Morvai Krisztina szerint nem jó szó a cigánybűnözés
A brüsszeli politikus hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezt azzal magyarázta, hogy a "cigánybűnözés" kifejezés használata feszültségeket kelt, és a média, illetve a szakemberek is a szó használatát kifogásolják az általa meghatározott jelenség lényegének vizsgálata helyett.
Morvai Krisztina szerint az állam súlyosan elhanyagolja a bűnmegelőzéssel, a bűnüldözéssel és az áldozatok megsegítésével összefüggő kötelezettségeit. Az EP-képviselő a "mindennapokat megkeserítő bűnözés" körébe sorolta egyebek mellett a garázda jellegű, idősekben, nőkben és gyermekekben félelmet keltő bűncselekményeket és szabálysértéseket, valamint a sokszor megdöbbentő brutalitással, főként nyereségvágyból és védekezésre képtelen emberek ellen elkövetett emberöléseket. Helytelenítette, hogy a hatóság "kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekményként" kezeli például a rendszeres termény- és jószáglopásokat, valamint a besurranásokat, holott azok súlyos kárt okoznak, elsősorban a falvak életében, ahol az emberek félelmükben sokszor "már az utcára sem mernek kimenni".
Morvai Krisztina köztudomásúként említette, hogy ezek a "mindennapi bűncselekmények" meghatározó arányban "rossz társadalmi helyzetben élő cigány származásúakhoz" köthetők, ám - mint fogalmazott - arról már kevesebb szó esik, hogy ugyanezen bűncselekmények áldozatai között is nagy számban találni romákat. A politikus ezért javaslatot tett a bűnmegelőzéshez való jog, valamint a sértetti jog fogalmának bevezetésére is.
MTI