja Vida Ágnes.
Vida Ágnes, a kismamablog.hu szerzője és a gazdagmami.hu ötletgazdája szerint az anyák 47%-a már a gyermekeivel otthon töltött idő alatt megtudja, hogy nem tud visszamenni a munkahelyére. A legtöbb anya éppen ezért már a gyes ideje alatt álláslehetőségek után kutat. Kézenfekvő lenne, ha a nyugati országokhoz hasonlóan nálunk is számos négyórás, osztott munkaidős állás vagy távmunka között válogathatnának a kismamák. Magyarországon azonban még nagyon kicsi az ilyen álláslehetőségek száma és ezek is elsősorban adott ágazatokra koncentrálódnak: főként az informatika, a logisztika, a vendéglátás és a kereskedelem terén találkozunk ilyen ajánlatokkal - mondja Vida Ágnes. Az álláskeresésnél nagy probléma, hogy a munkáltatók nem tartják jó munkaerőnek a kismamákat, mert nem vállalnak túlórát, a gyermek betegsége miatt többször mennek táppénzre, szabadságra, és kevésbé megbízhatók, mint a nem gyerekesek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az anyák nem vállalnak a lakóhelyüktől távol eső állást, kevésbé rugalmasak a munkaidő tekintetében, ezért eleve kevesebb állásajánlatból válogathatnak - elemzi a helyzetet Vida Ágnes.
Az anya szempontjából az lenne a legjobb, ha csak néhány hónapra esne ki a munkából, azonban a gyerekek érdekei mást kívánnak. Egyes pedagógusok szerint legalább 3, de inkább 4 éves korig igényelné a gyermek az anya állandó jelenlétét. A legtöbb anya azonban azt tapasztalja, hogy másfél-kétéves korban már a legtöbb gyerek igényli a társaságot, a programokat.
"Sokat segítene, ha lennének négyórás munkalehetőségek és elterjedne a távmunka, így az anyák nem esnének ki évekre a munkaerőpiacról, és ezáltal könnyebb lenne a visszatérésük is. Nagy segítséget jelentene a külföldön már bevált megosztott munkakörök elterjedése is, melynek lényege, hogy egy munkakörön két kismama osztozik meg, ez az adminisztratív, recepciós, kereskedelmi állásoknál egyaránt kivitelezhető lenne" - mondja Vida Ágnes.
A kismamablog.hu szerzője szerint a legtöbb anya csak a gyes lejárta után szeretne újra munkába állni - ez azt is jelenti, hogy 3 vagy több gyermek esetén akár 5-6 évre is kiesnek a munkaerőpiacról. És sajnos hiába akarnak visszatérni, gyakran két évnél hosszabb ideig is keresgélnek az állásajánlatok között, mire sikerül újra elhelyezkedniük.
Vida Ágnes úgy vélte: a gyesről visszatérő kismamák munkavállalását három tényező nehezíti:
1. Több éves kiesés a munkaerőpiacról, amely alatt az anyák többsége elveszíti versenyképességét, gyakorlatilag pályakezdőként kell újrakezdenie az álláskeresést.
2. Megfelelő álláslehetőségek hiánya és a munkáltatók kedvezőtlen hozzáállása a kisgyermekes anyákhoz.
3. Addig nem tudnak az anyák visszamenni dolgozni, amíg nem tudják elhelyezni a gyermeket, ez pedig 4 éves kor alatt és különösen a nagyvárosokban nagyon nehéz, hosszas utánajárást igényel és bizonyos településeken akár több éves várólistákra kell számítani.
Ki vigyázzon a gyerekre?
Ha az édesanya eldöntötte, hogy kisgyermeke mellől visszamegy dolgozni, ott a következő megoldandó kérdés: ki vigyázzon a gyerekre? Ha a nagyszülők nem tudnak segíteni, marad a bölcsőde, a családi napközi, vagy a bébiszitter. Utánajártunk, milyen korban melyiket érdemes választani, illetve hogy mekkora költségekkel számolhatnak a családok, ha egyiket vagy másikat választják.
Az önkormányzati fenntartású bölcsődékben köztudottan óriási a túljelentkezés. A főváros II. kerületében például a jelentkezők száma körülbelül háromszor annyi, mint ahány férőhelyesek a bölcsődék. Bár két új intézmény építése folyamatban van, a plusz férőhelyek a fennálló problémákat megoldani nem, legfeljebb enyhíteni fogják. A kerületi intézmények vezetője, Tolnayné Falusi Mária épp ezért azt tanácsolja a szülőknek, hogy a gyermek bölcsődében való elhelyezése előtt egy évvel kezdjenek tájékozódni a lehetőségekről. A bölcsődék a gyermekvédelmi törvény szerint 20 hetes kortól fogadhatnak kisgyermekeket. Az ideális életkor azonban másfél-két éves kor körül van, mert ekkor a kicsik már biztonságban el tudnak válni a mamájuktól, és jól érzik magukat más gyermekek társaságában is.
Állami fenntartású bölcsődében az étkezési térítési díjat kivéve - ami 372 forint/nap - az ellátás ingyenes.
Az első magyarországi bölcsőde megnyitásának évfordulója alkalmából szakmai elismeréseket és díjakat adtak át szerdán Budapesten. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az idén nyilvánította április 21-ét a Bölcsődék Napjává. Az első magyar bölcsőde 1852. április 21-én kezdte meg működését, a gyermekjóléti intézményt a Pesti Első Bölcsődei Egylet hozta létre.
A bölcsőde vezetője szerint pusztán a bölcsődék számának növelése nem javít a kismamák foglalkoztatási helyzetén, ugyanis ehhez családbarát munkahelyekre is szükség volna. "Jó lenne, ha a munkaadók minél több részidős állást ajánlanának a kisgyermekes szülőknek, ahol a gyes, gyed kiegészítéseként pénzt is kereshetnének a mamák, de a kisgyermek nevelésére is lenne idejük túlterheltség nélkül" - véli Tolnayné Falusi Mária. Nagyon fontosnak tartaná továbbá, ha léteznének olyan intézmények, ahol a szülők munkaidejéhez, illetve igényeihez igazítva látnák el a kicsiket. Ide az édesanyák – elfoglaltságuktól függően – akár néhány órára vagy heti néhány napra is elvihetnék gyermekeiket, és a bölcsődei alapellátáson túl baba-mama klub, gyermekfelügyelet, fejlesztő foglalkozások várnák a kicsiket a jól képzett bölcsődei gondozónők mellett.
Utánanéztünk a magánbölcsődék árainak is. Létezik néhány órás gyermekfelügyelet, ilyenkor óradíjat számolnak, ami 800 és 1500 forint között mozog. Ha az édesanya egész napra szeretné beadni a kicsit, akkor napidíjat kell fizetnie: ebben az esetben 4-6000 forint körüli összeggel kell kalkulálni. A havidíjak 50 és 90 ezer forint között szóródnak attól függően, hogy milyen szolgáltatást nyújt a magánbölcsőde.
Megkerestük a babaország.com bébiszitter-közvetítő szolgálatot, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat. Csák Annamária elmondta, bébiszitter akár újszülött kortól alkalmazható, van olyan család, aki már a gyermek születése előtt elkezdi keresni a bébiszittert. Véleménye szerint gyerekfüggő, hogy a család a bölcsőde vagy a bébiszitter mellett dönt, az azonban tény, hogy egy bizonyos kor után minden gyermek igényli a hasonló korúak társaságát. 1,5-2 éves korban már érdemes közösségbe adni a gyermeket – tette hozzá. (Jellemzően a családok nem is kérnek idősebb gyermekekhez főállású bébiszittert. 2-3 éves kor után már inkább csak mellékállásban van szükség segítségre - hazahozni a bölcsiből, játszani vele, amíg a szülők hazaérnek, esetleg este, hétvégén, ha a szülők szeretnének kettesben lenni.)
Sok esetben nincs választása a szülőknek, ha a bölcsődében csak fél év múlva lesz hely, de az anyának vissza kell mennie dolgozni, akkor marad a bébiszitter.
A bébiszitter nagy előnye, hogy személyesebb, és sokkal többet tud a gyermekkel foglalkozni, mint azt a bölcsődében tennék a gondozónők. Tagadhatatlan azonban, hogy az anya-gyerek kapcsolat sínyli meg, ha a gyermek és a bébiszitter között túl szoros a kapcsolat. A bölcsőde mellett is számos érv szól: a közösségben több hatás éri a gyermeket, könnyebben szocializálódik, gyorsabban megtanulja a társas viselkedés szabályait, magabiztosabb lesz és barátokat talál.
A bébiszitterrel kapcsolatos igények nagyon sokfélék – mondja Csák Annamária. Van, akinek csak ahhoz kell segítség, hogy a gyermekfelügyelő elhozza a gyermeket a bölcsődéből, míg a család valamelyik tagja haza nem ér, és van olyan is, aki több évre szeretne főállású bébiszittert, akit a család tagjának tekinthet. Különleges igényekkel ezen a téren is lehet találkozni: van olyan család, aki idegen nyelven beszélő vagy egészségügyi végzettséggel rendelkező bébiszittert keres.
És hogy mekkora havi összeggel kell kalkulálnia egy családnak, ha bébiszittert szeretne? Az ár az igényektől függ, értelemszerűen egy főállású bébiszitter többet kér, és magasabb a díjazása annak a gyermekfelügyelőnek is, akitől elvárják a nyelvtudást, a szakirányú végzettséget, vagy a saját autót. Ha főállásban van szükség segítségre, akkor 80-180 ezer forint a havi bér, attól függően, hogy mit kér a család. Amennyiben a család mellékállásban keres bébiszitter (pl. heti néhány alkalommal pár órára), akkor órabért szoktak fizetni, melynek összege minimum 800 forint. Lehetőség van nanny, vagyis a családdal élő bébiszitter, dadus alkalmazására is. Ebben az esetben – mivel a család fizeti a segítő rezsijét és étkezését – a díjazás alacsonyabb: főállás esetén 70-100 ezer forint havi összeggel lehet kalkulálni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Komoly fejtörést okoz a kismamáknak, hogy gyermekük mellől mikor térjenek vissza dolgozni. Ha az édesanya el is döntötte, hogy újra munkába áll, előfordulhat, hogy csak két év alatt találja meg a számára megfelelő állást. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mire számíthatnak a kismamák családtámogatás, bölcsőde és álláskeresés terén 
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
