Az MSZP honlapján olvasható pártalapszabály szerint amennyiben a pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, az MSZP választmánya a kongresszust összehívó határozatában dönthet úgy is az országos elnökség javaslatára, hogy a pártelnök megválasztására összehívott soron kívüli tisztújítást nem kell megelőznie felmenő rendszerű tisztújításnak.
Ennek a szabálynak azért van jelentősége, mert a szocialista pártban az országos szintű tisztújítást meg kell előznie egy felmenő rendszerű, a helyi és a területi szervezetekre is kiterjedő tisztújításnak. A jelölés az alapszabályban nincs részletezve.
Ön kit látna szívesen a miniszterelnöki székben? Szavazzon!
Sorra dőlhetnek be a kormányok a régióban |
Ha az esélyesnek számító jelöltek közül (Szekeres Imre és Kiss Péter) választanak pártelnököt, akkor betöltetlenné válik az egyik elnökhelyettesi, vagy az alelnöki poszt, ezért azonban nem kell újabb kongresszust összehívni.
Az MSZP legfelső döntéshozó testülete a párt alapszabályának megfelelően az elnökség és a választmány javaslatára dönt a miniszterelnök-jelöltről is. 2004 augusztusában is hasonló helyzet elé került az MSZP kongresszusa, akkor Kiss Péter kancelláriaminisztert és Gyurcsány Ferenc akkori sportminisztert közül kellett miniszterelnök-jelöltet választania.
A vasárnapi kongresszuson ugyanazok lesznek a küldöttek, akik a március 21-ein, így előfordulhat az is, hogy azok választanak új pártelnököt, akik 85 százalékos többséggel választották újra Gyurcsány Ferencet. Az MSZP március 21-ei tisztújító kongresszusán a posztjáról lemondott elnököt 85 százalékos támogatottsággal választották újra. 608-an szavaztak, ebből 599 érvényes és kilenc érvénytelen szavazat volt, a 2007 februárja óta pártelnök Gyurcsány Ferencre 508-an szavaztak igennel, 91-en nemmel.
Bajnai szerződést kötne támogatóival
Gyurcsány mindenről lemondott - jöhet Bajnai?
Gyurcsány már pártelnök sem akar lenni
Gyurcsány Bajnait húzza elő?
MDF-nyitány: hiányzókkal és fordulattal
Fidesz: bárki is lesz, gyenge lesz
Londonból Bokrost kiabálnak
MTI