Hozzátette: ennek egyik lényeges eleme, hogy olyan értéktermelés valósuljon meg, amelynek eredményét el lehet osztani, és ebben a folyamatban a hazai vállalkozókra kell építeni.
A kamara küldöttgyűlésén részt vett és felszólalt Jevgenyij Makszimovics Primakov, az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke, volt miniszterelnök, aki beszédében nagy jelentőséget tulajdonított a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködésnek.
A küldöttgyűlésen a két kamara elnöke együttműködési megállapodást írt alá, amelyben szerepel, hogy különös figyelmet szentelnek a két ország gazdasági szereplői közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos-technikai kapcsolatok bővítésének.
A küldöttgyűlést követően Jevgenyij Makszimovics Primakov újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két ország kapcsolatában nyitott kérdés az orosz export egyoldalú jellege és a kereskedelmi egyenleg ugyancsak egyoldalú volta. Ezekre a kérdésekre közös megoldást kell keresni. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok mellett át kell térni a modernebb együttműködési formákra és erősíteni kell a régiók között kapcsolatokat - mutatott rá az orosz kamarai elnök. |
Az MKIK-küldöttgyűlésén Parragh László beszámolójában elmondta, hogy a kamara az elmúlt évben is rendszeresen megfogalmazta szakmai véleményét. Ezekben egyebek között jelezte, hogy az országgyűlési választásokban megfogalmazott ígéretek betartása nem lehetséges, az államháztartási hiány 10 százalék lesz. A kamarák aláírásával még a tavalyi országgyűlési választások eredményének bejelentése előtt megjelentették azt a kiáltványt, amelyben érdemi strukturális reformokat sürgettek. Ehelyett azt látják, hogy a jelenlegi reformok nincsenek előkészítve, "reformbarkácsolás folyik".
Az MKIK hangot adott véleményének, miszerint a konvergenciaprogram lehűti a gazdaságot, csökkennek a beruházások. Azzal, hogy a konvergenciaprogram 630 milliárd forintot von ki gazdaságból, a magyar gazdaság verseny- és beruházóképessége sérül, és olyan terhek jelennek meg, amelyek nincsenek a környező országokban.
Parragh László a gazdaság 1995-1996. évi és a 2007. évi mozgásterét összehasonlítva úgy látta, hogy mostanra az uniós források megléte jelenthet bővülési lehetőséget. Kérdés ugyanakkor, hogy ezeket mire fordítják - vetette fel. Kevésnek tartotta, hogy az eddigi tervek szerint közvetlenül a gazdaságba az uniós források 14 százaléka kerül, a regionális operatív programokban szereplő gazdaságfejlesztési célok is az ottani forrásoknak is mindössze 10 százalékát jelenti. A kamara elnöke kitért arra, hogy a növekedésre és az egyensúlyra egyaránt koncentrálni kell. Ehhez nem látszanak a szakmailag megalapozott reformok, továbbra is nagy a bürokrácia. |
Az MKIK elnöke egyetértett azzal a megfogalmazással, hogy Magyarország a térségben a kudarclista élén van, és a kamara elnökeként nem lát garanciát arra, hogy ez megváltozzon a mostani folyamatok alapján. Emlékeztetett arra, hogy azok az országok tudnak sikeresek lenni, amelyek a realitásoknak megfelelő prioritásokat határoznak meg, és erről konszenzus alakul ki az érintettek között.
Szlovákia lesz a bajnok, Magyarország hátul kullog
Veres hallgat, és a meglepetésben bízik
Gyurcsány szerint már csak két évet kell várni
MTI